Szerkesztő:UgyintezoEszter/próbalap
Randomizált kontrollált vizsgálat[szerkesztés]
A randomizált kontrollált vizsgálat[1] (vagy RCT) egyfajta tudományos (gyakran orvosi) kísérlet, amelynek célja a torzítás bizonyos forrásainak csökkentése az új kezelések hatékonyságának tesztelésekor; ezt úgy érik el, hogy az alanyokat véletlenszerűen osztják el két vagy több csoportra, eltérően kezelik őket, majd összehasonlítják őket a mért válasz alapján. Az egyik csoportot éri a beavatkozás (a kísérleti csoport), míg a másik (általában kontrollcsoportnak nevezett) csoportot nem, vagy placebo beavatkozás éri. A kezelés hatékonyságát a kontrollhoz képest értékelik.[2]
A vizsgálat lehet vak, amelyben a résztvevőket befolyásoló információkat (melyik páciens melyik csoportba tartozik) a kísérlet befejezéséig nem közlik. Vakok lehetnek a kísérlet bármely résztvevői, beleértve az alanyokat, a kutatókat, a technikusokat, az adatelemzőket és az értékelőket. Egy jól megtervezett, vak vizsgálat csökkentheti vagy kiküszöböli a kísérleti elfogultság néhány forrását. Az alanyok csoportokba történő besorolása során alkalmazott véletlenszerűség csökkenti a hiba valószínűségét, kiegyensúlyozva mind az ismert, mind az ismeretlen prognosztikai tényezőket a kezelések kiosztásakor.[3] A jól vakított RCT-t gyakran tekintik a klinikai vizsgálatok aranyszabályának. A vak RCT-ket általában az orvosi beavatkozások hatékonyságának tesztelésére használják, és emellett információkat szolgáltathatnak a káros hatásokról, például a gyógyszerreakciókról.
Az „RCT” és a „randomizált vizsgálat” kifejezéseket néha szinonimákként használják, de ez utóbbi kifejezés nem említi a kontrollokat, ezért ez leírhat olyan vizsgálatokat, amelyek több kezelési csoportot kontrollcsoport nélkül hasonlítanak össze.[4] Nem minden randomizált klinikai vizsgálat randomizált kontrollált vizsgálat (és közülük néhány soha nem is lehetne, például azokban az esetekben, amikor a kontroll használata nem lenne praktikus vagy etikátlan). A randomizált kontrollált klinikai vizsgálat kifejezés a klinikai kutatásban használt alternatív kifejezés[5], azonban az RCT-k más kutatási területeken is alkalmazandók, beleértve a társadalomtudományokat is.
- ↑ Chalmers TC, Smith H Jr, Blackburn B, Silverman B, Schroeder B, Reitman D, Ambroz A (1981). "A method for assessing the quality of a randomized control trial". Controlled Clinical Trials. 2(1): 31–49. doi:10.1016/0197-2456(81)90056-8. PMID 7261638.
- ↑ "Randomised controlled trial". National Institute for Health and Care Excellence, London, UK. 2019. Retrieved 3 June 2019.
- ↑ Jump up to:a b c d e f g h i Moher D, Hopewell S, Schulz KF, Montori V, Gøtzsche PC, Devereaux PJ, Elbourne D, Egger M, Altman DG (2010). "CONSORT 2010 explanation and elaboration: updated guidelines for reporting parallel group randomised trials". Br Med J. 340: c869. doi:10.1136/bmj.c869. PMC 2844943. PMID 20332511.
- ↑ Ranjith G (2005). "Interferon-α-induced depression: when a randomized trial is not a randomized controlled trial". Psychother Psychosom. 74 (6): 387, author reply 387–8. doi:10.1159/000087787. PMID 16244516.
- ↑ Wollert KC, Meyer GP, Lotz J, Ringes-Lichtenberg S, Lippolt P, Breidenbach C, Fichtner S, Korte T, Hornig B, Messinger D, Arseniev L, Hertenstein B, Ganser A, Drexler H (2004). "Intracoronary autologous bone-marrow cell transfer after myocardial infarction: the BOOST randomised controlled clinical trial". Lancet. 364 (9429): 141–8. doi:10.1016/S0140-6736(04)16626-9. PMID 15246726.