Szerkesztő:Szupernova96/próbalap

Az élelmiszer előállítás folyamatában előforduló kémiai veszélyek:

Az élelmiszerekben nagyszámú reakcióképes komponens van egyidejűleg jelen így a kémiai úton képződő szennyezések sokféle úton kialakulhatnak.

Az élelmiszer egészségügyi biztonságot veszélyeztető tényezők:

Vegyi szennyezettség

1.növényvédő és gyomírtószerek

Az intenzív növénytermesztés, élelminyersanyag termelés szükségessé teszi, hogy kultúrnövényeinket védjük különféle növénybetegségektől, állati és növényi kórokozókkal és mikroorganizmusokkal szemben:

• gyomok (herbicidek): karbaminsav, karbamid, triazin, piridin

Széleskörűen alkallmazunk gyomírtókat gabonafélék és cukorrépa termesztésében. A szerek melegvérűekre gyakorlatilag hatástalanok, nem veszélyes anyagok. Hatnak azonban a természetes mikroflórára is.

• mikroorganizmusok(fungicidek): rézoxiklorid, kén, tiokarbamid származékok, ditiokarbamát és femorganikus vegyületek, hexaklórbenzol a legygakrabban alkalmazott fungicidek.

A fungicidek a penész eredetű mikrobiológiai szervezetek elleni szerek. Burgonyarothadás, paradicsomrothadás és gyümölcsfoltosság elleni kémialaig nagyon különféle szerek használhatók ereedményesen.

• rovarokkal(inszekticidek) szemben

Az inszekticidek között leggyakrabban használt szercsoportok a klórozott szénhidrogének, szerves foszforsavészterek és karbamátok.

Az élelmiláncba ezen szerek bekerülhetnek közvetlen a növényirészből, gyükölcsből, zölségből vagy közvetve a növény melletti kultúrákból vagy talajból.

Az állati eredetű élelmiszerekbe való megjelenítés oka a takarmány szennyezettsége lehet. A növényvédőszerek alkalmazása során egy sor körülményt és feltételt pontosan be kell tartani, hogy az élelmiláncba való bekerülést lehetőség szerint minimalizájuk.Ezek:

• alkalmazott koncentráció
• kiszórás módja és összmennyisége
• várakozási idő(megfelelő mértékű lebomlás)

2. gyógyszerek maradványai

állatgyógyszermaradványok: Az intenzív állattenyésztés során a hatékony és gazdaságos húskihozatal javítására, a testtömeg növekedés gyorsítására, a kórokozókkal szembeni,megelőző jellgeű védelem céljából különféle gyógyszereket stimulálókat, hormonokat és adalékanyagokat alkalmaznak.

Antibiotikumokat használnak szárnyas, sertés, borjú tenyésztés során.

Szteroidhormonokat nagyobb mennyiségű izmontömeg eléréséhez. Egyes esetekben ezek rákkeltő hatásúak is lehetnek.

Nyugtatók vágás oltás előtt adják az állatoknak stressz csökkentési céllal. Maradványként megjelenhetnek az állati termékekben.

3.nehézfémek

Az ipari emisszió okozta szennyeződések.

KÉNDIOXIDOK: Porral együtt bekerül légkörbe onnan a vízzel kilúgozva a talajb, élővizekbe és közvetlenül az élelmiláncba kerülnek. Közvetlen hatásuk az intenzív pH-csökkenés(savas eső, talajelsavanyodás)

TOXIKUS ELEMNYOMOK: Hg Pb Cd

Hg: metil fenil acetát klorid

Vörösvérsejtekben és kpi idegrendszerben halmozódik fel. Főleg vízi élőlények, halak, rákok, algák képesek intenzíven felvenni.

Az ólom(pb): Energiatermelés hulladéktermékeként kerül a környezetbe és onnan a táplálékláncba.(motorhajtóanyag adalék)

A kadmium(Cd): A leginkább toxikus veszélyes elemnyom. A növények nagyon könnyen felveszik, ipari szennyvizekből, szennyvíziszapból. Az emberi szervezetben szinte minden szerv képes kimutatni. Máj vese sérüléseket okoz.

RADIÓAKTÍV NUKLIDEK: A radióaktív sugárzások belekerülnek az atmoszférába . Növény víz talaj felveszi. Óriási veszélyt jelent mind az emberre és állatra is.

Policiklusos aromás szénhidrogének:fa szén olaj elégetése .Karcinogén rákkeltő hatású vegyületek.Füstölési technikákra kell odafigyelni

4.tisztító és fertőtlenítószerek

5.csomagolóanyagokból beoldodó anyagok