Szerkesztő:Szabo Tamas/cipok
Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű. Szellemi alkotója Can Togay és egyben társalkotója Pauer Gyula szobrászművésszel.
Az emlékmű felavatása
[szerkesztés]2005. április 17. vasárnap, 15h -
A Holokauszt emléknapján többezren emlékeztek Budapesten. Az Élet Menetének résztvevői fáklyákkal vonultak a Kossuth tér előtti Dunapartra, ahol felavatták azt a szoborkompozíciót, amely a nyilasterror idején a folyóba lőtt embereknek állít emléket.
Az emlékmű szakrális felavatása a történelmi egyházak képviselői által:
- Kardos Péter főrabbi
- Szabó Géza kanonok, a Szent Isván Bazilika plébánosa
- Cselovszky Ferenc, a Deák téri Evangélikus egyház igazgató lelkésze
- Berkesi Gábor lelkész, Református egyház
1945. januári svéd mentőakció a Dunaparton
[szerkesztés]1945. január 8-án a svéd követség Üllői úti épületéböl 170 személyt a nyilasok elhurcoltak a dunapart irányába. Fegyveres rendörők a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károly vezetésével kiszabadították az üldözötteket.
A 170 megmentett között voltak Stöckler Lajos és családja[1], a Jakobovics család, Ernster Edit[2] és László, Steiner Jakob, Löw Éva és Anna Klaber. Ernster László kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított[3], Löw Éva és Klaber Anna orvosok Baselben.
-
irat a Magyar Országos Levéltárban(1)
-
irat a Magyar Országos Levéltárban(2)
Internet
[szerkesztés]Hírek
[szerkesztés]- "A Cipők a Duna-parton elnevezésű kompozíció a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket. a szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erősített cipok mögött negyven méter hosszúságú, hetven centiméter magas kőpad húzódik. Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: "A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án". forrás: MTI 2005. április 16., szombat
- Népszabadság Online, 2005. április 15. 14:25 "Holokauszt-emlékművet avatnak szombaton, a holokauszt áldozatainak emléknapján Budapesten. A hatvan pár, öntöttvasból mintázott korhű cipő a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon."
Irodalom
[szerkesztés]- Sajtócikkek Pauer Gyula honlapján [4]
- MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséröl 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József könyve, 202 - 203 oldalon
- József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, ISBN 9637323147X, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives
- Forgács Gábor: Recollections and Facts; My Days with Raoul Wallenberg (Emlék és Valóság), ISBN 96306003X, Budapest 2006 , in the list of saved persons January 8. 1945. Lars Ernster rescued to Sweden, around 1970 member of the Board of Nobel Foundation
- The history of Wallenberg office / Swedish Embassy [5]