Szerkesztő:Széljáró Balladás együttes
| Széljáró Balladás | |
| [[Fájl:Fájl:Szeljaro.jpg|250px]] | |
| Információk | |
| Eredet | Magyarország |
| Aktív évek | 2000- |
| Műfaj | Énekelt vers Ballada Népzene blues |
| Kiadó | Arénashow, Bíró Zoltán, Vas László |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székhely: Kiskunfélegyháza.
Tagjai és hangszereik[szerkesztés]
- Vas László: 6 és 12 húros akusztikus gitárok, hosszú furulya,doromb, tekerőlant, ének
- Nagyapáti Anita: akusztikus basszusgitár, ének
- Pázmándi Judit: ének, hegedű, ritmushangszerek
- Sövény Tibor: akusztikus gitár, próza
- Molnár István: cajon, doromb, percussions
- Hegyi Bence: cajon, darbuka, percussions
Története[szerkesztés]
A 2000-ben egyszemélyes vállalkozásnak indult, ma már hat tagot számláló zenekar művészeti vezetője Vas László, aki a Félegyházi Táncszínház alapító tagja, zenei rendezője, szereplője. Szülővárosa, Kiskunfélegyháza komolyzenei és hagyományőrző művészeti palettáját bővítő szándékkal indította el a helyi pódium, színházi előadó-művészeti ágat, énekes, hangszeres tehetségek felkutatásával, tanításukkal, összefogásukkal. Ennek köszönhetően ismerte meg Nagyapáti Anitát, akit 2002 tavaszán kért fel a "Vándorcirkusz" című modern hangvételű zenés színpadi művének ősbemutatóján való közreműködésre. 2007 nyarán újabb kollégát, Pázmándi Judit énektanárt kérte meg szerzői estjén való szereplésre, s aki immáron harmadik tagként állandó szereplője lett a csoportnak. 2009-ben csatlakozott Sövény Tibor színművész, majd Molnár István és Hegyi bence ütősök. Az együttes ekkor nyerte el jelenlegi formációját. A társaság sokáig „Vas László és Barátai” elnevezéssel volt ismert, 2010 őszén azonban elérkezett az idő, hogy egy új, összetartozásukat, munkájukat és érzésvilágukat kifejezőbb névvel lépjenek közönség elé. Akusztikus hangszerekkel, élő játékkal alakították ki profiljukat, a tagokban az alkotás és közvetítés vágya mellett a közös szándék az együtt zenélés öröme. Repertoárjukban a saját szerzemények, népi és klasszikus irodalmi alkotások megzenésítése szerepelnek, arra törekedve, hogy egyéni stílusban, a hagyományosat ötvözve az újjal, a balladai stílust is felhasználva a rájuk jellemző módon szólaljanak meg.
Munkáik[szerkesztés]
Ballada, költészet és zene:
Népi és kortárs dalok, magyar költők megzenésített versei, saját szerzemények.
Színház:
- Vándorcirkusz című zenés mű. A kortárs darab keretét egy kisnovella adja, tizenkét dalbetéttel színesítve. Maga a történet szürreális, meditatív, cselekménye is több szálon fut. Egy vándorcirkusz társulat tagjainak emberi vonásain, karakterein, érzelmein, valamint a főhős alkoholista kötéltáncos átélt, vagy pillanatnyi élethelyzetein, motivációin visszatükröződnek a bennünket körülvevő világ torz, vagy kontúrral meghúzott élei. A másfél órás műben a szerzők emléket állítanak azoknak is, akik már nincsenek: a barátoknak, tájnak, szülővárosnak, a kocsmáknak, természetnek, egykori jókedvű vagy bús baráti együttléteknek. Zene: Vas László, szöveg: Málik Béla.
- "Így mesélte öregapám" Betyárvilág-betyárélet című zenés előadás a XIX. századi híres - hírhedt alföldi betyárok életét, mutatja be elhíresült rabló betyárok tragikus-tragikomikus történeteivel, az őket üldöző Ráday-korszak kegyetlen világát is elmesélve. A produkcióban a próza mellett elhangzanak többek között a Bogár Imre, Patkó Bandi, Csehó Pista és más kegyetlenkedő betyárokról szóló balladák, vidám és lírai feldolgozásban. A Széljáró Balladás hangszerelése ötvözi a népi és a modern korunk zenei elemeit. A zenei darab üzenetében ott rejlik mai korunk világa is, hiszen az ember alaptulajdonságai időtől, korszakoktól függetlenek, állandók.
Lemezek[szerkesztés]
- "Duhaj gyerek vagyok" (2010)
Pásztorlélek (2014)
Elismerések[szerkesztés]