Szerkesztő:Samat (WMM)/Civil szervezetek új szabályozása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az alábbiak a 2012. február 7-i Civil konferencián készített jegyzeteim alapján készültek az egyesület tájékoztatására (az egyesületi wiki talpra állításáig).

Szabics Bálint (KIM főosztályvezetője)[szerkesztés]

Jogszabályi háttér[szerkesztés]

  • 2011. évi CLXXV. tv. (Civil tv.) [1]
  • 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet [2]
  • 2011. évi CLXXXI. tv. a bíróságokról (Nyilv. tv. vagy Nytv.) [3]

utóbbi június 30-tól lép teljes egészében hatályba, lásd: [4], végrehajtási szabályok most készülnek

Ami minket kevésbé érint, hogy bevittek a törvény alá szervezeti formákat, mint az egyesületek speciális esetei (szövetség, szakszervezet, köztestület, párt?)

Ptk. rendelkezései egyesületekre, alapítványokra lényegében nem változtak (csak az új fogalmak és definíciók miatt módosították ezt a részt)

Továbbra is 10 fő kell az alapításához, és megszűnik, ha minimum 10 fő alá csökken a taglétszáma, egyesület továbbra is személyi típusú szervezet (azaz ezt visz be), az alapítvány továbbra is tőke típusú szervezet (itt meg ezt)

Elsősorban NEM gazdálkozó szervezet, [5] Ptk. 61–65. §

új: civil társaság:

  • min. 2 fő, közös akaratból létrehozza
  • kvázi egyszerű egyesület
  • nem jogi személy
  • nincs nyilvántartásba véve
  • lehet bankszámlája
  • nem kell beszámoló, de nem is kaphat állami támogatást stb.

régi fogalmak újradefiniálása (Civil tv. 2. §):

  • civil szervezet vs. társadalmi szervezet
  • közcélú tevékenység
  • közfeladat: önkormányzati rendelet, törvény, nemzetközi szerződés stb. által meghatározott feladatkörök
  • közhasznú tevékenység: [1]
  • közszolgáltatás
  • közszolgáltatási szerződés [2]

[1]: korábbi zárt 24, elemű lista (1997. évi CLVI. tv. 26. § c) bekezdése) helyett nincs felsorolás, ami tágabb, rugalmasabb értelmezést enged, jogszabályokból lehet kibányászni, hogy melyik ilyennek definiált tevékenység passzol legjobban a szervezet valódi tevékenységéhez; a főosztályvezető hozott példákat, hogy bizonyos szervezetek egyik csoportba sem tudták besorolni magukat, mert nem igazán passzolt, vagy valahol kettő között voltak valahol; állítása szerint a törvény előkészítése során megnézték, hogy legalább 70 jogszabályban definiált ilyen tevékenységi kör van, ezek közül kell választania a szervezetnek; ez esetünkben azt jelenti, hogy az alapszabályunk 2. § (5) helyére találnunk kell olyan jogszabály által definiált közhasznú tevékenységet vagy tevékenységeket, amik leginkább illenek hozzánk, és az alapszabályban hivatkozni kell erre a jogszabályra; arra a kérdésemre, hogy tegyék fel a weboldalukra segítségnek az általuk összeállított listát, ne nekünk kelljen google-zgatni (meg ki tudja, talán levéltárba vagy hova járni olvasgatni) a mindenféle önkormányzati rendeleteket, azt a választ kaptam, hogy igyekeznek segíteni, de teljes listát nem tudnak adni, mert minden önkormányzat rendeleteit nem tudják ők sem átnézni; erre vonatkozóan volt kérdésem, hogy egy adott szervezetnek melyik település rendeleteit kell néznie, pl. ha talál egy Szegeden bejegyzett egyesület egy pécsi önkormányzati rendeletet, akkor azt feltüntetheti-e, a székhely számít vagy mi?, azt a választ kaptam, hogy az egyesület tevékenysége számít, azaz ha a szegedi egyesület valóban folytatja azt a pécsi önkormányzat által jogszabályban leírt közhasznú tevékenységet (ehhez valószínűleg konkrétan Pécsen kell ezt a tevékenységet folytatnia), akkor feltüntetheti, egyébként nem. Nem sikerült teljes mértékben megnyugtatnia, hogy ezt egyszerű lesz fellelnünk, megtalálnunk és kitöltenünk...

[2]: a korábbi elv az volt, hogy az lehet kiemelten közhasznú, aki rendelkezik ilyen szerződéssel; a mostani jogszabály ezt megfordítja, azaz csak olyan szervezet köthet ilyen szerződést (önkormányzattal, állami szervvel), aki megfelel az új jogszabály szerinti közhasznúsági feltételnek, és az is.

Nyilvántartás[szerkesztés]

  • civil információs portál: Civil tv. 14. §-a alapján: http://civil.kormany.hu/
  • Országos Bírósági Hivatalnál: Nyilvántartási tv. alapján

Előbbi egy közhiteles, weben elérhető naprakész nyilvántartás lesz, utóbbi az összes, szervezetre vonatkozó állami nyilvántartás összefésüléséből egy komplex adatszolgáltatás próbál lenni: azaz elvileg elérhetőek lesznek minden állami nyilvántartás egyesülettel kapcsolatos adatai, 1%-os információk, önkéntességgel kapcsolatos infók (lásd később), állami támogatások felhasználása (ezek beszámolói stb.), hatósági nyilvántartások (KSH, NAV, ...) és itt maga a szervezet is közzétehet magáról dokumentumokat, amiket szeretné, ha nyilvános felületen megjelennének

Nyártól a szervezetek ügyintézése elektronikusan fog történni, a rendszer most épül:

  • nyilvántartásba vétel
  • változásbejelentés
  • beszámoló beküldése (feltöltése)
  • nyilvántartásból az adatok lekérdezése (kivonat)

Készítenek a beszámolókhoz mintaűrlapokat, ahol csak az üres mezőket kell kitölteni: ez segítség azoknak, akik ezt igénylik, így a beszámoló minden formai és tartalmi elemet tartalmazni fog, meg fog felelni az előírásoknak (főleg, ha a mezőket is hibátlan adatokkal töltik ki); ettől a szervezetek beküldhetnek saját maguk által készített egyéni beszámolót is, ha az előírt tartalmi és formai követelményeknek egyébként megfelelnek.

Közhasznú jogállás[szerkesztés]

  • működésre vonatkozó minimális feltételek:
    • éves bevétel 2 év átlagában > 1 millió Ft
    • két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív
    • személyi jellegű kiadások > SUM(ráfordítás) * 0,25
  • társadalmi támogatottságra vonatkozó minimális feltételek
    • SZJA 1%-os bevétel > nem államtól kapott SUM(bevétel) 2%-a
    • közhasznú költség > SUM(költség) * 0,5
    • min. 10 fő közérdekű önkéntes segíti a szervezet munkáját [3]

[3]: Ehhez nyilvántartásba kell jelentkezni (egy bejelentőlap kitöltésével), ezután a szervezet köthet önkéntességi szerződést: csak *tartós* önkéntességre

A kérdést bonyolítja, hogy egy elhangzó kérdésre az előadó azt a választ adta, hogy az egyesület tagjai vagy akár elnöksége által végzett önkéntes tevékenységet természetesen ide lehet sorolni (sőt, kitűnő példa), de egy mellettem ücsörgő fickó az orrom alá tolta a törvény 2. § (1) c) pontját, mely szerint az egyesület vagy annak képviselő szervének tagjai ki vannak zárva ebből a körből, és ezt ők megmutatták egy jogásznak is, aki egyetértett ezzel az értelmezéssel. Úgyhogy ezt előtte tisztázni kellene...

Gazdálkodás, adománygyűjtés[szerkesztés]

  • a korábbi jogszabály (ez nem tudom melyik, talán a számviteli vagy társasági adóról szóló) szerint társasági adó fizetése alól mentesül a közhasznú szervezet, amennyiben vállalkozási tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg az összbevétele 10%-át, kiemelten közhasznúak esetén a 15%-át. Ezt az új jogszabály (mivel eltörölte a kiemelten közhasznú kategóriát) minden közhasznú szervezetre 15%-ra emelte;
  • az ilyen tevékenységből származó bevétel még átmenetileg sem lehet 60%-nál nagyobb; ha ezt a szervezet megsérti, az ügyészség kezdeményezi a felszámolását (és valamilyen gazdasági társasággá alakítását)

megj.: a következő előadó több, fogalmakkal kapcsolatos anomáliára is felhívta a figyelmet, pl. a társasági adóról szóló tv. ezt vállalkozási, a Civil tv. gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nevezi; a különböző jogszabályok néha fogalmilag is másra gondolva, össze-vissza, következetlenül alkalmazzák az alaptevékenység, cél szerinti tevékenység, közhasznú tevékenység kifejezéseket stb.

Az új törvény (talán a Civil tv.?) pontosan definiálja, hogy a szerződéses önkéntes munkát milyen értékkel kell elszámolni a könyvelésben, költségvetésben (a minimálbér 160-ad részét kell figyelembe venni); erre az előadó azt mondta, hogy tisztában vannak vele, hogy ez általában túl alacsony órabért ad, de kellett valami fix érték az eddigi bizonytalanság helyett; ezt az értéket azonban ezentúl bele lehet számolni a pályázatoknál az önrészbe

Az új kormányrendelet (melyik?) bevezeti és definiálja az adománygyűjtés fogalmát (eddig nem volt!), erről szabályokat is megfogalmaz (milyen feltétellel lehet, milyen tájékoztatást kell nyújtani előtte, utána stb.)

Számvitel[szerkesztés]

A kettős könyvvitel ezentúl kötelező lesz a közhasznú szervezetekre (az egyszeres könyvvitelről átállás nagy szívás, ezt a következő előadó is hosszan részletezte), de mi már így csináljuk

A 224/2000. kormányrendelet (a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól) változott: [8]


A kettős könyvvitelhez tartozóan „egyszerűsített éves beszámoló”-t kell minden közhasznú szervezetnek készíteni (eddig lehetett választani), pontosabban továbbra is választható az „éves beszámoló”, de ezt csak adótanácsadóknak és számviteli szakembereknek ajánlják :P

Mi eddig is ezt csináltuk, így a név nem fog változni, de a tartalom igen; ennek tartalmaznia kell:

  • mérleg (egyszerűsített mérleg)
  • eredménykimutatás (eredménylevezetés)
  • közhasznúsági melléklet (nem lesz külön közhasznúsági jelentés)
  • kiegészítő melléklet (még nem jelent meg az ezt tartalmazó jogszabály)

Ezt az új típusú beszámolót az idei évre vonatkozóan jövőre kell először alkalmaznunk. (Az első kettőnél a zárójeles megjegyzés nem azonos fogalom, hanem másik típushoz tartozik, azt hiszem, az egyszeres könyvvitelt vezető szervezetekre.)

Az idei évben a tavalyi évről szóló beszámolót még a korábbi jogszabályok általi formában és tartalommal kell elkészíteni. A beszámolási határidő május 31. (eddig is ez volt, de most már a nyilvánosságra hozatal határideje is ez)

Új szabályok vonatkoznak a nyilvánosságra (már idén is): az elfogadott beszámolót május 31-ig nyilvánosságra kell hozni és letétbe is kell helyezni. Utóbbit az új, elektronikus ügyintézésre szolgáló felületen kellene megtenni, de ez június előtt nem fog működni, így az ideinek eddig a határidőig kell megérkeznie a következő postacímre:

Országos Bírósági Hivatal
1363 Budapest, Pf. 24.

2012. január 1-jétől csak olyan szervezet kaphat bármilyen állami támogatást, aki ezt határidőig teljesítette.

A dátumok figyelésekor itt többekben felmerült a kérdés, hogy itt nincs-e valami ellentmondás, mert pl. az egyik szervezet képviselője egy kérdésben megjegyezte, hogy ők az önkormányzattal minden évben kötnek támogatási szerződést, ennek március elején van a rendje (ekkor szavaz az ilyen jellegű támogatásokról a képviselőtestület), de ők az új törvény szerint ki vannak zárva, mivel még nem tették letétbe az 2011-es beszámolójukat (amire május 31. a határidő). Erre annyi volt a válasz, hogy semmi nem tiltja a civil szervezeteknek, hogy a beszámolójukat januárban vagy februárban elkészítsék, elfogadják és letétbe helyezzék, így március elejére megfelelhetnek a törvényi feltételeknek. Erre felhördült az egész terem, de egy gúnyos vagy elkeseredett mosoly mindenki arcán átfututt: az erről szóló jogszabályt december 30-án hirdették ki, január 1-jén hatályba lépett, és nem igazán életszerű, hogy két-három héttel az évforduló után már készen is lesz egy civil szervezet beszámolója, amit a közgyűlés el is fogadott (ezt 30 nappal korábban össze kell hívni, a meghívóhoz pedig csatolni a beszámolót stb.).

Civil Információs Centrumok[szerkesztés]

március 31-ig lehet jelentkezni, pályázati úton válaszják ki az ilyen szervezeteket az év 2. felétől működnek majd (gondolom a NIOK és társai számára)

Nemzeti Együttműködési Alap (NEA)[szerkesztés]

  • NCA idén december 31-től megszűnik, addig mindenkinek minden támogatásával el kell számolnia felé
  • utódja a NEA, ami más lesz állítólag (nevében biztos), a Wekerlén belül fog működni: http://civil.kormany.hu/nea

A működésére vonatkozó végrehajtási utasítások és hasonló részletek az előadás idejében még nem jelentek meg, így nem is volt biztos (végleges?) több minden; pár héttel későbbre ígérte a főosztályvezető a közlönyben való kihirdetést

  • bevallott adományok után 5%-os kiegészítést biztosít a NEA – különösen ennek kellene utánanézni, mit is jelent!
  • működési támogatás
  • szakmai tevékenység támogatása
  • NCA-nál egyszerűbb, kevesebb adminisztráció

Más lesz a kollégiumi beosztás (korábban országos és helyi, valamint szakmai kollégiumok, ezentúl csak szakmai kollégiumok), a civil szervezet tevékenységétől fog függeni, kinél és hol kell majd pályázni

Az első pályázatok márciusban kerülnek kiírásra

Szervezet megszűnésére szabályozás[szerkesztés]

  • legfőbb szerv kimondja a megszűnést → végelszámolás
  • feloszlatás: törvénybe ütköző (pl. Btk.) tevékenység esetén a bíróság mondja ki
  • megszüntetés: a szervezetre vonatkozó valamely jogszabály megsértése miatt, ügyészség mondja ki;
  • megszűnés megállapítása (amennyiben nincs tevékenység stb.)

Átmeneti szabályok[szerkesztés]

  • 2012. január 1-jétől kötelező a letétbe helyezés (Civil tv. 75. § (1))
  • új beszámolási szabályok (Civil tv. 75. § (4))
  • 2014. május 31-ig közhasznú marad minden szervezet, aki 2011. december 31-én az volt (hacsak maga nem kéri a megváltoztatást), ha a nyilvánosságra és letétbe helyezésre vonatkozó szabályokat betartja; akkor az előző két évre (2012. és 2013.) vonatkozóan vizsgálják meg a jogszabályban rögzített, közhasznúságra vonatkozó feltételek fennállását.

Az új jogszabályok miatt a változásokat át kell vezetni az alapszabályba, de ez elegendő a legfőbb szerv első rendes ülésén, nem kell rendkívüli ülést tartani


Kérdés esetén a civiljog@kim.gov.hu címre lehet írni; ezek a kérdések és a rá adott válaszok felkerülnek a minisztérium weboldalára (GYIK)

Gróf Gabriella (adó- és könyvszakértő)[szerkesztés]

A május 31-i határidő fontos:

  • beszámolási kötelezettség
  • letétbe helyezés
  • társasági adó bevallása

Amennyiben a szervezet beszámolójára vonatkozóan könyvvizsgálat készült, akkor köteles a szervezet ez közzétenni Ha ilyen nem készült (nem kötelező [4]), akkor kötelező feltüntetni a beszámoló minden oldalán, hogy "könyvvizsgálattal nincs alátámasztva".

[4]: kötelező, amennyiben a szervezet alap- és vállalkozási tevékenységéből származó bevétele két egymást követő év átlagában meghaladja a 200 millió Ft-ot

kettős könyvvitel idéntől már kötelező [5] →

  • egyszerűsített éves beszámolót kell csinálni (mi eddig is)
  • csak képesített személy csinálhatja (könyvelők örülnek)

[5]: közhasznú, vagy nem közhasznú, de éves bevétele > 50 millió Ft

Beszámolókészítéssel kapcsolatos szabályok[szerkesztés]

A 224/2000. kormányrendelet [9] (érdekességképpen: ennek már most van egy jövőben hatályba lépő változata, ez az időpont azonban még jócskán odébb van: 2014. január 1. [10])

Tartalmas ismertető a kettoskonyveles.hu oldalon.

Megjegyzés: a jogszabály által használt „egyéb szervezet” fogalom nem azonos a „civil szervezet” fogalmával (előbb tágabb)

A jogszabály beszámoló csak a beszámoló minimálisan szükséges részletezettségét, tagolását írja elő, ezen belül a tételek szabadon tovább tagolhatók, részletezhetők, a beszámolókészítő szándéka szerint.

Ha van vállalkozási / gazdasági-vállalkozási tevékenysége (erről lásd egy korábbi szakasz megjegyzését) is, elkülönülten kell nyilvántartani őket. Ez a bevételnél könnyebb, de kiadásnál sokszor nehezebb az elkülönítés: sokszor tartozik a kiadás mindkettőbe (alaptev. / vállalk.-i) közvetett költségként, ilyenkor a bevételek (alaptev. / vállalk.-i) arányában kell megosztani őket. Ez évente legalább egyszer kell, de lehet évközben többször is.

Továbbutalásra kapott támogatások (amikor a tevékenységet nem az a szervezet végzi, aki a támogatást kapta, hanem ezzel megbíz egy másikat) kezelése szintén külön történjen (semleges a alaptevékenységre / vállalkozási tevékenységre vonatkozó számítások szempontjából, nincs sehol benne), könyvelésileg bevétel, amíg a szervezetnél van, kiadás, amikor továbbutalta. Ha a fordulónapig nincs továbbutalva, akkor el kell különíteni „időbeli elhatárolás”-sal.

Bizonyos feltételek mellett < 10 millió Ft-os szervezeteknél nem kötelező a könyvelő, csinálhatják maguknak.

Egyszerestől kettős könyvelésre átállás sokszor nem egyszerű, de van rá szabályozás (itt fél óra volt ennek részletezésére, ahol elvesztettem a fonalat, illetve eredetileg sem akartam lejegyzetelni).

Ha a civil szervezet átalakul vagy megszűnik: szintén speciális szabályok vonatkoznak erre az esetre (számviteli tv., kormányrendelet).

Szervezetek gazdálkodása[szerkesztés]

Hatályon kívül helyezték a korábbi 114/1992-es és 115/1992-es kormányrendeleteket a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról, helyette:

  • 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről [11]

Ebben új: adománygyűjtés szabályai: ellenszolgáltatás nélküli alapcél szerinti bevétel

Február 25. fontos határidő:

  • adókötelezettség
  • bevallási kötelezettség: társasági adókötelezettségre vonatkozó nyilatkozat (társasági adó alanya minden civil szervezet, de bevallás helyett be lehet küldeni egy egyszerű nyilatkozatot is, ha egyébként az adó összege 0 Ft; a nyilatkozatra vonatkozó határidő lekésése esetén azonban teljes adóbevallást kell készíteni függetlenül az adó összegétől májusban, ami már nem olyan egyszerű); a nyilatkozat megfelelő kitöltéséhez az előlapon v. 01-es lapon kell egy X a megfelelő mezőbe, ne felejtsd!

Ha nincs határidőig nyilatkozat (sokan járnak így), vagy a vállalkozási-gazdasági tevékenységből származó bevételek meghaladják az összes bevétel 15%-át, május 31-ig kell bevallani és befizetni a társasági adót.

A 6. melléklet (???: [6]) felsorolja, mi számít vállalkozási tevékenységnek és mi nem tartozik ide; ami itt szerepel, az biztos a besorolást illetően, a többi esetében az alapelv:

  • alaptevékenység: alapszabályban rögzített cél szerinti tevékenység
    • juttatás, támogatás, tagdíj stb., amit erre kap;
    • értékpapír, betét kamata, hozama (ez olyan pénzügyi bevétel, amit arányosan kell megosztani az alap- és vállalkozási tevékenység között)
  • vállalkozás tevékenység: ami nincs nevesítve a mellékletben és nem felel meg az előző pontnak
    • minden más, vitán felül


[6]: melyik jogszabályé? a 224/2000. kormányrendelet 6. mellékletét 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a 342/2011. (XII. 29.) kormányrendelet 40. § 5. pontja; ez a link nem sokat segít


Adóalap-korrekciós (növelő/csökkentő) tényezők: bonyolult

Adókötelezettség[szerkesztés]

Adófizetés évente egyszer (nincs adóelőleg-fizetés).

Társasági adó[szerkesztés]

  • közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet nem végez vagy végez, de az ebből származó bevétel nem haladja meg az összes bevétel 15%-át → nem kell társasági adót fizetnie (bevallani igen, lásd feljebb)
  • egyéb esetben kell (bevallani és fizetni is), ilyenkor viszont a SUM(bevétel) után kell megfizetni (azaz a támogatás, adomány, tagdíj stb. után is)!!! – durva, inkább ne legyen >15%
  • bármilyen köztartozás esetén minden bevételt vállalkozási tevékenységből származó bevételnek kell tekinteni, úgy adózni utána

Közcélú adományok után cégeknek 20% (társasági adóra vonatkozó) adóalap-csökkentés, tartós adományozási szerződés esetén 40% jár. (Magánszemélyek adókedvezménye 2012-től megszűnt.)

Adományt csak közhasznú szervezetnek lehet adni (fogalmilag), egyébként támogatásról beszélünk.

Számlaadás[szerkesztés]

Mikor kell számla: számviteli törvény, áfatörvény

Áfa[szerkesztés]

Mikor kell áfát fizetni? – áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) [12]

Alaphelyzet: alanyi mentesség a 85. és 86. § alapján a rendszeres tevékenység után

DE! ha nem ilyen tevékenységet végez (lásd tv.), akkor kell;

pl. egy szervezetnek az üdültetés alapszabályában meghatározott cél szerinti tevékenysége, akkor ez nem vállalkozási tevékenység esetében, de áfát kell fizetnie utána!

Helyi adók[szerkesztés]

Helyi adók? – ezeknek helyben utána kell járni!

  • telekadó
  • építményadó

2012. január 1-jétől nem adómentesek a civil szervezetek, de nem kell adót fizetni, amennyiben

  • nem kell társasági adót fizetni
  • kizárólag az alapszabályban rögzített cél szerinti tevékenységére (alaptevékenységre) használja. [7]

[7]: ha akár egyetlen négyzetmétert egyetlen alkalommal bérbe ad pl., már adóznia kell az egész ingatlan után

a szakértő e-mail címe a szerkesztőségben

Dr. Orbán Ildikó (NAV)[szerkesztés]

Reprezentáció, üzleti ajándék[szerkesztés]

  • 51,7% az adó utána, ha nem egyesület, alapítvány, …; ezt minden hónap 12-éig kell bevallani és befizetni
  • egyesületek, alapítványok, … kivételezettek: adómentesek, ennek értéke nem haladja meg a bevétel/ráfordítás 10%-át, egyéb esetben ugyanúgy 51,7% az adó, de csak évente egyszer kell bevallani és befizetni


  • reprezentáció: bármilyen, tevékenységgel összefüggő rendezvény, esemény
  • egyéb vendéglátás: minden más; pl. karácsonyi összejövetel az egyesület tagjainak: nincs mentes része!

Hogyan kell bizonyítani, hogy ez az esemény reprezentációs rendezvény vagy simán rendezvény (pl. utólag, ellenőrzésnél)?


Ha az ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át, a kifizető fizet adót, nem az ajándékozott (nem kell kifizetési jegyzék), egyébként SZJA-t kell fizetnie a magánszemélynek.

jogiforum.hu az ajándékokról (2003-as cikk!)

Adómentes juttatások[szerkesztés]

Lásd erről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletét „Az adómentes bevételekről”: [13]

  • szociális segély: önsegélyező szervezetek, céllal összhangban közhasznúak is;
  • ösztöndíj: közhasznú szervezetek céllal összefüggésben, tanulmányra, kutatásra, külföldi tanulmányútra;
  • politikai üldözöttek támogatása;
  • nem pénzben adott juttatások (pl. oktatás): közhasznú szervezet, céllal összefüggésben, adómentes (1. számú melléklet 3.3 pontja);
  • pénzben adott vagyoni érték: közhasznú szervezet, céllal összefüggésben, havonta a minimálbér 50%-áig adómentes (1. számú melléklet 3.3 pontja);
  • nemzetközi oktatás: lásd az SZJA 1. számú melléklet 4.7. c) pontjában;
  • felnőttképzési szolgáltatás: lásd az SZJA 1. számú melléklet 7.17. pontjában;
  • tárgyjutalom: évente egyszer, 5000 Ft-ig adómentes
  • közösségi rendezvény: nézz utána!
  • közérdekű önkéntes tevékenység: lásd a 7.1 y) pontban (???), erről külön törvény is van (2005. évi LXXXVIII. törvény) [14];

1+1%[szerkesztés]

Az 1%-kal kapcsolatos szabályok egyébként lényegében nem változtak a korábbiakhoz képest.

Ki jogosult rá?

Hogyan kell kitölteni a nyomtatványt?

A nyomtatvány formája és tartalma változott a korábbi évekhez képest, ezt a „Támogatás” tárgyú szálban nemrég leírtam egy potenciális adományozónknak. [15]

Az EGYSZA nevű nyomtatványt be lehet küldeni elektronikusan vagy papíron is. Van, akinek az adóbevallási csomagja tartalmazza, és van, akinél nem. Kitölthető külön letölthető (elektronikus) nyomtatványként vagy az SZJA-bevallási űrlapsorozat részeként.

A beküldési határidő egyéni vállalkozók részére február 27., magánszemélyek részére május 20. (21.). Ha jól értelmeztem, akkor eddig kell megérkeznie a nyilatkozatnak (ami elektronikus esetben azonos a beküldéssel, postai esetben azonban 1-2 nappal korábban kell feladni ehhez).

Az idei évtől a párttal való együttműködés nem kizáró ok az 1%-os támogatások igénybevételéhez és felhasználásához.

A kapott 1%-ok összegéről a NAV szeptember 1-ig értesíti a kedvezményezetteket, akiknek 30 napon belül kell erre reagálniuk a `37-es nyomtatvány visszaküldésével (` az aktuális évszám utolsó két számjegye). Az összeget ezután valahány napon belül, de december 31-ig átutalja a NAV. Ez később változhat, ugyanis az adózók a bevallásukat később is javíthatják (vagy a NAV teszi ezt), így változhat az adójuk, ami miatt annak 1%-a is. Ezt később korrigálják, ha a változás az 1000 Ft-t meghaladja.

Ami ennél izgalmasabb, hogy a kedvezményezettnek következő év október 31-ig (???: a törvény 6/C. § (1)-e a képzésen elhangzott és leírt október 31-i határidő helyett a következő évi május 31-et említi) el kell számolnia az 1%-ok felhasználásával. Aki ezt elmulasztja, azt a NAV kizárja az 1%-os kedvezményezettek közül. Erre a 'KOZ nevű nyomtatvány szolgál. Felhasználható minden cél szerinti és azzal összefüggő működési költségre, lásd az alábbi törvény 6. és 7. §-át [8].

  • erre vonatkozóan egy korábbi tájékoztató: [16]
  • az 1996. évi CXXVI. törvény: [17]


[8]:

  • az alapító okiratban, alapszabályban alaptevékenységként meghatározott – a Civil tv. szerinti – közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,
  • (9) A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – a 6/C. § (1) bekezdése szerinti tartalékolás esetén, ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg ötven százalékát.
  • (10) Működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe:
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
aa) 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,
ab) 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, valamint
ac) 86. § (7) bekezdés c) pontja szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,
b) székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,
c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja.


Az 1%-ok kiutalásánál az alábbiak a leggyakoribb akadályok (azaz ilyenkor nem utalják ki):

  • képviselet bejelentése hiányos, vagy nem az írja alá a nyilatkozatokat és bevallásokat;
  • korábbi hiányzó bevallás vagy beszámoló;
  • bankszámlaszám hiánya (kizárólag utalnak);
  • alapító közgyűlés jegyzőkönyvét és mellékleteit nem adták le (első alkalomnál érdekes csak).


Ellentétben a többi bevallással, az 1%-os nyilatkozat később nem módosítható és határidő után nem pótolható.

Nem csak az NAV-hoz kötelező benyújtani a beszámolót, hanem a weboldalon is kötelesek vagyunk egy teljes éven keresztül feltüntetni.

EU-s támogatások és pályázatok (Végh Márta)[szerkesztés]

2007–2013-as pályázati időszakban vagyunk, és a 2012-es az utolsó év, amikor jelentős támogatásokat lehet megpályázni.

Tanácsok, tapasztalatok[szerkesztés]

Működési költségek
  • Működési támogatásra nem lehet felhasználni (kevés kivételtől eltekintve), 100%-os projekttámogatások. A működési költségeket más forrásból kell biztosítani.
  • Ez problémát okozhat a pályázat elnyerését követően: vállalni kell a megvalósított projekt valamennyi ideig (min. 5 évig) való üzemeltetését: sokszor ebbe buknak bele a szervezetek, mert támogatás már nincs, csak költség. Ha nem tudja a szervezet fenntartani a szerződésben vállalt ideig, az egész támogatási összeget vissza kell fizetni!
Stratégiai terv
  • Ne a pályázat határozza meg a szervezet tevékenységét, hanem a tevékenységhez keressünk támogatást: egy nagyobb projekt évekre elviheti az egész szervezet működését olyan irányba, amit nem is akart csinálni, csak erre kapott pénzt… Ehhez stratégiai gondolkodás, tervezés, szervezeti célokból levezethető projektterv szükséges.
  • Egyre rövidebb tervezési időszakot adnak a pályázat kiírói, így érdemes előre készülni rájuk.
  • Egyre szigorodó követelmények, szabályok, ellenőrzések.
Szakmai együttműködés
  • a projektek komplexitása miatt
  • speciális szervezeti tudás vagy tapasztalat miatt

Rossz tapasztalatok: csak azért állnak össze konzorciumba a pályázók, mert ez előírás a kiírásban, de nincs emögött átgondoltság, nem ésszerű.

Szolgáltatási szemlélet
  • Kisebb szervezetek úgy tudnak becsatlakozni nagyobb pályázatokba, ha speciális szaktudásukat, tapasztalatukat, tevékenységi körüket viszik be szolgáltatóként

EU-s pályázatok rendszere Magyarországon[szerkesztés]

Bonyolult, nem egységes rendszer:

  • Új Széchényi Terven keresztül jönnek az új pályázatok, de ezzel párhuzamosan még futnak a korábbi
  • Új Magyarország rendszerében kiírt pályázatok.
  • Gyógyító Magyarország egészségipari program
  • Zöldgazdaság fejlesztési program
  • Vállalkozásfejlesztési program
  • Tudomány-Innováció program
  • Foglalkoztatási program
  • Közlekedésfejlesztési program

Új pályázatok megtalálhatóak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weboldalán:

  • TÁMOP
  • TOIP

A társadalmi szervezetek számára jellemzően a fenti két programban vannak pályázatok.

Jogszabályi változások:

  • A korábbi 255/2006-os és 281/2006-os kormányrendeleteket, valamint a 16/2006-os MeHVM-Pm-rendeletet hatályon kívül helyezte az új, 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet [18]
  • 1453/2011. (XII. 22.) kormányhatározat [19] jelentősen módosította a korábbi programokat és azok keretösszegeit, sok a változás (a 2011/157-es közlönyben jelent meg).

TÁMOP[szerkesztés]

Összegek nagy részét idén már odaítélik, jövőre gyakorlatilag nem lesz TÁMOP-pályázat

  • 1. prioritás: foglalkoztathatóság fejlesztése, munkaerőpiac …
  • 2. prioritás: alkalmazkodóképesség javítása
  • 3. prioritás: minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek
  • 4. prioritás: felsőoktatás fejlesztése
  • 5. prioritás: társadalmi befogadás, részvétel erősítése
  • 6. prioritás: egészségmegőrzés, …

Társadalmi szervezetek számára mazsolázás[szerkesztés]

  • TÁMOP 5. prioritás: társadalmi befogadás, részvétel:
    • TÁMOP–5.2.5.A
    • TÁMOP–5.4.7
    • TÁMOP–5.5.1.B (családi közösségek)
    • TÁMOP–5.5.2 (önkéntesség elterjesztése)
    • TÁMOP–5.6.3 (elítéltek)
  • TÁMOP 3. prioritás: minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (184 milliárd Ft 2012-ben!)
    • TÁMOP–3.1.10 (oktatási rendszer hatékonyságát javító fejlesztés)
    • TÁMOP–3.2.13 (kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában)
    • TÁMOP–3.4.2A
    • TÁMOP–3.4.2B
Most aktuális pályázatok
    • TÁMOP–3.2.8B–12/1 (múzeumok mindenkinek): múzeumok és civil szervezetek együttesének: jó lehetőség a szolgáltatói szerepre (múzeumok kapnak sok milliárd forintot arra, hogy az iskolásoknak élményprogramokat, iskola-múzeum partnerséget hozzanak létre, nyújtsanak)
    • TÁMOP–5.5.1–11/1/B (kistérségek projektjeinek támogatása a helyi közösségek fejlesztésére, hátrányos helyzetű csoportok …)
    • TÁMOP–5.5.2–11/1–2 (önkéntesség elterjesztése): önkéntes pontok kiépítése a Megyei Központok székhelyén kívüli területeken, településeken
    • TIOP–3.4.2–11/1 (bentlakásos intézmények korszerűsítése)
    • TIOP–3.4.2.B–11/1 (gyermekvédelmi intézmények fejlesztése, korszerűsítése)

Várható pályázatok[szerkesztés]

A pályázatokhoz a kiírásuk előtt hozzá lehet szólni, véleményezni, és reális eséllyel lehet módosíttatni, csak kevesen tudnak róla, vesznek benne részt. Társadalmi egyeztetés, levelezőlisták:

Egyeztetés alatti pályázatok
    • TÁMOP–1.4.3–12/1 (innovatív kísérleti foglalkoztatási programok)
    • TÁMOP–3.2.1.A(1–2) (közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések, tanulást segítő formák bevezetése)
    • … (nem érdekesek nekünk)
    • TÁMOP–3.4.3–11 (iskolai tehetséggondozás)

További információk[szerkesztés]