Szerkesztő:Sakat55/Böröndi lajos
Böröndi Lajos (Kapuvár, 1954. június 19. - ), költő, szerkesztő, tanár. A Mosonvármegye Lap és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója.
Magánélete
| Böröndi Lajos | |
[[Fájl: | |
| Erdély 2019 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1954 június 19 Kapuvár |
| Ismeretes mint | költő |
| Állampolgárság | magyar |
| Házastárs | Böröndi Lajosné 1978 óta |
| Gyermekek | Böröndi Zsóka (1980) Böröndi Márton (1984) |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | ELTE BTK |
| Pályafutása | |
| Szakterület | magyar nyelv - és irodalom |
Kapuváron született 1954. június 19-én. Édesanyja Németh Éva, édesapja Böröndi Jenő. Öt testvér van, nővérén kívül, aki Debrecenben él, mindenki Sopronban és környékén alapított családot.
Felesége tanár, a bezenyei általános iskolában tanított nyugdíjazásáig történelmet, valamint német nyelvet. Jelenleg a mosonmagyaróvári Piarista iskolában tanít.
Három gyermekük született, Zsóka a németországi Ingolstadtban él, férjezett, Márton a kereskedelemben dolgozik. 1982-ben született Emese nevű gyermekük néhány hónapos korában meghalt.
Szakmai életút
1978-ban került Mosonmagyaróvárra, az akkori városi-járási könyvtárba módszertani könyvtárosként. Feladata a vidéki könyvtárak szakmai segítése volt. Az ott eltöltött 14 év alatt megismerkedett a volt járás szinte minden pedagógusával, kultúrmunkásával, író-olvasó találkozókat szervezett. A nyolcvanas években kezdte publikálni a Könyvtárosban, elsősorban glosszákat, rövid szakmai beszámolókat. Ekkortájt bízták meg egy-egy szakfelügyeleti vizsgálat elvégzésével. A rendszerváltást követően kérték fel a városi lap szerkesztőjének.
Az első szabadon választott önkormányzat kulturális bizottságának külső munkatársa volt. 1992-ben bízta meg a testület a Városi Művelődési Központ átszervezésével önkormányzati biztosi rangban. Ekkor fogalmazta meg az építmény új dokumentumait, s építette fel az új szervezeti struktúrát. S segédkezett egyesületek, alapítványok létrejötténél. Így a Flesch Károly Kulturális Központ Sakk Egyesületének létrehozásánál, s a Lajta Néptáncegyesület létrejötténél. 1996-ban Magyar Kultúráért Alapítványt hozott létre, ennek kuratóriumi elnöke is volt.
1992. október elsején a testület kinevezte az intézmény igazgatójának. 1998 decemberében kapták meg működtetésre a Fehér Ló Közösségi Házat. Az SZMSZ-t 2000-ben módosították, beépítve az új építmény feladatát.
1997-ben ismét kinevezte a képviselő-testület öt évre igazgatónak. 1998-ban megválasztották önkormányzati képviselőnek, s a Kulturális-és Civilkapcsolatok bizottságát vezette. Legfontosabb feladatuk közé tartozott a helyi kulturális rendelet megalkotása, amelyet a bizottság számtalan város rendeletét áttanulmányozva alkotott meg.
2002-ben ismét bizalmat kapott öt évre. A költségvetési megszorítások révén 33 főre csökkent intézményi létszámmal egyre több feladatot kellett megoldania, s nagyon fontos cél volt a bevétel növelése. A kilencvenes évek közepén találták ki a kollégáival a Nyári fesztivált, akkor ez a nyár egyetlen nagyrendezvénye volt.
Az intézmény a városban egyre fontosabb szerepet töltött be, viszont azt is célnak tekintette, hogy ez az ismertség szélesebb legyen, felismerve, hogy Mosonmagyaróvár egy történelmi régió központja volt.
Kapcsolatai elsőként a pozsonyi Csemadokkal, s a Hét szerkesztőségével és a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségével alakultak ki. Mosonmagyaróvári gyerekeket táboroztattak Jabloncán, tavasszal a szenci olvasótáborba vittek gyerekeket. Felvidéki kiállításokat fogadtak. A rendezvényekről – főként a közösekről – rendszeresen hírt ad a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztősége. Szenc városával, az ottani kultúrházzal korai kapcsolataiból nőtt ki a testvérvárosi kapcsolat. Szencen sokszor volt társrendezője a Szenczi Molnár Albert Napoknak, ennek nyitányaként egy ízben ő mondta az ünnepi beszédet. Több ízben kérték föl rendhagyó irodalomóra tartására a szenci gimnáziumban, s szavalóversenyek zsűrijébe. Az országos Tompa Mihály szavalóverseny döntője zsűrijének tíz évig tagja volt.
Bécsi kapcsolatai is a kilencvenes évekre nyúlnak vissza, a bécsi magyar egyesületek elsősorban Mosonmagyaróvár 1956-jára voltak kíváncsiak, ezért tartott szervezésében ankétot a Pázmáneumban, ahol Zétényi Zsolt és az '56-os egyesület tagjai is jelen voltak. 1956 ötvenedik évfordulóján közösen szerveztek Ausztriában és Mosonmagyaróváron megemlékezést. A bécsi kapcsolatok révén Zentáról, Beregszászról és Erdélyből fogadtak színtársulatot.
Szlovéniai (lendvai) kapcsolatai is a felvidéki és az ausztriai magyaroknak köszönhetőek.
2006-ban a városi képviselő-testület átalakult. A korábbi iskolaigazgatók nagy részétől megvonták a bizalmat, a kulturális központ is légüres térbe került. Az igazgatói pályázatra (2008) eredetileg beadott pályázatát Böröndi visszavonta, s magánvállalkozóként dolgozott tovább, ahol a városi lapot szerkesztette (Mosonvármegye 1997-2016). Előtte a kulturális központot közhasznú kft-vé alakította át.
2010-ben dr. Nagy István lett a polgármester, aki felkérte a sajtókapcsolatok felelősének, s a hivatalban dolgozva sajtóreferens lett.
2014-ben dr. Nagy István a Földművelési Minisztérium parlamenti államtitkára lett, s politikai főtanácsadónak kérte fel Böröndi, aki 2016 március közepéig látta el ezt a tisztséget. S miután egy tüntetés kapcsán a Facebookon sértő megjegyzést tett a tüntető tanárokra, elbocsátották. Ez év őszétől Darnózseli község iskolájában vállalt tanári állást, s innét ment nyugdíjba 2018-ban. Nyugdíj mellett a Hunyadi-iskolában (Technikum Mosonmagyaróváron), tanít magyar nyelv-és irodalmat.
2011-ben Mosonvármegye Lap-és Könyvkiadó néven kiadói vállalkozást (Kft.) indított, ez jelenleg is jelentet meg könyveket. A kiadó tevékenysége a www.mosonvarmegye.eu honlapon megtekinthető.
A kiadó 2008-ban Szél-járás címen kulturális folyóiratot jelentet meg.
Iskolái:
· Állami Általános Iskola Répszeszemere, 1960-1964,
· Állami Általános Iskola Kópháza, 1964-1968,
· Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola Győr, 1968-1972,
· Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely, 1974-1978,
· Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Budapest, 1983-1985,
Végzettségei, szakképzettségei:
Fonóipari szakmunkás vizsgát 1972-ben tett jeles eredménnyel, okleveles könyvtáros és magyar nyelv-és irodalom szakos általános iskolai tanári diplomát Szombathelyen szerezte, diplomájának minősítése jeles. Középiskolai magyar nyelv-és irodalom szakos tanári diplomáját az ELTE BTK Karán szerezte Kitüntetéssel végezett.
Munkahelyei:
· Soproni Szőnyeggyár 1972-1974, kártoló, Huszár Gál Városi Könyvtár 1978-1992, módszertani (hálózati) könyvtáros, igazgató helyettes,
· Flesch Károly Kulturális Központ 1992. május - október önkormányzati biztos, 1992. október 1-től igazgató 2008-ig.
· Magánvállalkozó, 2010-2014 között sajtóreferens a mosonmagyaróvári hivatalban.
· 2014-2016 között politikai főtanácsadó a Földművelésügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán.
· 2016-2018 tanár Darnózseli általános iskolájában. Azóta nyugdíjas.
Számítógépes ismeret: Kiadvány-és szövegszerkesztés.
Egyéb oktatási kulturális tevékenysége:
· 1984 és 1998 között óraadó tanár a Kossuth Lajos Gimnáziumban.
· 1998 és 2002 között óraadó tanár a Haller iskolában, az első szakközépiskolai osztályt ő érettségiztette magyarból.
· 2003 és 2007, 2017 - között óraadó tanár a Hunyadi iskolában.
· 2006 és 2014 között a Piarista gimnáziumban óraadó tanár.
· 2019-től a mosonmagyaróvári Hunyadi Mátyás iskolában (technikum) óraadó tanár.
· 1990 óta szerkesztőségi tagja a Magyar Örökség díjas Bécsi Naplónak.
· 1995 óta a Várhely című soproni kulturális folyóirat szerkesztőségi tagja annak megszűnéséig.
·
Kiadói tevékenysége: (Válogatás)
· B meg B Könyvkiadó néven az alábbi fontosabb kiadványokat jelentette meg:
· Görföl Jenő - Limpár Péter: Pacsirtaszót hallok megint (Csaták a Felföldön, emlékhelyek és honvédsírok a nyelvhatáron túl) 2000. (Magyarországon könyvárusi forgalomba nem került.)
· Thullner István: Hegyeshalom nagyközség története II. Hegyeshalom, 2004.
· Tönköl József: Domolykómalom, versek, 2006.
· Böröndi Lajos: Kisváros az ország szélén - Mosonmagyaróvár (Útikalauz) 2006.
Kováts Sándorné Back Irén: A mosoni zsidóság emlékezete I-III. 2017-2018.
Mosonmagyaróvár (monográfia) 2019.
A Dudás-per, 2001-2002. (A sortűzper ítéletei faximile kiadásban, 2021)
Díjak, kitüntetések:
· Új Forrás kritikai nívódíj 1984.
Szocialista Kultúráért 1985.
· Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj 1985.
· Győr-Moson-Sopron megye Szolgálatáért 2005.
· Kormos István-díj 2008.
· Somorja város díja (Szlovákia) 2013.
Verseskötetei:
· Emigráns remény (Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989)
· Elszorult lélekkel (Győr, Hazánk Könyvkiadó, 1992)
· A hallgatás színe (Sopron, Patriot Kiadó, 1994)
· A másik part - Dolán Györggyel közösen (Sopron, 1995)
· A kert még csupa nyár (Győr, Palatia Kiadó, 1996
· Félelmünkben énekelünk (B meg B, Mosonmagyaróvár, 2000)
· Összegyűrt idő (válogatott versek, Bécs, Zentralverband, 2004)
· Megváltásra várva (Győr, Palatia, 2006)
· A bárány vére (B meg B, Mosonmagyaróvár 2008.)
· A páva szeme (Zentralverband, Bécs, 2010.)
· Elpereg lassan (versek, grafikák - Mosonvármegye Kiadó 2011.)
· Összefércelt világ (Mosonvármegye Kiadó 2013.)
· Elhúzódó tűzszünet (Mosonvármegye Kiadó, 2015.)
· Váltóláz (Mosonvármegye Kiadó 2016.)
· Sor/tűz (Mosonvármegye Kiadó 2018.)
· Megégett idő (Budapest, Magyar Napló Kiadó 2020.)
A végső kihallgatás (Mosonvármegye Kiadó, 2023.)
Egyéb könyvei
· Győr-Sopron megye nyelvészeti irodalma, Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtörténet és Nyelvjárási Tanszéke, Bp. 1991
· A macska lazíthat, az egér nem (tanulmányok, esszék, 2002 B meg B Kiadó)
· Mosonmagyaróvár 1956 - Dokumentumok (Bécs, integratio, 2006)
· 1956 utóélete Ausztriában - Európában (Sodalitas, Wien/Bécs) 2007 (Szerkesztés, Magyarországon könyvárusi forgalomba nem került.)
· Vidám kalendárium (AB-ART Pozsony, 2000)
Feljegyzések a Hold másik oldaláról (Napló 2007-2010) (Mosonvármegye Kiadó, 2022.
Verseket szinte minden magyarországi folyóiratban publikált 1978 óta, szerepelt a politikai okok miatt betiltott Új Forrás 1984. októberi számában, ez után évekig ,,szemmel tartották". Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához fordult a megfigyelési dokumentumaim kikérése ügyében.
1990 és 1994 között a Kisalföld külső munkatársaként a felvidéki politikai változásokról, a magyar pártok szerveződéséről tudósított, s a Felvidék irodalmát szemlézte. 1988-tól 1993-ig rendszeresen publikálta szakcikkeket a Könyvtárosban, Kisalföldi Könyvtárosban.
Számos kulturális cikket írt a Magyar Hírlapba, a Népszabadságba, a Magyar Nemzetbe, egész oldalas interjút Mosonmagyaróvár 1956-járól az Új Magyarországba.
Jelenleg a budapesti Magyar Napló, a Hitel, a Polisz és az Irodalmi Jelen, a zalaegerszegi Pannon Tükör és a győri Műhely az a folyóirat, ahol rendszeresen publikál, a Pannon Tükör képzőművészeti írásokra is adott megbízást, s ezek közül az első tanulmánya 2006-ban jelent meg.
A kárpátaljai Credo énekegyüttes CD-jén (Valahol örökké) szerepel a Szózat éneklése közben című megzenésített versem, Bárdos Ágnes Halotti beszéd című irodalmi összeállítást tartalmazó CD-n (Median kiadása, Pozsony) két versem hallható.
A róla szóló fontosabb irodalom:
· Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve, Ceba Kiadó 1998.
· Ki Kicsoda a hírközlésben, Babits Kiadó, A Révai új nagylexikona segédkönyvei I.. 1994.
· Ki Kicsoda Győr-Moson-Sopron megy helyismereti kutatásában, Győr, 2006.
· Kerék Imre: Portrévázlat Böröndi Lajosról: Új forrás, 1995. 7. szám.
· Új Magyar Irodalmi Lexikon, Budapest, Akadémiai Kiadó.