Szerkesztő:Raczrobert/Ottmarsheimi apátsági templom

Az ottmarsheimi apátsági templom Elzászban, Ottmarsheimban található, Franciaország területén. A legnagyobb részt a 11. századból származó egykori ottmarsheimi rendház (Bencések) temploma a németországi román stílus egyik legjelentősebb képviselője. Az oktogon formájú központi épület példaképe az aacheni dóm. A templom ezen kívül a németországi román stílus útja egyik jelentős állomása.

Előzmények[szerkesztés]

Ottmarsheim egy régi Olaszországot Basel-Straßburg-Mainz városok érintésével Hollandiával összekötő kereskedelmi útvonalon fekszik és már a rómaiaknak is volt itt települése. A név Szent Otmartól származik, aki 8. században a Szent Galleni rendház apátja volt, amely rendházhoz a környéken több terület tartozott. 1030-ban Rudolf von Altenburg alapította az itteni bencés apátságot, ide szeretett volna temetkezni. IX. Leó Pápa (Eguisheim) az új templomot 1049-ben szentelte föl. 1273-ban neuenburgi parasztok dúlták fel a kolostort, a bázeliak 1445 és 1446-ban, a berniek 1468-ban. Ezen pusztítások következtében, valamint mert a király nevében utazókat köteles volt ellátni a rendház, idővel elszegényedett. A templomot és a rendház épületeit többször átépítették ez idő alatt. 1790-es szekularizációt követően a rendházat lerombolták. A templomot azonban megvette az egyházközség és máig a tulajdonában van.

A templom építészeti története[szerkesztés]

A templom 1020 és 1030 között épült Nagy Károly acheni palotakápolnája (amely ma az aacheni dóm része) mintájára és mint az aacheni példaképet, ezt is Szűz-Mária tiszteletére szentelték. A 13. század elején a nyugati elöcsarnokot kiépítették toronnyá, a külsö falakat részeben restaurálták. A templomot a 14. /. ill 15. században teljesen be volt fedve freskókkal, ekkor már Simon Péter patrocíniuma alatt állott. Egy 1445-ös tüzvész miatt majdnem az összes freskó megsemmisült. 1495-ben délkeleten új Szent-kekreszt kápolnát kapcsoltak az épülethez majd 1582-ben a kedves-asszony kórust (Liebfrauenchor) északkeleten mint Stiftsdamenkirche, míg az empore (emelvény?) a központi csarnokban a benedikt részére maradt fenntartva.

Um 1495 wurde die Heilig-Kreuz-Kapelle im Südosten neu angebaut, 1582 schließlich der Liebfrauenchor im Nordosten als Stiftsdamenkirche, während die Empore im Zentralraum den Benediktinerinnen vorbehalten blieb.

1695-ben a kupolát úrja fölhúzták, amely valószínüleg a 30 éves háborúban elpusztulhatott. A kórusemelvény (Chorgestühl) 1780-ban készült, ez azonban ma Bantzenheimban található. 1833 -tól 1837ig, ill. 1850-ben újra restaurálták a templomot. Ebböl az idöböl származnak az oktogon (építészet) ablakai és a koszorú (Kranzgesims), 1875-ben újra láthatóvá tették/feltárták/felfedték a freskó maradványait, 1903-ban eltávolították a vakolatot. 1991-ben újabb tüzvész áldozata lett a 18. századi tetöszerkeszet és az orgona. Az ezt követö években 1992-töl 1998-ig a teplomot szanálták és 1999-ben új orgonát kapott.

építészet[szerkesztés]

épületstruktúra[szerkesztés]

A (nyeregtetö)s torony mögött emelkedik a sátorteteje a tamboursnak, a nyocszögletü alsóépítmény fölé emelekedve, amelynek nyolcszögletü körfolyosója, fölött emelvénye (empore) van. A torony párja kerelten egy négyszögletü kórus, kapcsolódó kápolnákkal, amelyek közül az északi a reneszász korából származik, késögótikus formákkal. A központi épület lényeges részei már nem eredetiek, román korból származik gyakorlatilag csak a nyolcszögletü dobtest, az ablakok és a gesims már neoromán kiegészítések. A fal legrégebbi része a 11. századból származik. Más faltípusokból látszik, hogy nem átépítésröl, hanem restaurálásról volt szó. A falaknak csak a fele román kori. A gótika korabeli hozzáépítmények ugyanakkor statikailag biztosították az épületet. A tornyon még láthatóak a nyomai a árkádfelosztásnak és harangemeletnek.

Die gotischen Anbauten haben jedoch den Bau statisch gesichert. Am Turm sind Überreste von einer Arkadengliederung der Glockengeschosse sichtbar.

Belsőtér[szerkesztés]

A sötét torony alatti elöcsarnok után a kupolástetejü oktogon (építészet). A tér egyszerü, jellegzetes a térmasszívum kiegyenlítettsége és az érdekes fényvezetés. kétemeletes körfolyosók nyílnak a központi térbe, alul alacsony árkádokkal, fent magas durch hohe Bogenöffnungen mit doppelter Säulenordnung. A fény az emelvény (empore) felöl érkezik, ezáltal kitágul a tér. A kupola alatti ablakok csak a tér felsö részét vila´gítják meg.

Kelet felé a külsö okotogon négyszögü oltártérré bövül. a vastag valak a földszinten tömegük miatt alapzatnak (sockel) látszanak néznek ki. a felsö szint/emelet tünik a sokkal nagyobb és rácsozott árkádokkal díszített nyílások által átlátszóbbnak tünik. Az oszlopok feje (kapitell) és alapja (base) a tér egyetlen díszítöelemei, egyszerüségük jellegzetes román kori elem. Az oldalhajók boltozata fedésüek. mit Gewölben (Kreuzgrat/dreieckig) überdeckt. a kórus teteje Kreuzgratgewölbe

Az empore feljárat szük lépcsö a toronyoban. Itt statikai okokból is tonnengewölbe találunk, amelyek a kupola nyomását/súlyát az oldalfalakba vezetik, kivéve a tornyban és a kóruskápolna außer im Turm und Chorkapellenbereich.

Die Anbauten entstammen späteren Zeiten, die kleine Kapelle im SO aus der 2. Hälfte des 15.Jh. Die große Kapelle im Nordosten wurde 1582 errichtet. Sie besitzt Rippengewölbe mit Schlusssteinen, davon einer mit dem Klosterwappen. Eine Treppe vor dem 3/8 Chor erlaubte den Stiftsdamen den direkten Zugang zur Empore.

Kapcsolat az aacehni dómmal[szerkesztés]

Az ottmarsheimi oktogon az aacheni dóm oktogonjának ismétlése, épült nagy Károly idején a 9. században. A belsö mag inkább megfelel a példaképnek mint a körfolyosó, amelynek aachenben 16 szögü. Az empore oszlopok díszítése annyira összetéveszthetetlen, hogy más példakép szóba sem jöhet. Nem csak az alaprajz ismétöldik leegyszerüsítve, a boltozat ottmarsheimban egyszerübb, az épületdízs különösen egyszerü de már nem ókoriaskodó (Aachenben még kapitelle és oszolpok az ókori Rómából származnak. Ezen k´vül az ottmarsheimi jóval kissebb. Rusztikussága azonban nem tudatlanság eredménye, hanem a kor léptékeinek megfelelöen tudatosan modnern és mesterien egyszerü.leegyszerüsített. Az aacheni épület felé fordulás/emlékezés bizonyítékea a 11. századi Nagy Károlyt övezö tiszteletnek. Az oktogon ezen kívül persze hangsúlyozza az épület sírkápolna jellegét a rendház alapítójának, akinek a sírja középen találahtó

Külsö hivatkozások[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Abteikirche Ottmarsheim témájú médiaállományokat.