Szerkesztő:Psliwek/próbalap
Bíró József Árpád (1899-1949) Magyarország Díjlovagló bajnoka, vitéz huszáralezredes
1899. január 1-én született Prázsmáron (mai Prejmer, Románia). A hadiérettségi letétele után, 1918 tavaszán az olasz hadszíntérre vezényelték, ahol karpaszományos tüzérként sebesült meg. 1918-ban felvették a hivatásos csendőrtiszti állományba. A 20-as években oktató tiszt az Egyesített Csendőriskolák gyalogtanosztálya alosztályánál Cegléden, majd az ugyanott alakuló lovas-tanosztályánál, 1936-tól pedig Kiskunhalason. 1924-ben csendőr főhadnaggyá, 1930-ban csendőr századossá léptették elő. 1934-ben publikálta „Segédlet a lovarda megtartásához” című könyvét[1]. 1937 és 1943 között Örkénytáborban, a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolában mint olimpiai lovas, majd az olimpiai díjlovaglócsoport vezetője tevékenykedett, 1941-ben áthelyezték a lovassághoz. 1942-ben alezredessé léptették elő. 1943-tól Nyíregyházán az 1. lovashadosztály-parancsnokság mozgósítási előadója, majd 1944-től ismét a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolán teljesített szolgálatot lovaglótanárként és alosztályparancsnokként. 1945-ben Csepregen szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948-ban tért vissza. 1949 elején az ÁVO börtönébe került, ahol a kihallgatás során életét vesztette. A 90-es években visszakapta elvett rendfokozatát, és ezredessé léptették elő.
Sporteredmények és kitüntetések[szerkesztés]
Négyszeres magyar díjlovagló bajnok (1940-től) 1992-ben poszthumusz megkapta a Magyar Lovas Szövetség legnagyobb kitüntetését, a Gróf Széchenyi István Emlékérmet
- Első Oszt. Ezüst Vitézségi Érem
- Károly Csapatkereszt
- Kormányzói Dicsérő Elismerés
- Magyar Koronás Ezüstérem és Bronzérem
- Sebesültek Érem
- Háborús Emlékérem
- III. O. Tiszti Katonai Szolgálati Jelvény
- Felvidéki Emlékérem
Források[szerkesztés]
- ↑ A „Segédlet a lovarda megtartásához” c. kézikönyvet Bíró József fia, Bíró Mátyás 2008-ban változatlan formában újra kiadta.
Category:1899-ben született személyek
Category:1949-ben elhunyt személyek