Szerkesztő:N.anna02/Nem esszenciális aminosavak bioszintézise

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az emberi szervezet fehérjéiben összességében 20 féle aminosavat találhatunk meg. Ez a nagyfokú variációs lehetőség 1012 fehérjeféleséget eredményez, ebből az emberi szervezetben 105 található meg. Az aminosavak tartalmaznak egy karbolxilcsoportot (-COOH), egy aminocsoportot (-NH2 ) és mind különböző oldallánccal rendelkezik. Ettől az oldallánctól függ a méretük, töltésük, fizikai tulajdonságuk. Az aminosavak a fehérjék felépítésén kívül szerepet játszanak az energiagazdálkodásban és a nitrogéntartalmú molekulák pl.: hormonok, nukleotidok szintézisében.[1]

Aminosav szintézisről általánosan[1][szerkesztés]

Az aminosavak szintéziséhez legfőképp szénhidrátokra és nitrogénre van szükség. Nagy mennyiségű energiát (amit ATP szolgál) és enzimeket igényel. Az összesen 20 féle aminosavból 9 db esszenciális, amin azt jelenti, hogy szervezetünk nem tudja előállítani, ezekhez megfelelő táplálkozással tudunk hozzájutni , ide tartozik: hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin.

Van olyan aminosav is, melyet elő tud állítani szervezetünk, de nagyon alacsony sebességgel, az ilyen aminosavat szemiesszenciális aminosavnak nevezzük, pl.: arginin.

Amely aminosavakat szervezetünk a megfelelő sebességgel, mennyiségben elő tudja állítani, azok a nem esszenciális aminosavak: alanin, aszparagin, aszpartát, cisztein, glutamin, glutamát, glicin, prolin, szerin, tirozin.

A bioszintézis[1][szerkesztés]

Mi kell hozzá?[szerkesztés]

A bioszintézishez tirozin kivételével a citrátkör és a glikolízis közti molekulái és a glutamát egyes molekulacsoportjai szükségesek.

alfa-ketoglutarát → glutaminsav, glutamin, prolin, arginin

3- foszfoglicerát → szerin, glicin, cisztein

piruvát → alanin

oxálacetát → aszparaginsav, aszparagin

foszfoenolpiruvát és eritróz 4 foszfát → tirozin

Glutamát szénváza → prolin, arginin, glutamin

Glutamát aminocsoportja → alanin, aszparagin, aszpartát

Hogyan történik, milyen reakciók által?[szerkesztés]

  1. transzamináció – kofaktor: PLP (piridoxálfoszfát)
  2. 1 szénatomos transzfer – kofaktor: THF(tetrahidrofolát)
  3. glutamin aminotranszferáz reakció
Aminosav Kiindulási termékek Végtermékek Katalizáló enzim Kofaktor
alanin piruvát + glutamát  alanin + alfa-ketoglutarát alanin aminotranszferáz PLP
aszparagin  azpartát + glutamin aszparagin + glutamát glutamin-aminotranszferáz
aszpartát oxálacetát + glutamin aszpartát + alfa-ketoglutarát aszpartát aminotranszferáz
cisztein
  1. homocisztein + szerin
  2. cisztation
  1. cisztation
  2. alfa-ketobutirát + cisztein
  1. cisztation ß- szintáz
  2. cisztatin gamma-liáz
  1. PLP
  2. PLP
glutamin glutamát glutamin glutamin szintetáz
               

glutamát

alfa- ketoglutarát + alanin glutamát + piruvát alanin-aminotranszferáz PLP
 glicin CO2 + NH4+ + metilén-THF + NADH + H+

vagy

szerin + THF

glicin +THF +NAD+

vagy

glicin + metilén-THF + H2O

PLP
prolin glutamát prolin 1: glutamát szemialdehid szintetáz

2. gamma- glutamát szemialdehid szintetáz

3. pirollin 5 5. karboxilát reduktáz

szerin glicin + metilén-THF szerin + THF PLP
tirozin fenilalanin tirozin fenilalanin hidroxiláz

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Ádám Veronika (szerk.) - Orvosi biokémia, 220-221. o., 232-240. o. (ISBN: 963-242-902-8)