Szerkesztő:MolnarBelaPeter/próbalap
Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus)[szerkesztés]
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Az amerika szőlőkabóca Észak-Amerikában őshonos kabóca. Európában először 1958-ban, Franciaországban találták meg[B1] . A feltételezések szerint a filoxéra miatt importált amerika gyökérdugványokkal hurcolták be először[B2] . Mára a kontinens déli részén terjedt el[B3] , de az előrejelzések szerint az északi területeket is képes lesz meghódítani. Főképp a fertőzött növényanyaggal terjed. [B4] Magyarországon 2006-ban találták meg először.[B5]
Megjelenése[szerkesztés]
A tojások krülbelül 1,3 mm-esek, hosszúkásak, néha laposak; általában barna színűek. A lárvák sárgásak és áttetszőek. Az utolsó potrohszelvényen két fekete, szemhez hasonló pötty található. Az utolsó lárvastádiumra az állat eléri körülbelül az 5 mm nagyságot. A kifejlett egyedek teste színesebb, mint a lárváké: sárgásbarnás, narancsos beütésű fehér foltokkal. A szárnyak szintén barnásak, de a foltok sötétebbek rajta.
Életmódja[szerkesztés]
Gazdanövényei: főleg Vitis fajokon táplálkozik, de megtalálták már Ulmus american növényen is ugyanakkor a nimfák mortalitása magassabb ha a kabóca nem Vitis fajokon táplálkozik. A szőlőféléken kívüli tápnövényeken való előfordulás a Candidatus Phytoplasma vitis terjedése miatt fontos, hiszen ezek a növények lehetnek rezervoár fajok.
Az amerikai szőlőkabóca egynemzedékes faj. A tojásokat augusztustól októberik rakják az imágók egyesével, vagy csoportosan a szőlőtőke foszló kérge alá. A tojások telelnek; 6-8 hónapig vannak diapauzában, de a diapauza megtöréséhez nem szükséges a hideg. A lárvák kelése erősen függ a földrajzi szélességtől, tengerszint feletti magasságtól és időjárástól. A lárvák kifejlődése 7-8 hét, Magyaroroszágon május közepétől július közepéig tart.[B6] A lárvák általában azon a növényen maradtak, ahol kikeltek a tojásból, és az alsóbb, árnyékos levelek fonákján szívogatnak. A kifejlett egyedek július elejétől szeptember végéig rajzanak. Egy imágó élettartama körülbelül 1 hónap; a nőstények a 10. naptól kezdve raknak tojást. [B7]
Gazdasági jelentőség[szerkesztés]
Gazdasági kárt nem maga a kabóca okoz szívogatásával, hanem az általa terjesztett Grapevine flavescence dorée (Candidatus Phytoplasma vitis), azaz a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma. A fitoplazma 20-50%-os terméskiesést okoz. A fertőzött növények száma évente a tízszeresére nőhet, a fogékonyabb fajták néhány év alatt elpusztulnak. A fitoplazma ellen nem áll rendelkezésre növényvédőszeres eljárás, az ellene való egyetlen védekezési mód a vektor, azaz az amerikai kabóca elleni kezelések[B8] . A fiatal lárvák a táplálkozás során már képesek felvenni a fitoplazmát a fertőzött növényekből, majd 4-5 hét eltelével már fertőzőképessé válnak, és egészen életük végéig fertőzőképesek maradnak. Az L3-L4-es lárvastádium elleni védekezés a legalkalmasabb a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjedésének megállítására.
Védekezési lehetőségek[szerkesztés]
Mivel a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma karantén kórokozó, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés kötelező a szaporítóanyag termő területeken, és erősen ajánlott minden szőlőültetvényben. A védekezés inszekticidek – főképp piretroidok – felhasználásával történik: a legfontosabb permetezés az L3-as lárvák ellen irányul a terméskötődés időpontjában, június közepén. A második kezelést az utolsó stádiumú lárvák és az imágók ellen kell elvégezni július második dekádjában az imágók rajzásának kezdetekor. Szükség esetén két kiegészítő kezelésre lehet szükség: a kelő lárvák ellen május közepe után, virágzás előtt, illetve közvetlenül érés előtt az esetlegesen bemigráló imágók ellen. [B9]
A kártevő monitorozása sárga ragacslappal lehetséges. [B10]
[B1]Bonfils J, Schvester D (1960) Les cicadelles (Homoptera
Auchenorhyncha) dans leurs rapports avec la vigne dans le Sud-
Ouest de la France. Ann Epiphyt 3:325–336
[B2]Bonfils J, Schvester D (1960) Les cicadelles (Homoptera
Auchenorhyncha) dans leurs rapports avec la vigne dans le Sud-
Ouest de la France. Ann Epiphyt 3:325–336
[B3]https://www.cabi.org/isc/datasheet/48854
[B4]https://gd.eppo.int/taxon/SCAPLI
[B5]Dér, Z., Koczor, S., Zsolnai, B., Ember, I., Kolber, M., Bertaccini, A., & Alma, A. (2007). Scaphoideus titanus identified in Hungary. Bulletin of Insectology, 60(2), 199.
[B6]https://portal.nebih.gov.hu/-/a-szolo-legpusztitobb-fitoplazmas-betegsege-az-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree-fd-
[B7]Chuche, J., & Thiéry, D. (2014). Biology and ecology of the Flavescence dorée vector Scaphoideus titanus: a review. Agronomy for Sustainable Development, 34(2), 381-403.
[B8]https://portal.nebih.gov.hu/-/a-szolo-legpusztitobb-fitoplazmas-betegsege-az-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree-fd-
[B9]https://portal.nebih.gov.hu/-/a-szolo-legpusztitobb-fitoplazmas-betegsege-az-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree-fd-
[B10]http://www.csalomoncsapdak.hu/
- ↑ Scaphoideus titanus. (Hozzáférés: 2020. november 13.)