Szerkesztő:Miklós László (PE-MK)/piszkozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Közműolló[szerkesztés]

Definíció: A közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának

különbsége. Másik definíció szerint: A vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének

egymáshoz való aránya.


Közmű[szerkesztés]

A lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló műszaki létesítmények (pl. csatorna, víz- és gázvezeték)


A közműolló fajtái[szerkesztés]

Elsődleges közműolló[szerkesztés]

Definíció: Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza méterben.

Adott mértékű csatornázottság és ivóvízellátottság mellett is mutathat más és más értékeket az elsődleges

közműolló nagysága. Ez jelentősen függ a terület adottságaitól. Ha ez a terület zömében üdülőövezet, vagy

zárt kerti ingatlanoknak van minősítve. Ezen területeken a kismértékű vízfelhasználás miatt és a magas

fajlagos költségek (egy főre jutó beruházási költség illetve az egy m^3-re jutó vizdíj). A ritkán lakott területeken és a kis lélekszámú területeken nem éri meg a csatornahálózatot kiépíteni az

erősen ingadozó vízmennyiség (csatorna berohadását eredményezheti) és a rossz hatásfokú (téli)

denitrifikáció miatt. Ezen területek felzárkózását tovább nehezíti hogy EU-s támogatást csak 2500 LEÉ

(lakosegyenérték) felett lehet pályázni.

Megoldást jelenthet több település együttműködése, egy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-mű kiépítésére,

így nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz. Ez esetben a csatornahálózat hossza nagyobb lehet az

ivóvízcső-hálózat hosszánál, amennyiben mindegyik falu rendelkezik saját ívóvíznyerő hellyel (pl.: parti

szűrésű víz, karsztvíz, rétegvíz), így a közműolló "másik irányba nyílhat". (1000m vízvezetékre hosszabb

szennyvízhálózathossz esik) Az elsődleges közműolló ezirányú nyílását okozhatja a terület vízbázisvédelmi-besorolása is vagy a

természetes befogadó hiánya.

Másodlagos közműolló[szerkesztés]

A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége. Ideális esetben a közműolló

nagysága 0%. Leggyakrabban az ivóvízhálózatra rákötött lakosság lélekszámának (vagy lakások) aránya az össznépesség

(vagy lakások) arányát ábrázolják a grafikonokon. Ezen ábrázolási mód esetén ideális esetben a két grafikon

közelít egymáshoz, illetve a 100%-hoz. További alcsoportra való osztás lehetséges: • csak mechanikai és a biológiai tisztításban is részesülő lakosság arányának különbsége: a mechanikai tisztítás rossz hatásfokú, az oldott nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát) nem kerülnek

eltávolításra, ez a vizi élővilágra van mérgező hatással. A többletfoszfor is benn marad az elfolyó vízben,

ez a vizek eutrofizációját okozza. A szerves anyag eltávolítása sem történik meg, így csak a

befogadóban történik meg az oxidációja, amely csökkenti a víz oldott oxigén tartalmát, ezáltal a halakra

jelent veszélyt. Mechanikai tisztítás során az ülepedő részecskék eltávolítása lehetséges, lecsökkentve így a

lebegőanyag tartalmat. Ezek megoldása a koagulációt elősegítő anyagok hozzáadásával lehetséges, és

az így kiváló pelyheket flotációval tudják eltávolítani.


cím
Ország Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok (a népesség %-ban) Csatornával ellátott lakosok (a népesség %-ban) Közműolló (%)
Dánia 98,7 74 24,7
Franciaország 95,5 86 9,5
NSZK (NDK nélkül) 99,2 96 3,2
Norvégia 98,0 76 22,0
Svájc 96,1 67 29,1
Svédország 97,3 76 21,3
Európa (átlag) 70,0 50 20,0
Észak-Amerika (átlag) 99,0 94-96 3,0-4,0
Magyarország 84,9 41,6 43,3

Közműolló[szerkesztés]

Definíció: A közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának

különbsége. Másik definíció szerint: A vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének

egymáshoz való aránya.


Közmű[szerkesztés]

A lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló műszaki létesítmények (pl. csatorna, víz- és gázvezeték)


A közműolló fajtái[szerkesztés]

Elsődleges közműolló[szerkesztés]

Definíció: Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza méterben.

Adott mértékű csatornázottság és ivóvízellátottság mellett is mutathat más és más értékeket az elsődleges közműolló nagysága. Ez jelentősen függ a terület adottságaitól. Ha ez a terület zömében üdülőövezet, vagy zárt kerti ingatlanoknak van minősítve. Ezen területeken a kismértékű vízfelhasználás miatt és a magas fajlagos költségek (egy főre jutó beruházási költség illetve az egy m^3-re jutó vizdíj). A ritkán lakott területeken és a kis lélekszámú területeken nem éri meg a csatornahálózatot kiépíteni az erősen ingadozó vízmennyiség (csatorna berohadását eredményezheti) és a rossz hatásfokú (téli) denitrifikáció miatt. Ezen területek felzárkózását tovább nehezíti hogy EU-s támogatást csak 2500 LEÉ (lakosegyenérték) felett lehet pályázni. Megoldást jelenthet több település együttműködése, egy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-mű kiépítésére, így nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz. Ez esetben a csatornahálózat hossza nagyobb lehet az ivóvízcső-hálózat hosszánál, amennyiben mindegyik falu rendelkezik saját ívóvíznyerő hellyel (pl.: parti szűrésű víz, karsztvíz, rétegvíz), így a közműolló "másik irányba nyílhat". (1000m vízvezetékre hosszabb szennyvízhálózathossz esik) Az elsődleges közműolló ezirányú nyílását okozhatja a terület vízbázisvédelmi-besorolása is vagy a természetes befogadó hiánya.

Másodlagos közműolló[szerkesztés]

cím
Ország Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok (a népesség %-ban) Csatornával ellátott lakosok (a népesség %-ban) Közműolló (%)
Dánia 98,7 74 24,7
Franciaország 95,5 86 9,5
NSZK (NDK nélkül) 99,2 96 3,2
Norvégia 98,0 76 22,0
Svájc 96,1 67 29,1
Svédország 97,3 76 21,3
Európa (átlag) 70,0 50 20,0
Észak-Amerika (átlag) 99,0 94-96 3,0-4,0
Magyarország 84,9 41,6 43,3

Közműolló[szerkesztés]

Definíció: A közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának

különbsége. Másik definíció szerint: A vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének

egymáshoz való aránya.


Közmű[szerkesztés]

A lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló műszaki létesítmények (pl. csatorna, víz- és gázvezeték)


A közműolló fajtái[szerkesztés]

Elsődleges közműolló[szerkesztés]

Definíció: Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza méterben.

Adott mértékű csatornázottság és ivóvízellátottság mellett is mutathat más és más értékeket az elsődleges

közműolló nagysága. Ez jelentősen függ a terület adottságaitól. Ha ez a terület zömében üdülőövezet, vagy

zárt kerti ingatlanoknak van minősítve. Ezen területeken a kismértékű vízfelhasználás miatt és a magas

fajlagos költségek (egy főre jutó beruházási költség illetve az egy m^3-re jutó vizdíj). A ritkán lakott területeken és a kis lélekszámú területeken nem éri meg a csatornahálózatot kiépíteni az

erősen ingadozó vízmennyiség (csatorna berohadását eredményezheti) és a rossz hatásfokú (téli) denitrifikáció miatt. Ezen területek felzárkózását

tovább nehezíti hogy EU-s támogatást csak 2500 LEÉ (lakosegyenérték) felett lehet pályázni.

Megoldást jelenthet több település együttműködése, egy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-mű kiépítésére,

így nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz. Ez esetben a csatornahálózat hossza nagyobb lehet az

ivóvízcső-hálózat hosszánál, amennyiben mindegyik falu rendelkezik saját ívóvíznyerő hellyel (pl.: parti

szűrésű víz, karsztvíz, rétegvíz), így a közműolló "másik irányba nyílhat". (1000m vízvezetékre hosszabb

szennyvízhálózathossz esik) Az elsődleges közműolló ezirányú nyílását okozhatja a terület vízbázisvédelmi-besorolása is vagy a

természetes befogadó hiánya.

Másodlagos közműolló[szerkesztés]

cím
Ország Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok (a népesség %-ban) Csatornával ellátott lakosok (a népesség %-ban) Közműolló (%)
Dánia 98,7 74 24,7
Franciaország 95,5 86 9,5
NSZK (NDK nélkül) 99,2 96 3,2
Norvégia 98,0 76 22,0
Svájc 96,1 67 29,1
Svédország 97,3 76 21,3
Európa (átlag) 70,0 50 20,0
Észak-Amerika (átlag) 99,0 94-96 3,0-4,0
Magyarország 84,9 41,6 43,3