Szerkesztő:Miklós László (PE-MK)/piszkozat
Közműolló[szerkesztés]
Definíció: A közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának
különbsége. Másik definíció szerint: A vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének
egymáshoz való aránya.
Közmű[szerkesztés]
A lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló műszaki létesítmények (pl. csatorna, víz- és gázvezeték)
A közműolló fajtái[szerkesztés]
Elsődleges közműolló[szerkesztés]
Definíció: Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza méterben.
Adott mértékű csatornázottság és ivóvízellátottság mellett is mutathat más és más értékeket az elsődleges
közműolló nagysága. Ez jelentősen függ a terület adottságaitól. Ha ez a terület zömében üdülőövezet, vagy
zárt kerti ingatlanoknak van minősítve. Ezen területeken a kismértékű vízfelhasználás miatt és a magas
fajlagos költségek (egy főre jutó beruházási költség illetve az egy m^3-re jutó vizdíj). A ritkán lakott területeken és a kis lélekszámú területeken nem éri meg a csatornahálózatot kiépíteni az
erősen ingadozó vízmennyiség (csatorna berohadását eredményezheti) és a rossz hatásfokú (téli)
denitrifikáció miatt. Ezen területek felzárkózását tovább nehezíti hogy EU-s támogatást csak 2500 LEÉ
(lakosegyenérték) felett lehet pályázni.
Megoldást jelenthet több település együttműködése, egy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-mű kiépítésére,
így nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz. Ez esetben a csatornahálózat hossza nagyobb lehet az
ivóvízcső-hálózat hosszánál, amennyiben mindegyik falu rendelkezik saját ívóvíznyerő hellyel (pl.: parti
szűrésű víz, karsztvíz, rétegvíz), így a közműolló "másik irányba nyílhat". (1000m vízvezetékre hosszabb
szennyvízhálózathossz esik) Az elsődleges közműolló ezirányú nyílását okozhatja a terület vízbázisvédelmi-besorolása is vagy a
természetes befogadó hiánya.
Másodlagos közműolló[szerkesztés]
A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége. Ideális esetben a közműolló
nagysága 0%. Leggyakrabban az ivóvízhálózatra rákötött lakosság lélekszámának (vagy lakások) aránya az össznépesség
(vagy lakások) arányát ábrázolják a grafikonokon. Ezen ábrázolási mód esetén ideális esetben a két grafikon
közelít egymáshoz, illetve a 100%-hoz. További alcsoportra való osztás lehetséges: • csak mechanikai és a biológiai tisztításban is részesülő lakosság arányának különbsége: a mechanikai tisztítás rossz hatásfokú, az oldott nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát) nem kerülnek
eltávolításra, ez a vizi élővilágra van mérgező hatással. A többletfoszfor is benn marad az elfolyó vízben,
ez a vizek eutrofizációját okozza. A szerves anyag eltávolítása sem történik meg, így csak a
befogadóban történik meg az oxidációja, amely csökkenti a víz oldott oxigén tartalmát, ezáltal a halakra
jelent veszélyt. Mechanikai tisztítás során az ülepedő részecskék eltávolítása lehetséges, lecsökkentve így a
lebegőanyag tartalmat. Ezek megoldása a koagulációt elősegítő anyagok hozzáadásával lehetséges, és
az így kiváló pelyheket flotációval tudják eltávolítani.
| Ország | Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok (a népesség %-ban) | Csatornával ellátott lakosok (a népesség %-ban) | Közműolló (%) |
|---|---|---|---|
| Dánia | 98,7 | 74 | 24,7 |
| Franciaország | 95,5 | 86 | 9,5 |
| NSZK (NDK nélkül) | 99,2 | 96 | 3,2 |
| Norvégia | 98,0 | 76 | 22,0 |
| Svájc | 96,1 | 67 | 29,1 |
| Svédország | 97,3 | 76 | 21,3 |
| Európa (átlag) | 70,0 | 50 | 20,0 |
| Észak-Amerika (átlag) | 99,0 | 94-96 | 3,0-4,0 |
| Magyarország | 84,9 | 41,6 | 43,3 |
Közműolló[szerkesztés]
Definíció: A közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának
különbsége. Másik definíció szerint: A vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének
egymáshoz való aránya.
Közmű[szerkesztés]
A lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló műszaki létesítmények (pl. csatorna, víz- és gázvezeték)
A közműolló fajtái[szerkesztés]
Elsődleges közműolló[szerkesztés]
Definíció: Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza méterben.
Adott mértékű csatornázottság és ivóvízellátottság mellett is mutathat más és más értékeket az elsődleges közműolló nagysága. Ez jelentősen függ a terület adottságaitól. Ha ez a terület zömében üdülőövezet, vagy zárt kerti ingatlanoknak van minősítve. Ezen területeken a kismértékű vízfelhasználás miatt és a magas fajlagos költségek (egy főre jutó beruházási költség illetve az egy m^3-re jutó vizdíj). A ritkán lakott területeken és a kis lélekszámú területeken nem éri meg a csatornahálózatot kiépíteni az erősen ingadozó vízmennyiség (csatorna berohadását eredményezheti) és a rossz hatásfokú (téli) denitrifikáció miatt. Ezen területek felzárkózását tovább nehezíti hogy EU-s támogatást csak 2500 LEÉ (lakosegyenérték) felett lehet pályázni. Megoldást jelenthet több település együttműködése, egy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-mű kiépítésére, így nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz. Ez esetben a csatornahálózat hossza nagyobb lehet az ivóvízcső-hálózat hosszánál, amennyiben mindegyik falu rendelkezik saját ívóvíznyerő hellyel (pl.: parti szűrésű víz, karsztvíz, rétegvíz), így a közműolló "másik irányba nyílhat". (1000m vízvezetékre hosszabb szennyvízhálózathossz esik) Az elsődleges közműolló ezirányú nyílását okozhatja a terület vízbázisvédelmi-besorolása is vagy a természetes befogadó hiánya.
Másodlagos közműolló[szerkesztés]
| Ország | Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok (a népesség %-ban) | Csatornával ellátott lakosok (a népesség %-ban) | Közműolló (%) |
|---|---|---|---|
| Dánia | 98,7 | 74 | 24,7 |
| Franciaország | 95,5 | 86 | 9,5 |
| NSZK (NDK nélkül) | 99,2 | 96 | 3,2 |
| Norvégia | 98,0 | 76 | 22,0 |
| Svájc | 96,1 | 67 | 29,1 |
| Svédország | 97,3 | 76 | 21,3 |
| Európa (átlag) | 70,0 | 50 | 20,0 |
| Észak-Amerika (átlag) | 99,0 | 94-96 | 3,0-4,0 |
| Magyarország | 84,9 | 41,6 | 43,3 |
Közműolló[szerkesztés]
Definíció: A közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának
különbsége. Másik definíció szerint: A vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének
egymáshoz való aránya.
Közmű[szerkesztés]
A lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló műszaki létesítmények (pl. csatorna, víz- és gázvezeték)
A közműolló fajtái[szerkesztés]
Elsődleges közműolló[szerkesztés]
Definíció: Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza méterben.
Adott mértékű csatornázottság és ivóvízellátottság mellett is mutathat más és más értékeket az elsődleges
közműolló nagysága. Ez jelentősen függ a terület adottságaitól. Ha ez a terület zömében üdülőövezet, vagy
zárt kerti ingatlanoknak van minősítve. Ezen területeken a kismértékű vízfelhasználás miatt és a magas
fajlagos költségek (egy főre jutó beruházási költség illetve az egy m^3-re jutó vizdíj). A ritkán lakott területeken és a kis lélekszámú területeken nem éri meg a csatornahálózatot kiépíteni az
erősen ingadozó vízmennyiség (csatorna berohadását eredményezheti) és a rossz hatásfokú (téli) denitrifikáció miatt. Ezen területek felzárkózását
tovább nehezíti hogy EU-s támogatást csak 2500 LEÉ (lakosegyenérték) felett lehet pályázni.
Megoldást jelenthet több település együttműködése, egy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-mű kiépítésére,
így nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz. Ez esetben a csatornahálózat hossza nagyobb lehet az
ivóvízcső-hálózat hosszánál, amennyiben mindegyik falu rendelkezik saját ívóvíznyerő hellyel (pl.: parti
szűrésű víz, karsztvíz, rétegvíz), így a közműolló "másik irányba nyílhat". (1000m vízvezetékre hosszabb
szennyvízhálózathossz esik) Az elsődleges közműolló ezirányú nyílását okozhatja a terület vízbázisvédelmi-besorolása is vagy a
természetes befogadó hiánya.
Másodlagos közműolló[szerkesztés]
| Ország | Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok (a népesség %-ban) | Csatornával ellátott lakosok (a népesség %-ban) | Közműolló (%) |
|---|---|---|---|
| Dánia | 98,7 | 74 | 24,7 |
| Franciaország | 95,5 | 86 | 9,5 |
| NSZK (NDK nélkül) | 99,2 | 96 | 3,2 |
| Norvégia | 98,0 | 76 | 22,0 |
| Svájc | 96,1 | 67 | 29,1 |
| Svédország | 97,3 | 76 | 21,3 |
| Európa (átlag) | 70,0 | 50 | 20,0 |
| Észak-Amerika (átlag) | 99,0 | 94-96 | 3,0-4,0 |
| Magyarország | 84,9 | 41,6 | 43,3 |