Szerkesztő:Mahshid/próbalap
A Jiaido egy új belső harcművészet: gyakorlása aktív meditáció, mely a testet és az elmét a tökéletes nyugalom állapotába juttatja. A Jiaido mozgásrendszere kínai és japán belső harcművészeteken alapul, célja pedig az, hogy gyakorlóját elvezesse az Önmegvalósulás pillanatához.
Jelentése[szerkesztés]
A Jiaido szó jelentése: ”az igaz szeretet útja Önmagunkhoz, út Önmagunk szeretetéhez” (japán).
A Jiaido filozófiája[szerkesztés]
"Az Önvalóra ébredéshez nem kell semmit tenni. Valójában minden cselekvés és tevékenység el kell, hogy csendesedjen. Ezért szükséges a csendes ülés.” (Ajiit)
Japánban van egy szó arra, amikor csak ülsz, és nem csinálsz semmit, ez a zazen. A zazent a Zen Buddhizmus szívének tartják. A cél az, hogy csak üljünk, ”kitárva a gondolat kezét”, ami annyit jelent: felfüggesztve az ítélkezést engedjük, hogy a szavak, elképzelések, képzetek és gondolatok elhaladjanak anélkül, hogy azokba bevonódnánk. Mivel azonban az elmének nem könnyű, hogy csak üljön, ne csináljon semmit, csak szemléljen, ezért testtel végzett munkára van szükség. Ezek a testi gyakorlatok nemcsak egészséget és jobb fizikai állapotot biztosítanak. A Jiaido módszerének végső célja az, hogy hozzásegítsen, képes légy fizikailag és mentálisan is csendesülni, hogy meghozza a tudatosságot a jelen pillanatodba. A gyakorlás révén természetesen más előnyökre is szert teszel, érzékelni fogod a fizikai és mentális állapot javulását, az egyensúlyt, koordinációt, fókuszt, és az érzelmi stabilitást.
Gyakorlása[szerkesztés]
Bár a gyakorlás fizikai mozgás során zajlik, legfontosabb elemei a légzés, a fókusz és a tudatosság. A kata, a kokyu, vagy a hara fogalma ismerős lehet azok számára, akik keleti harcművészetekkel foglalkoznak. A Jiaido rendszerében a katák, vagy formagyakorlatok az energia begyűjtését, megtartását, aktiválását és erősítését célozzák a testben. Minden kata ott fejti ki hatását, amelyik energiaközponthoz (tanden) tartozik. A harcművészetekben alkalmazott légzéstechnika, a kokyu, a Jiaido-ban hosszú, lassú ciklusokból kell, hogy álljon: ez növeli a tüdőkapacitást, a mozdulatra és a testre irányítja a figyelmet, és fokozza a testben a ki (vagy kínaiul: chi) energia áramlását. Ez a fajta légzés kombinálódik a Jiaido valamennyi mozdulatával és technikájával. Az összpontosított mozgás és a folyamatos kokyu légzés levezeti az energiát a harába (hasba), majd innen az összegyűlt és Jiaido által aktivált energia felfelé mozdul a fej felé. Tulajdonképpen a kata az, ami irányt ad az aktivált, felfokozott energiának. A Jiaido légzésrendszere által nemcsak levegőt gyűjtünk, hanem életerőt is (chi). Ennek az életerőnek a hara az otthona, itt dolgozunk az energiával az egyes katák során, és innen kap irányt a felfelé áramláshoz is. A folyamatos gyakorlás során a ki energia a harában egyre erősebbé válik, mely egy bizonyos fokot elérve aktiválja lényünk potenciális energiáját - ezt dinamikus energiának, vagy Kundalíninek is nevezik.
„Aki uralja a harát, az nem veszíti el egyensúlyát és higgadtságát. Akinek harája van, az nem égeti fel magát, nem használja el magát teljesen. Megtanul lehorgonyozni a harában, képes lerázni a testi-lelki zavarokat, megszabadítani magát az egótól, és visszatérni az ’eredeti létezés’ mélyebb erejéhez.”
Alapítója[szerkesztés]
A Jiaido megalkotója Ajiit, aki spirituális ébredését megelőzően 25 évig gyakorolt és oktatott a karate rendszerében. Ajiit felébredése pillanatától kezdve az egyetlen fókusza, hogy elvezesse a keresőket valódi természetük felismeréséhez. Az Ön-kutatás mentális gyakorlatai mellett a tudatosság kialakításához egy erőteljes és hatékony fizikai gyakorlásra (body work) is szükség van. A Jiaido egyedülálló technikája, mely a lassú mozgást mély légzéssel kombinálja, visszavezeti a gyakorlót a természetes létállapotába.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
International Jiaido Association