Tamás-sejtés[szerkesztés]

A Tamás-sejtés, egy felvidéki fiatal hipotízise, miszerint az életben mindent meg lehet magyarázni rezgésekkel vagy bizonyos rezgések utóhatásaival. Érvényes ez az anyag létére, különböző fizikai és lelki vonzásokra, taszításokra, lejátszódó folyamatokra, jóra és rosszra, érzelmekre, szintekre, pénzügyekre stb. A fiatal filozófus eddigi tanulmányai, elmélkedései és kutatásai arra a sejtésre tettek tanubizonyságot, miszerint a világ ezen szintje egy egyszerű, mégis sokak által túlgondolt elven működik, ami nem más, mint az előbb említett rezgés. A fiú a relativitás-elmélet, kvantumfizika, Tesla munkássága és egyebek mellett a régi, egyiptomi és buddhista tanok alapján, arra a kötkeztetésre jutott, hogy a világunkat, pontosabban 3 dimenziós síkunkat csak energia és tér alkotja. Az energia rezgés nélküli állapotban zérus tömeggel rendelkezik (mint például a foton) és egyetlen egy, még eddig rejtett tulajdonsága van. A tömegét és többi tulajdonságát a különböző rezgési frekvenciái okozzák. A világ minden halmazára érvényes, hogy a bennük lévő elemek rezonanciájában fellelhető valami közös rezgési tulajdonság, ami miatt egy picivel, vagy akár óriási mértékben is, más törvényszerűségek uralkodhatnak a halmazon belül. Két egymáshoz közel álló, vagy átfedésben lévő halmaz rezonanciája során egymás rendszerét zavarva, egy harmadik rendszer jön létre, mely egy kibővített interferenica következtében vagy a két rendszer részleges, vagy teljes uniója, illetve az uniójuk részleges vagy teljes ellentetjével egyenlő (ez szintén érvényes az élet többi területén is, mint például elvek és népek közti háburúk végkimenetelére, vitákra a hullámok találkozására stb.). Minnél jobban el van zárva egy rendszer a többitől, annál inkább más törvényszerűségek uralkodnak benne, mint a többi halmazban. Ez igaz a fizikai és erkölcsi törvényekre is. A Földön is megfigyelhető ennek a jelenségnek az erkölcsi része (a fizikai azért nem /vagy még nem/, mivel túl nagy a kapocs és az összefüggés a földi lények, anyagok és minden egyéb földi,fizikai dolog között). Vegyünk példának egy törzset, mely évszázadok óta egyedül él a dzsungel mélyén, és más emberekről még legendákon keresztül sem hallottak, honnan tudhatnák, hogy egy bizonyos dolog,ami életük szerves részét képezi, az a ,,civilizált,, világban akár halálbüntetéssel is járna? Ilyen például a kannibalizmus, élő áldozatok bemutatása, viadal általi gyilkosság, gyerekek megerőszakolása a felnőtté vállás jegyében stb..Ebből kifolyólag honnan tudhatjuk, hogy a mi ,,civilizált,, erkölcsi világnézetünkben nincs olyan dolog, ami miatt más (tegyük fel, hogy van más) civilizációban súlyos bűnnek számítana? Ennek a válasznak a megválaszolására vissza kell térni a rezonanciához. A szemfülesebbek észrevehették, hogy a halmazok esetében az elvállasztódás mértékéről, mintsem annak teljességéről volt szó. Vagyis két halmaz teljesen nem lehet független, ezáltal nincs két független halmaz. A minden halmaz rezonanciája hatással van a többi halmaz rezonanciájára, mely folyamatoknak köszönhetően a halmazok folyamatos változáson mennek át, ezáltal a bennük lévő törvényszerűségek is folyamatos változnak. Visszatérve az őslakosokhoz, ott is érvényesül ez az állítás. Az a generáció aki túl sok vért ontott, egyszer elbukik, vagy kihal és jön egy új nemzedék, vagy 2 akár 3 vagy több, de a végeredmény az lesz, hogy a primitív törzsből egy fejlett, békés civilizáció jön létre. Majd a tézis, antitézis, szintézis alapján ez is virágozni fog, s elbukik, hogy utat engedjen egy újabb civilizációnak, ami akár újra lehet barbár, de akár egy eddig ismeretlen fejletségű közösség is. Ez a körforgás megy végbe az idők végezetéig, csak az óriási végeláthatatlan darabszámú rezgésforrásnak köszönhetően valami mindig változik, ezáltan mindig valami új, eredeti jön létre. Az Univerzumban, mint az elején említve volt, csak egyetlen egy dolog állandó, ami az energia egy statikus tulajdonsága. Az abszolút igazság, mely a legtöbb esetben nem egyenlő azzal, amit igaznak gondolunk. Ez a kérdés még megfejtésre vár...