Szerkesztő:Liritan/próbalap

hosszúmezei-Mezey család

Hosszúmezei-Mezey család- eredeti nemeslevelén lévő címer másolata 1909 év augusztus havában.

Mezei Mihály úr előtt 1648 szept. 6-dikán hűséget fogad két szakácsii jobbágy._{* Nagyv. Múz. Blt.}* Mihály, 1651 márcz. 23-dikán, mint középszolnoki szolgabíró szerepel, a mikor egy hatvani jobbágyért vállalnak előtte kezességet._{* U. o.}*

Mezey Mihály, zilahi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. György, István, János, Mihály és Sámuel 1781-ben zilahi, kraszna-utczai lakosok.

Mezey István 1717-től vérvölgyi evang. reform. pap, meghalt Nagy-Dobán.

Mezey György egyike azoknak, a kik 1772 okt. 15-dikén eladják ezerkétszáz magyar forintért a Girolt faluhoz és Illéd praediumhoz való jogukat Wesselényi Farkasnak, de oly feltétellel, hogy a Wesselényiek csak fiágon bírhatják azokat, a leányágtól pedig az eladók utódai visszaválthatják._{* Orsz. Lt. Km. conv. fasc. M. nr. 25. (27 fiók).}*

Mezey István 1776-ban (talán középszolnoki) ügyész._{* Szgy.}

A Mezey-ek 1797-ben Diósadon, Kis-, Nagy-Dobán és Vártelken kisebb birtokosok.

Mezey nemes 1837-ben birtokos Vármezőn._{* Hodor: Doboka, 519. l.}*

József 1829–1836. középszolnoki assessor, talán Hosszúmezei, ki 1837 körül alszéki ülnök,_{* Nagy Iván, VII. 459.}* 1847-ben (ifjabb József) középszolnoki táblabíró.

István 1830-ban árvaszéki bíró, 1835–1841. alszolgabíró, 1841-ben táblabíró Közép-Szolnokban. Talán Hosszúmezei._{* Nagy Iván említ egy Hosszúmezei Mezei Istvánt, ki 1837-ben középszolnoki szolgabíró. - VII. k. 459. l.}*

Sándor 1831-ben középszolnoki assessor, 1833 és 1841 közt tiszteletbeli, 1837-től helyettes aljegyző, 1839-ben táblabíró, 1844–1847. alszolgabíró; kétségkívül Hosszúmezei._{U. o. – Nagy Iván mint középszolnoki szolgabírót említi 1848-ból.}* -Mezey Sándorné- neje, született Rozsnyai Zsuzsanna, a maga gyermekei Mezey Lőrincz- neje Barra Jozéfa, Mezey Mór- neje Graur Vilma, s gyermekeik: Irén, Geza, Ida, Imre.

Hosszúmezei Mezey Charitas és László 1837 körül középszolnoki birtokosok._{* U. o.}*

Sámuel 1839-ben középszolnoki esküdt.

József 1847–1848. somlyai polgár.

Charitás és László ezen nevezett megyében birtokosokúl íratnak.

Mezey László (n. Palánky Heléna) dobai lakos, ki Bécsben az erdélyi kanczellariánál hívatalnok 1848-ban. Gyermekei : Albert (Lőrinczy Ilona), Farkas(n. Tunyogi Anna), Teréz( f.Lugosy Boldizsár) , Miklós, Berta (f.Dénes József), Sándor (n. Kovács Ágnes).

Mezey Albert ( n. Lőrinczy Ilona) szül. 1844 aug. 14-dikén Nagy-Dobán, 1867-ben középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, telekkönyvvezető, 1868ban ügyvéd, azután törvényszéki bíró, 1881-ben budapesti táblai, 1891-től kuriai bíró. Elh. 1914 Zilah- ny. kir. kuriai bíró, a Lipót rend lovagja, a magyarországi református egyház zsinatának és egyetemes konventjének rendes tagja, a Szilágy-szolnoki ref.egyházm. főgondnoka, a budapesti ref. egyházközség presbitere stb.

Mezey Mór(icz). Kir. ügyész, kir.járásbiró, zilahi lakos, Nagy-Doba-i birtokos- (I.neje, gyermekei anyja Graur Vilma)- (neje rettegi Visky Berta). Gyermekei: Irén (f. Nagy János), Geza, Ida, Imre (n. Nagy Mária), gy. Mezey István, Mezey Sándor, Mezey Erzsébet.

[1][1]

1. Mezeiről az általunk fellelt legkorábbi adat 1600. március 25-éről származik, ekkor Mihály vajdának a medgyesi káptalanhoz intézett latin nyelvű parancslevelét ellenjegyezte (Michael Mezei secretarius).29 Hasonlóképpen ellenjegyezte a vajdának a szerdahelyi káptalanhoz küldött március 27-i mandátumát,30 a rá vonatkozó utolsó adatunk értelmében pedig 1600. július 25-én egy – Mihály vajdának intézett – jelentőlevelet nyitott fel, és látott el erre utaló jegyzettel: 1600 25 Iulii Aperta per me Michaelem Mezey secretarium.
2. Bár az eredetiben vizsgált két jegyzet kevés anyagot nyújt az írás-összehasonlításra, de feltehetően Mezei kezétől származik 12 darab – zömében zárt alakú – vajdai mandátum is az 1599. november 14-e és 1600. július 29-e közötti időszakból.
3. Ezt látszik megerősíteni az a tény is, hogy a vajda 1600. július 29-i pátens alakú mandátuma, melynek kézírását Mezeinek tulajdonítjuk, a havasalföldi oklevelezésben nem ritka, ellenben az erdélyi okleveles gyakorlattól teljesen idegen, alighanem az írásnál használt tintával nyomott pecséttel van megerősítve.
4. Kancelláriai működéséről csupán ennyit sikerült felderíteni, de bizonyos, hogy pályája nem sorolható a szokványos titkári karrierek közé. Ugyanis tudjuk, hogy Mezei 1589-ben II. Mihnea Turcitul havasalföldi vajda (1577–1583, 1585–1591) secretariusa volt, és e tisztség betöltőjeként nyert szolgálatai jutalmául nemességet Báthory Zsigmondtól. Ő tehát az 1580-as évek végén Havasalföldén a vajda magyar – és feltehetően a latin – nyelvű levelezését intézte, és a többi magyar secretariushoz hasonlóan ismernie kellett a román nyelvet. Mezei feltűnését a fejedelmi kancellárián ezen a réven tehát kapcsolatba hozhatjuk Mihály vajdával és környezetével. És amennyiben fenti írás-összehasonlításunk elfogadható, akkor Mezei tulajdonképpen a vajda egész erdélyi uralma idején annak környezetében tartózkodott, ezenfelül – minthogy az említett mandátumok közül az 1600. május 16-i a Suceava melletti táborban, a május 20-i pedig Hotin várában kelt – az is kimutatható, hogy a vajdát a moldvai hadjáratra is elkísérte.

[[Kategória:Családfák]] [[Kategória:Családnevek]]