Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Kreamar/Gazdasági jog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gazdaság jogi szabályozása egy-egy jogrendszerben különféle jogágak alá illetve különböző jogterületekre tartozhat/tartozik. A gazdasági jog ezek közül csak az egyik lehetőség, amely egyes államokban előforul.

A gazdasági jog ún. keresztülfekvő, másodlagos jogág. Kétséges, hogy Magyarországon a ma hatályos Ptk. idejėn elismerik-e a létezését.

Fogalmának van egy tágabb értelmezése, amelybe az ún. gazdasági közjog is belefér, valmint van egy szűkebb, civiljogi (magánjogi) értelmezése.

A 19. században kialakult kereskedelmi jog nagyrészt ezt a területet szabályozza.

Nyugati országokban és ennek nyomán Magyarországon ma inkább a vállalati jog vagy üzleti jog (business law) kifejezést alkalmazzák.

A gazdasági jog tartalmi kérdéseivel hazánkban főleg Sárközy Tamás foglalkozott.

A szovjet jogtudományban

[szerkesztés]

Sárközy Tamás írja róla:

„A gazdaságra vonatkozó jog elméletét tekintve az általános felfogás a 20-as években az ún. kétszektoros jog volt, amelynek elméleti alapjait két jelentős szovjet jogtudós: Pasukanisz és Sztucska dolgozta ki. Pasukanisz híres, 1924-ben megjelent könyvében, "A jog általános elmélete és a marxizmus"-ban a jogot az árucsere jogával, azaz a polgári joggal azonosította, és így "igazi" jogot változatlanul csak a burzsoá társadalomban ismer el. Ami a szocializmus szovjetunióbeli körülményeit illeti, a NEP alatt két nagy szektor alakult ki. Egyfelől a társadalmi tulajdonon kívüli árutermelő szektor, amelyet a szocialista állam ugyan korlátoz, de benne szocialista állam által befolyásolt valódi polgári jog uralkodik. Másfelől a társadalmi tulajdon, ahol a tervmegvalósítás körében a célok egységét tükröző technikai-szervező szabályok, tehát nem a kölcsönösségre építő valódi jog uralkodik. Pasukanisz és Sztucska szerint a NEP a valódi jog és a szervezés fel nem oldott dualizmusa, a jövőt pedig a technikai szabályozás kiterjedése és a polgári jog elhalása fogja jelenteni, amely egyben az egész jog elhalását is magával hozza. E két szektorból a 20-as évek vége felé a társadalmi tulajdonra vonatkozó "nem igazi", technikai-szervezési jogot nevezték el gazdasági jognak.[1]

A gazdasági jog mint tudományos elmélet és oktatási diszciplína az évtized végére a leghatározottabban elvetésre kerül, helyébe a polgári jogi lép: egyik legjelentősebb képviselője, Jevgenyij Pasukanisz a koncepciós perek áldozata lesz.(Verebics János)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Megjegyzés

[szerkesztés]

Ennek az allapnak a léte nem akadályoz abban másokat, hogy a témájáról írhassanak. Fennállása alatt bármikor bárki zavartalanul kezdhet azonos vagy hasonló című szócikket illetve a véleményét, észrevételeit addig is kifejtheti az allap vitalapján.

Amennyiben bárki jelzi a szerkesztési szándékát az allap vitalapján, kérésére az allap haladéktalanul átkerül a fő névtérbe, hogy azután a szövegét szerkeszthesse.