Szerkesztő:Lamarit/Nullátmenet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nullátmenet egy feszültség-idő görbénél

A nullátmenet általánosan használt kifejezés az elektronikában, a matematikában, a jelfeldolgozásban. A nullátmenet matematikailag azt jelenti, hogy egy függvény előjele (állapota) megváltozik akkor, amikor áthalad a nullponton (például negatívról pozitívra változik, vagy fordítva).

Példa[szerkesztés]

Szinusz függvény[szerkesztés]

Szinusz függvény nullátmenetei

Egy szinusz függvénynek két nullátmenete van egy periódus alatt:

  • Az időtengelyen
  • fél periódus után ( f = a jel frekvenciája).

Egy teljes periódus után:

A koszinusz függvény is hasonló tulajdonságú egy fázis eltolással.

Elektronika[szerkesztés]

NRZ kódolás

A váltakozó áramnál a nullátmenetnél nincs feszültség a hálózatban. Beszédfelismerő algoritmus számolja a nullátmeneteket és ez alapján is értékel. Digitális jelátvitelnél a nullátmenet meghatározó a kódolásnál.(például NRZ kódolás) Képfeldolgozásnál a használnak nullátmenet detektorokat, a Laplace-szűrő kiszűri a nullátmeneteket és segítségével javítani lehet a képminőséget. [1]

Bizonyos feltételek mellett a nullátmenetekből rekonstruálható egy jel (Hilbert-transzformáció)

Irodalom[szerkesztés]

  • Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből. (hely nélkül): Typotex Kiadó. 2009. 109–113. o. ISBN 978-963-279-026-8  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]