Szerkesztő:Kreamar/Kollektív szerződés
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A kollektív szerződés egy szerződésfajta a munkajogban. A munkáltató és munkavállaló érdekképviseletek közötti megállapodás, amely szabályozza a béreket, a munkafeltételeket, a szociálpolitikai és egészségügyi kérdéseket. A munkásszakszervezetek megerősödése vezette mindkét felet a kollektív szerződések megkötéséhez, hogy ezáltal a sztrájkok kiküszöbölődjenek és így egyrészt az üzemek termelési folytonossága fennakadást ne szenvedjen, másrészt a munkások bérviszonyai is biztosítva legyenek. A kollektív szerződés csak lejáratkor mondható fel, több esetben indexmegállapodás egészíti ki. Az állami szociálpolitika térhódításával a kollektív szerződések számos pontját jogszabály (törvény illetve rendelet) kötelezően rendezi. [1]
A hatályos magyar munkajogban[szerkesztés]
A kollektív szerződésről a Munka törvénykönyve XXII. fejezete rendelkezik (276-283. §§). [2]
Története[szerkesztés]
Magyarországon az első kollektív szerződés 1848 körül a Nyomdaipari Árjegyzék volt. [3] Az Új magyar lexikon szerint (4. kötet, 170. old.) "A kollektív szerződések a tőkésországokban csak az első világháború után a forradalmi hullám emelkedésének időszakában terjedtek el, így egyes iparágakban Magyarországon is."
Kapitalista országokban[szerkesztés]
Kapitalista országokban a kollektív szerződés a szakszervezet és az egyes vállalatok vagy a vállalkozók iparági egyesülései között jönnek létre, és a dolgozók munkafeltételeit szabályozza.
Szocialista országokban[szerkesztés]
Új magyar lexikon 4. kötet (K - Me) 170. ol.
Megkötése[szerkesztés]
Kollektív szerződés kötésére a munkáltató és a tagok felhatalmazása alapján a munkavállalói érdekképviseleti szervezet vagy szakszervezet jogosult, ha tagjainak létszáma a munkáltatónál eléri a munkavállalók vagy, ha már van kollektív szerződés, akkor az annak hatálya alatt állók 10%-át.
Eltérés az Mt. rendelkezéseitől[szerkesztés]
Általános szabály, hogy a kollektív szerződés a jogszabályokkal, különösen a Munka törvénykönyvével nem ellenkezhet.
A Magyarországn hatályos Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy kollektív szerződés a törvény egyes rendelkezéseitől a munkáltató illetve a munkaválalók javára eltérhessen.
A munkáltatóval kötött és az ágazati kollektív szerződés viszonya[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3905. old.
- ↑ https://munkastanacsok.hu/blog-grid3/erdekegyeztetes/munkahelyi-szint/munkahelyi-szint-a-kollektiv-szerzodes/
- ↑ https://acta.bibl.u-szeged.hu/7548/1/juridpol_doct_004_349-390.pdf Kun Attila tanulmánya
Források[szerkesztés]
- ado.hu
- Munka Törvénykönyve netjogtár Wolters Kluwer
- Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól
- A munakjog történeti kérdései (Miskolc, 2015)