Szerkesztő:Kreamar/Iparjog
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az iparjog Magyarországon korábban használt közigazgatási-jogi kifejezés volt. Kettős, alanyi (szubjektív) illetve tárgyi (objektív) értelemben használták. Maga a kifejezés elavult ugyan, de ezta területet továbbra is jogszabályok szabályozzák.
Alanyi értelemben[szerkesztés]
Az iparjog alanyi (szubjektív) értelemben az állampolgárok ipari természetű jogait jelentette. Ezek közé tartoztak az iparigazolványok, iparengedélyek, iparjogosítványok és ipari tulajdonjogok stb.
Az alanyi értelemben vett iparjog alatt főleg az iparjogosítványt értették. Ebből a szempontból megkülönböztették a szabad ipart, a képesítéshez, továbbá az engedélyhez kötött ipart. Szabad ipar volt az, amelynek gyakorlása sem képesítéshez, sem engedélyhez nem volt kötve. Az az ipar, amely kézműves jellegénél vagy a munka természeténél fogva csak megfelelő szakképzés és hosszabb gyakorlás útján sajátítható el, és amelynek gyakorlása ezen feltételeknek igazolásához van kötve: a képesítéshez kötött ipar. Az az ipar, amelynek gyakorlása külön feltételek igazolásához kötött engedélytől függ, az engedélyhez kötött ipar. Csak önjogú ember gyakorolhat önállóan ipart.
Tárgyi[szerkesztés]
Tárgyi (objektív) értelemben pedig azon szabályok összességét jelentette, amelyek az ipar rendjével, űzésének feltételeivel, az iparosok jogviszonyaival foglalkoztak. Tárgyi értelemben az iparjog a közigazgatási jog egyik részét alkotta. A tárgyi értelemben vett iparjog szabályait a törvények, miniszteri rendeletek, helyhatósági szabályrendeletek és nemzetközi egyezmények szabályozták.[1]
Története[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- [ https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92200012.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei?keyword%3D1921 1922. évi XII. törvénycikk az 1884. évi XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról]