Szerkesztő:Konstant/Fülöp szigeteki kereszténység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A föld negyedik legnagyobb keresztény országa, 90 százalék körül mozog a népesség arányában a fülöp-szigeteki kereszténység száma. A maradék tíz százalékon főként muszlimok osztoznak más vallásokkal, akik az ország déli részén laknak leginkább[1].

Statisztika: - Katolikus:

  • 85% - 1980,
  • 80,9% - 2000,
  • 83% - 2014

- Protestáns:

  • 3% - 1980,
  • 9,5% - 2000
  • 9% - 2014

(forrás: Nation Master és Magyar Katolikus Lexikon)

Előzmény[szerkesztés]

Fülöp-szigetek legészakibb szigetén, Pampanga megyében található San Fernando

Magellán föld körüli útja során Cebu szigetén kötött ki. A szigeten felállítottak egy keresztet. A nagy portugál felfedezőt nemsokára megőlték a szomszédos Lapu-Lapu szigeten. Az indiai származású bennszülött uralkodó viszont hamarosan megkeresztelkedett nyolcszáz alattvalójával együtt. Halála után, felnyitották ennek a királynak sírját, és meglepetten látták, hogy teste múmifikálódott, és egy Krisztus-szobrot ölel. A hír népi jámborságot vívott ki, és a Magellán kereszt a filipinók megtérésének jelképe lett[2]. Az első szentmisét Samar szigetén 1521-ben március 31-én tartották meg[3]

Története[szerkesztés]

1577-ben a ferencesek visitas néven alakítottak iskolákat ahol gazdasági és kultúrális ismereteket oktattak., 1581-ben érkeztek a jezsuiták és 1589-től kollégiumokban neveltek fiúgyermekeket. 1587-ben a domonkosok jöttek a szigetekre, akik a Szent Tamás kollégiumot alapították 1661-ben, amely ma a világ legnagyobb egyeteme. 1593-ban kiadták az első könyvet a Doktrina Kristianát. Az első filipino szent Lorenzo Ruiz, japánban halt mártír halált 1637 szeptember 29-én. 1776-ban felszámolták itt is a jezsuita missziót, el kellett hagyniuk az országot[4] A misszionárusok olyan eredményesek voltak, hogy a 19. század végére az ország nagyobbik része kereszténnyé vált. Egy spanyolok elleni forradalom miatt azonban távozni kellett a spanyol papoknak is az országból. Kis időre amerikai befolyás alatt protsténs papok érkeztek. A 20. század elején kinevelődött a fillippino papság, ami mára azt hozta, hogy az egész papi hierarchia filippino. II. János Pál pápa 1981 és 1994-ben látogattam meg az ország keresztényeit.[5].

Keresztrefeszítések[szerkesztés]

San Fernandoban, Santa Luciában és San Juanban tartanak Húsvét alkalmával önkéntes keresztrefeszítéseket átlagosan húszan. A helyszínre vezető üton hátukat véresre korbácsoló fiatalok is kísérik a résztvevőket. már egy dán evangélista Lasse Spang Olasen helyszínen dokumentumfilmet készítő is kipróbálta, az élményéről kérdezve azt állította, "fantasztikus, mindenkinek ajánlom...".[6] A bennszülöttek között csúcstartó is van, aki 31-szer feszítette már keresztre magát. A keresztrefeszítések önkéntes jellegűek, az egyház nem javasolja, nem tartja helyesnek a vezeklésnek ezt a módját, de nem is ellenzi, lelkiismertükre bízza. A túrista irodák úgy nyilatkoznak, hogy van aki csak ezért jön az országba, hogy lássa ezt az önkéntes ceremóniát.

Forrás[szerkesztés]

  1. Érdekes adatok a Fülöp-szigetekről”, Khívától keletre (Hozzáférés: 2018. április 1.) (hu-HU nyelvű) 
  2. Fülöp-szigetek – Magellán keresztje és az Eucharisztikus Világkongresszus logója”, Magyar Kurír (Hozzáférés: 2018. április 1.) (hu-HU nyelvű) 
  3. A Jézus Társasága 1773-ban - Jezsuiták”, Jezsuiták, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2018. április 1.) (hu-HU nyelvű) 
  4. A Jézus Társasága 1773-ban - Jezsuiták”, Jezsuiták, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2018. április 1.) (hu-HU nyelvű) 
  5. Fülöp-szigetek – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. április 1.)
  6. Önostorozás, keresztre feszítés – véres Húsvét a Fülöp-szigeteken (videóval) | Globoport (hu-HU nyelven). www.globoport.hu. (Hozzáférés: 2018. április 1.)