Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Katasztrófa/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából



A gabonapehely eredete[szerkesztés]

A 19.században egy fiatal testvérpár, John Harvey-és Will Keith Kellogg-hez köthető.

Az egyház, melynek hívei voltak, nemcsak vegetarianizmust hirdettek, de ezenfelül az élvezeti cikkeket is tiltották. A két férfi igyekezett betartani a szigorú előírásokat, így a hústermékeket kerülve, a gabonafélékhez nyúltak elsősorban.

Talán nem is olyan meglepő a a tény önmagában, hogy a találmányuk csupán a véletlen műve. Egy adag búzát felejtettek egy tál vízben, melynek köszönhetően, az teljes mértékben szétázott. Az anyagi körülményeik miatt kénytelenek voltak felszolgálni ezt, a szanatórium vendégeinek és óriási szerencséjükre, imádták.

10 évvel a feltalálását követően,1903-ban tört be piacra hatalmas sikerekkel, amikor ugyanis már hozzáadott cukorral készítették.

A tyúk vagy a tojás?[szerkesztés]

Hasonló elveken alapul a fentebbi kérdés, melyre ugyan már tudományos válasz létezik, de maga a gyökerek megegyeznek. Mind a két esetben azt a tényt vizsgáljuk, hogy melyik dolog létezett előbb(amennyiben a tyúk és a tojásra gondolunk) vagy melyiknek kellene prioritást élveznie.

Modern világunk és az internet, illetve annak kultúrájának kialakulása óta egy hihetetlen népszerűségnek örvendő téma, leggyakrabban vitatéma.

Ha közelebbről vizsgáljuk az elemeket, akkor a tojás=tejjel és a tyúk=gabonapehely.

Melyik az első?[szerkesztés]

A végzett kísérletek és a kutatások eredményeként ez a helyes sorrend:

  1. A tej kiöntése egy megfelelő nagyságú tálba. Fontos, hogy ismerjük saját magunk étkezési szokásait és tisztában legyünk korlátainkkal. Ha kiválasztottuk azt a tálat, melyet bátran megtölthetünk a ¾-ig, akkor már csak a szervezetünk egészségügyi állapotához illeszkedő zsírszázalékos tejre van szükségünk.
  2. A gabonapehely hozzáadása Itt is ki szeretném emelni, hogy mi tudjuk melyik fajtát, ízűt, formájút találjuk alkalmasnak.

Bizonyítás[szerkesztés]

Egy tál folyadékjának a felszíne és a felszínt teljes mértékben, egy vagy maximum két rétegben befedő gabonapelyhek és a folyadék mennyiségének a hányadosa. Az előbbi, akkor teljesül, amennyiben a tej az első elem, amely a tálba kerül.

Képlete: Fa↑g*x-F=Tökéletes Gabonapehely

Emellett, ha a gabonapehely rendszeresen fogyasztók rétegét egy csoportba vesszük, akkor mindenféleképpen érvényesül az az állítás, hogy vagy a tej vagy a gabonapehely élvez prioritást.

A kör technika[szerkesztés]

Sikeresen követve az utasításokat egy tökéletes tál gabonapelyhet kapunk eredményül. A kör technika pedig segít az elfogyasztásában, illetve a jobb élvezet elérésében.

A még érintetlen, de elkészült ételünket, középen, egy leveses kanál segítségével egyesítjük a két alkotó elemet. Így eredményül, az ott lévő pelyhek megpuhulnak, de a szélen lévő falatok továbbra is ropogósak maradnak.

Törvény megfordításának cáfolása[szerkesztés]

Tegyük fel, hogy egy nagy adag gabonapelyhet szórsz egy tálba. Ráöntöd a tejet és már eszed is.

Számtalan helyen vétettél hibát a törvény szerint, megmagyarázom.

Először is, az egyik főindok, amiért a tejjel kezdünk a kísérletben is, hiszen szemmel látnunk kell a következőkben elfogyasztandó tej mennyiségét. Viszont, ha a pelyhekkel kezdünk, ezek könnyen megzavarhatnak bennünket és több tejet is hozzáadhatunk, ami felesleges pocsékolásba torkollana.

Másrészt, nem célunk eláztatni a pelyheket, de ha megfordítjuk a törvényt, akkor sikerül elérnünk vele, tehát hiába való az egész.