Szerkesztő:KAIRSESV/A macedón nyelv helye a szláv nyelvek között
Hangtan[szerkesztés]
A szláv alapnyelv bizonyos hangjai eltérően fejlődtek az egyes nyelvekben, evvel kialakítva azok jellemző hangzását és karakterét. Az egységes hangfejlődési tendenciáknak köszönhetően az egyes szláv nyelvek között szabályos hangmegfelelések alakultak ki. A táblázatban az első helyen az egyházi szláv írásban rögzített alakjai találhatóak. Az egyes adatok első helyén a mai íráskép, zárójelben cirill betűs nyelveknél latin átírás és végül szögletes zárójelben IPA-szerinti átírás található.
- Az egyházi szláv emlékek ѣ betűjének átírása ě, hangértékéről megoszlanak a vélemények, és lehetséges, hogy az ószláv korszak végére már nem is volt egységes. A macedónban ez a hang e [e] lett.
Az oroszban az ě helyén e [e] van, a fehéroroszban e [e], az ukránban pedig i [i]. A lengyelben kemény foghangok és r előtt ia [ʲa], más esetekben ie [ʲe]. A szlovákban a hosszú ě helyén ie [i̯e] diftongus van, a rövid ě helyén pedig e. A csehben az ě hosszú szótagban í, rövid szótagban e [ɛ], t, d és n előtt pedig ě lett. A szlovénban az ě helyén zárt e van. A szerbben és a horvátban az ě ie diftongus lett, amely e-vé és ije-vé változott, a két alak egymás mellett él. A macedónban szabályosan e lesz. A bolgárban az ě helyén hangsúlyos helyzetben ja, hangsúlytalanban e van.
| ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| хлѣбъ (xlěbŭ) 'kenyér' | хлеб (xleb) [xlʲep] | хлеб (xljeb) [xlʲep] | хліб (xlib) [xlʲib] | chleb [xlɛp] | chlieb [xli̯ep] | chléb [xlɛːp] | hleb [xléːp] / [xlɛ́p] | hleb [xlêb], hljeb [xʎêb] | хлеб [xlêb], хљеб [xʎêb] | леб (leb) | хляб (hljab) [xlʲa̟p] |
| снѣгъ (sněgŭ) | снег (sneg) | снег (snjeh) | сніг (snih) | śnieg | sneh | sníh | snẹ̑g | snijȇg, snȇg | сније̑г, сне̑г | снег (sneg) | сняг (snjag) |
| бѣлъ (bělŭ) | бе́лый (bélyj) | бе́лы (bjély) | бі́лий (bílyj) | biały | biely | bílý | bẹ́ł | bȅo, bijȇl, bȇl | бе̏о, бије̑л, бе̑л | бел (bel) | бял (bjal) |
| сѣно (sěno) | се́но (séno) | се́на (sjéna) | сі́но (síno) | siano | seno | seno | senọ̑ | sȇno, sȉjeno | се̑но, си̏јено | сено (seno) | сено́ (senó) |
| тѣло (tělo) | те́ло (télo) | це́ла (cjéla) | ті́ло (tílo) | ciało | telo | tělo | telọ̑ | tȇlo, tijȇlo, tilo | те̑ло, тије̑ло | тело (telo) | тя́ло (tjálo) |
A keleti nyelvekben az ǫ mindig u, az ę mindig ja. A lengyelben megőrződtek a nazális vokálisok, az ǫ ą, az ę pedig ię lett. A szlovákban az ǫ helyén u van, az ę ajakhangok után ä, más esetekben e lett. A csehben az ǫ rövid szótagban u, hosszúban uo, az ę kemény hangok előtt a, lágy hangok előtt e. A szlovénban az ǫ helyén o van, az ę helyén e van. A szerbben és a horvátba az ǫ helyén u van, az ę helyén e van. A macedónban az ǫ helyén a van, az ę helyén e van. A bolgárban ǫ helyén ǎ van, az ę helyén e van.
| ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| зѫбъ (zǫbŭ) | зуб (zub) | зуб (zub) | зуб (zub) | ząb | zub | zub | zọ̑b | zȗb | зу̑б | заб (zab) | зъб (zǎb) |
| мѧсо (męso) | мя́со (mjáso) | мя́са (mjása) | м'я́со (mʺjáso) | mięso | mäso | maso | mesọ̑ | mȇso | ме̑со | месо (meso) | месо́ (mesó) |
| десѧть (desętĭ) | де́сять (désjatʹ) | дзе́сяць (dzjésjacʹ) | де́сять (désjatʹ) | dziesięć | desať | deset | desẹ̑t | deset | десет | де́сет (déset) | де́сет (déset) |
A keleti szláv nyelvekben az ĭ-ből hangsúlytalan helyzetben je, hangsúlyosban jo, az ŭ-ból pedig o lett. A lengyelben mindkét hang helyén e található. A csehben mindkét hang ə lett, amely e-vé fejlődött, az előtte lévő mássalhangzó depalatalizálódott. A szlovénban mindkét hangból egy redukált ə hang lett, amely hosszú szótagban a lett, rövidben pedig ə maradt, de írásban e-vel jelölik. A horvátban és a szerbben az ĭ és az ŭ helyén is a van. A macedónban az ĭ-ből e, az ŭ-ból o lett.
| ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| сънъ (sŭnŭ) | сон (son) | сон (son) | сон (son) | sen | sen | sen | sə̏n (sen) | sȁn | са̏н | сон (son) | сън (sǎn) |
| дьнь (dĭnĭ) | день (denʹ) | дзень (dzjenʹ) | день (denʹ) | dzień | deň | den | dȃn | dȃn | да̑н | ден (den) | ден (den) |
| пѣсъкъ (pěsŭkŭ) | песо́к (pesók) | пясо́к (pjasók) | пісо́к (pisók) | piasek | piesok | písek | pések | pésak, pijésak | пе́сак, пије́сак | песок (pesok) | пя́сък (pjásǎk) |
Az oroszban és a fehéroroszban az y avagy ɨ megmarad, csakúgy, mint az y és az i különbsége. Az ukránban a két hang egybeesik, az ɪ hangot и betűvel jelölik. A lengyelben megmaradt az y. A szlovákban és a csehben a két hang egybeesik, i-nek ejtik, az i és az y különbségét csak az írásrendszer őrizte meg. A déli szláv nyelvekben a két hang egybeesik i-ként. A két hang különbsége azokban a nyelvekben maradt meg, ahol létezik a lágy-kemény korreláció.
| ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| четыре (četyre) | четы́ре (četýre) | чаты́ры (čatýry) | чоти́ри (čotýry) | cztery | štyria | čtyři | štírje, štíri | čètiri | чѐтири | четири (četiri) | че́тири (čétiri) |
| зима (zima) | зима́ (zimá) | зіма́ (zimá) | зима́ (zymá) | zima | zima | zima | zíma | zíma | зи́ма | зи́ма (zíma) | зи́ма (zíma) |
| син҄ь (sinʹĭ) | си́ний (sínij) | сі́ні (síni) | си́ній (sýnij) | siny | siný | siný | sínji, sȋnji | sȋnjī | си̑њӣ | син (sin) | син (sin) |
| сынъ (synŭ) | сын (syn) | сын (syn) | син (syn) | syn | syn | syn | sȋn | sȋn | си̑н | син (sin) | син (sin) |
Az e > jo hangváltozás a keleti szláv nyelvekben és a lengyelben végrement változás. Az oroszban végbemegy lágy mássalhangzó után és hangsúlyos helyzetben. A fehéroroszban hangsúlyos helyzetben az e-ből jo, hangsúlytalanban pedig a lesz. Az ukránban hangsúlytól függetlenül bekövetkezik j, ž, č, c és š után. A lengyelben lejátszódik kemény foghangok előtt, szó végén, zöngés mássalhangzó előtt.
| ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| село (selo) | село́ (seló) | сяло́ (sjaló) | село́ (seló) | sioło | ― | selo | sélo | sèlo | сѐло | село (selo) | се́ло (sélo) |
| медъ (medŭ) | мёд (mjod) | мёд (mjod) | мед (med) | miód | med | med | mẹ̑d | mȇd | ме̑д | мед (med) | мед (med) |
| бьчела (bĭčela) | пчела́ (pčelá) | пчала́ (pčalá) | бджола́ (bdžolá) | pszczoła | včela | včela | čebẹ̑la | pčèla | пчѐла | пчела (pčela) | пчела́ (pčelá) |
A keleti szláv nyelvekben a je-ből o fejlődött, a fehérorosz vo másodlagot. A nyugati és a déli szláv nyelvekben megvan a je, kivéve a macedónt és a bolgárt, ezekben a je helyén e van. Az u előtt v jelenik meg a fehéroroszban és az ukránban, az oroszban csak bizonyos intonációs esetekben.
| ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ѥзєро (jezero) | о́зеро (ózero) | во́зера (vózjera) | о́зеро (ózero) | jezioro | jazero | jezero | jẹ̑zero | jȅzero | је̏зеро | езеро (ezero) | е́зеро (ézero) |
| ѹлица (ulica) | у́лица (úlica) | ву́ліца (vúlica) | ву́лиця (vúlycja) | ulica | ulica | ulice | úlica | ȕlica | у̏лица | улица (ulica) | у́лица (úlica) |
Egyes szláv nyelvekben a g hang ɣ hangon keresztül h-vá változott. A fehéroroszban a g helyén ɣ-t találunk, az ukránban ɦ-t. A csehben és a szlovákban szintén ezt a ɦ hangot találjuk. A többi nyelvben megmarad a g.
| ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| градъ (gradŭ) | го́род (górod) | го́рад (hórad) | го́род (hórod) | gród | hrad | hrad | grȃd | grȃd | гра̑д | град (grad) | град (grad) |