Fudzsivara Szejka[szerkesztés]

Fudzsivara Szejka (藤原惺窩, Hoszokava falu, 1561- Harima prefektúra, mai nevén; Hjógo prefektúra,1619) a korai Edo-korban egy meghatározó filozófus volt, aki nagy hatást gyakorolt a japán neokonfucianizmus kialakulására és fejlődésére.

Életútja[szerkesztés]

Fudzsivara Szejka (születési nevén Szuszumu) arisztokrata családban született, Fudzsivara no Tejka költő tizenharmadik generációs leszármazottjaként.

Édesapja és testvére, nagyon hamar, 1578-ban Besso Nagahara szolgálatában vesztették életüket.

Szejkát már fiatal korától kezdve zen buddhista szerzetesnek neveltették. Először a Kejun-dzsi templomban tanult, majd átkerült a kiotói Sókoku-dzsi templom kolostorába, ahol megismerkedett a kínai filozófiával, és egyre inkább szenvedélyesebben tanulmányozta.

Érdeklődése annyira megnövekedett, hogy végül feladta a buddhizmust, és elkezdte a különböző nagyurakat, illetve a 16-17. század fordulójának gazdag kereskedőit szolgálni. 1593-ban például meghívták, hogy Iejaszunak adjon leckéket, majd később tanácsadóként is szolgált a dajmjó Kobajakava Hideaikinál egy ideig.

1596-ban úgy határozott, hogy elmegy a ming-kori Kínába, azonban útja nem járt sikerrel, visszakényszerítették Japánba.

Szejka, életének harmincas éveiben kezdett el érdeklődni a Cheng-Zhu konfuciánus iskola iránt. Ezt valószínűleg a koreai tudósnak, Kang Hangnak köszönhette. Kang Hangot (1567-1618) Tojotomi Hidejosi seregei hurcolták be Japánba 1597-ben, és hadifogolyként élt a szigetországban egészen 1600-ig, ami után hazatérhetett. Japánban való tartózkodása idején Szejkával mondhatni, együtt dolgoztak. A japán filozófus bemutatta őt fiatal kori ismerősének Akamacu Hiromicsinek, Harima damjójának. Többek között ezzel a tettel is, Szejka meggyőzte a nagyurat, hogy támogassa a Négy könyv (A nagy tanítás, A közép mozdulatlansága, Beszélgetések és mondások, Menciuzs) és az Öt klasszikus (Dalok könyve, Írások könyve, Szertartások feljegyzései, Változások könyve, Tavasz és ősz krónika) új kiadatását Japánban Zhu Xi „új” kommentárjaival együtt, amik Kínában és Koreában már bevettnek számítottak. Bár Kang Hang sokat dolgozott ezért, a publikáció végül nem valósult meg. 1600-ban a szekigaharai csata után Iejaszu öngyilkosságra kényszerítette Hiromicsit, mivel az ellenfél oldalán állt az összecsapásban. Szejka és a koreai tudós így elveszették támogatójukat ebben a tervükben, és 1600-ban Kang Hang végül el is hagyta a szigetországot.

Fudzsivara Szejka kora számos nagyurának tartott előadásokat, oktatta őket, a politikába még sem kívánt beleszólni, nem akarta tanítványait ezen a téren befolyásolni, habár sokszor lett volna rá lehetősége. Ismeretségi körének számos alakja a kor legnagyobb kultúrát és politikát meghatározó személye volt, azonban a filozófus az 1598-as év környékén elhagyta a Sókoku-dzsit, és elvonulva a világtól a kínai filozófia további tanulmányozásának szentelte hátralévő életét.

Szejka szenszej gjódzsó (惺窩先生行状)[szerkesztés]

Hajasi Razan (1583-1657), Fudzsivara Szejka tanítványa írta meg mestere életútját, a Szejka szenszej gjódzsót (Szejka mester viselkedése). Ez a mű szolgáltatja a legtöbb adatot a filozófus életútjáról és személyiségéről. Azonban érdemes óvatosan kezelni ezt az életrajzot, mivel sok olyan elem található benne, amin a kutatók a mai napig vitatkoznak, vagy nem ismerik el megtörtént eseményként. Ilyen például az a történet, amikor Szejka a szekigaharai csata után Kiotóban Iejaszu előtt vitázik egy Sótáj nevű szerzetessel. Ez a jelenet egy ikonikus momentumává vált a tokugawa-kori konfucianizmusnak, azonban a mai álláspont szerint, valószínűleg csak egy kitalált történetről van szó, ugyanis Iejaszu abban az évben feltehetőleg nem járt Kiotóban.