Szerkesztő:Kövics György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Nagy Bálint (1930 – 2015) növényorvos, a korszerű magyar növényvédelmi szakigazgatás és intézményrendszer megteremtője.


Nagy Bálint (1930 – 2015)


Nagy Bálint (Gacsály, 1930. április 4. – Szeged, 2015. május 18.) az első magyar növényvédő mérnök, növényorvos, a korszerű magyar növényvédelmi szakigazgatás és intézményrendszer megteremtője, c. egyetemi tanár (MÉM Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest).

Életútja

Gacsály egy Szatmári szegény református falu, távol a világtól, itt született a szegény falu szegény gyermekeként 1930-ban. Hárman voltak testvérek, ő a legidősebb. Az apa tanyasi zsellér, református, az anya katolikus – későbbi ez konfliktusok forrása lett. Apja 1942-től katona, mint legidősebb fiú 6 éves kortól gondozta az állatokat, 12-14 évesen édesanyjával gazdálkodott, 7 holdon, közben iskolába jár. Tehetségkutatás zajlott, szegényparaszti gyerekeket kerestek, 1942-ben, 12 évesen az iskolaigazgató javasolta, de a református tiszteletes nem írta alá az igazgató ajánlását. A katolikus egyház Pápára egyházi gimnáziumba küldené, de apja tiltakozik ez ellen… így nem lett katolikus papnövendék, otthon maradt és gazdálkodott a mamával. 1945 tavaszán vége a második háborúnak, majd földosztás, 1948-ban a Termelőszövetkezetek (TSZ/Cs/k) mindenük (2 tinó, 2 tehén) beadása után ott maradtak gazdálkodási támasz nélkül! 1946 -1948 között a Fehérgyarmati Kertészeti Szakiskolában tanult, de igazgatója felismerte benne a tehetséget: „Fiam: magának tanulni kell!” Beajánlotta Porpáczy Aladár igazgatónak Eszterházára, ahol a Kertészeti Középiskolába rögtön a 3. osztályba lépett, különbözetivel. Itt döbbenhetett rá, hogy tanulnia kell, Eszterháza számára „Földrengéssel ért fel!” - mint őmaga emlékezett erre az időre [1]. 20 évesen érettségivel: Mit kezdjen magával? Vissza Gacsályba? – nem („kolhozosítás”)! „Katona leszek!” – és jelentkezett a Zrinyi Katonai Akadémiára, de a Diákszövetség elnöke Sopronból közbeszólt: kiszemelt „káder” lett szovjet ösztöndíjra, de ekkor még oroszul semmit sem tudott [2]!

Orvosi pályát szeretett volna választani, de – gazdász előéletét ismerve – Soós Gábor államtitkár közbelépésére: A (rendszerhez joviális) agrárszakemberekre van szükség! [3] Harkovba irányították. A Dokucsajev Mezőgazdasági Főiskola Növényvédelmi Karán 5 éves képzéssel vörös diplomával végez 25 évesen. (Ez ma: Dokucsajev Mezőgazdasági Egyetem, 200 éves múlttal.)

25 évesen vörös diplomával végez (1955 június). Igy Nagy Bálint volt az első növényvédelmi szakos agrármérnök (növényorvos) Magyarországon! Tehetsége, származása, tanulni vágyása, elhivatottság érzete, és a korszak politikai-gazdasági helyzete predesztinálta őt az országos vezetői pozícióra. Hazatérvén Harkovból Kenderesen lett gyakornok, központi agronómus, majd 26 évesen Kállósemjénbe kinevezik igazgatónak (1956-59). Budapesten (1959-1983) a Növényvédelmi Szolgálat igazgatója, majd a MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, később: FM, Földművelésügyi (és Vidékfejlesztési) Minisztérium, ma: Agrárminisztérium) főosztályvezetője [4].


Munkássága

1954-55-ben a megyei gépállomások helyén megalakultak a megyei Növényvédő Állomások, megteremtették működésükhöz a műszaki hátteret [5].

1959-ben Budapesten a mezőgazdasági minisztériumban (MÉM) felelős és nagyhatalmú kormánytisztviselőként felépítette azt a máig meglévő szervezetet, amely a Magyar Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (ma: NÉBIH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság). Következetesen vitte végig elgondolását, a hármas tagolású, egymásra épülő és egymást kölcsönösen segítő növény- és talajvédelmi szakigazgatás – földművelésügyi minisztérium, budapesti koordinációs „központ” (a Budaörsi úton) és a megyei állomások rendszerét. Ez a kiváltság 1983-ig volt az övé és ezt az időszakot sokan a magyar agrárkemizálás aranykorának nevezik [6].


1964-ben jelent meg az ún. Első Növényvédelmi Kódex (jogszabály gyűjtemény). Akkoriban a szaktanácsadás és az ismeretterjesztés volt a legfontosabb feladat [7]. Elindult a növényvédelmi előrejelzés, létrehozták az első vírusvizsgáló csoportot, Velencén kialakítottak egy virológiai bemutató telepet, megkezdődtek a növényvédő szerekkel kapcsolatos hatékonysági vizsgálatok [5].

A MÉM (ma: Agrárminisztérium) Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályát 25 éven keresztül (1959-1983) vezette. Nagy Bálintnak köszönhető – sok-sok eredményes szakmai intézkedés mellett –, hogy a világon elsőként, 1968-ban hazánkban tiltották be a az erősen mérgező és az emberre különösen veszélyes DDT-hatóanyagú rovarölőszerek használatát, ezzel hatalmas lépést téve a magyar élelmiszerbiztonság kiépülése irányába. Nevéhez fűződik, hogy a világ élvonalát képviselő, más országok számára példaértékű növényvédelmi és agrokémiai állomáshálózat kiépült. Továbbá az ő kezdeményezésére és vezetésével indult el a hazai szántóföldi permetező- és csávázógép gyártás is [8].

Megteremtették a légi növényvédelmi tevékenység technikai és személyi feltételeit. A ’70-es években már több, mint száz légi növényvédelmi brigád dolgozott, amelyek kifejezetten a nagyméretű gazdaságok (termelőszövetkezetek és állami gazdaságok) növényvédelmi munkálatainak szolgálatában álltak [9].

A növényvédelmi hatósági munka jogszabályi hátterét, az ún. Második Növényvédelmi Kódex megalkotása jelentette (1968), amely kimondta, hogy meg kell akadályozni az egészségre ártalmas növényvédő szer maradványt tartalmazó növények forgalmazását és felhasználását [10]. Előírta a növényvédelmi szakemberek foglalkoztatását, ebben Szepessy István támogatásával példa értékű, felsőfokú növényvédelmi szakember képzés (ma: növényorvos) egyetemi képzés kezdődött el az agrár-, kertészeti- és erdészeti egyetemeken. 1970-ben Keszthelyen megkezdődött az 5 éves okleveles agrárkémikus agrármérnökök, majd 1 évvel később a 3 éves növényvédő üzemmérnök. Sok megyében új központi épületek épültek, főleg a megyeszékhelyeken; speciális laboratóriumok létesültek: így Vadtoxikológiai laboratórium, Fácánkerten (megszűnt: 2006-ban); Humántoxikológiai laboratórium, Keszthely (megszűnt 1998-ban); Szövőlepke laboratórium majd Biológiai Védekezési Laboratórium, később Biológiai Védekezési és Karantén Fejlesztési Laboratórium (Hódmezővásárhelyen) melyet beolvasztottak a Központi Károsító-diagnosztikai Laboratóriumba (Budapest). (Növény)Virológiai Laboratórium, Velencén; megyei Analitikai Laboratóriumok hálózata létesült, speciális Bakteriológiai Laboratórium Pécsett, Vízélettani Laboratórium Százhalombattán. Négy megyében és Budapesten létrejöttek műtrágya vizsgáló, majd később növényvédő szer minősítő laboratóriumok [5].


A növénykórtan egyik sarkalatos problémáját a vírusbetegségek, pl. a Plum pox virus, PPV (szilvahimlő), a burgonya fertőző leromlását is okozó Potato virus Y, PPY vírusok okozzák: ellenük nincs „orvosság”, a permetező (gyógy)szerek hatástalanok. A megoldást csak a növényi szaporítóanyagok (elsősorban a gyümölcs és szőlő), illetve a vetőmagvak vírusmentesítése, illetve a vírusmentességet megőrző technológiák korszerűsítése jelentheti. Ezt felismerve Országos Vírusmentesítési Program (OVP) indult 1975-ben. A hatékony működés elvi irányítását az agrárminisztérium (akkoriban: Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, MÉM, ma: Földművelésügyi Minisztérium, FM) Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztálya (Nagy Bálint szigorával, már-már „félkatonai szervezettséggel”) végezte; az OVP szervezését és operatív munkálatait a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának (MÉM NAK) Növénykórtani Osztálya végezte, szoros együttműködésben a megyei Növényvédő Állomásokkal, nemesítő- és kutatóintézetekkel, illetve a Velencén létesített (növény)Virológiai Speciális Laboratóriummal, a hatékony vírusmentesítést tesztelő faiskolákkal, az Üvegházi biotesztelő, hőterápiás és szerológiai Laboratóriummal (Hódmezővásárhely) [11]].

A fokozódó műtrágya használat a talajok fizikai és kémiai állapotának megváltozását is magával hozta. 1976-tól a MÉM Növényvédelmi Központ Növényvédelmi és és Agrokémiai Központként, és a megyei Növényvédő Állomások Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásokként működtek tovább. Kiépítettek 15 talajvizsgálati laboratóriumot [5]. Nagy Bálint határozottan kiállt a túlzott, a termőtalajt romboló műtrágyahasználat ellen. Minden nyilatkozatában felhívta a figyelmet a talaj egészségének és a termőképesség megőrzésének a fontosságára [12].

A növény- és talaj kémiai paramétereinek vizsgálata és értelmezése után egyértelműen a talajban lejátszódó mikrobiális folyamatok vizsgálata irányába terelődött. Ha ez a szakmai munka is megvalósulhatott volna, akkor ma nem lehetne ennyi hamis próféta a baktériumtrágyák területén. De nem valósulhatott meg, mert 1983 év közepén felmentették (lemondatták) dr. Nagy Bálintot felelős irányítói tisztségéből [5]. Ekkor még csak 53 éves volt! Mivel eredeti gondolataival a rendszer belső ellenzéke lett, Lázár György – Marjai József vonala ellen dolgozott, azonban a párt (MSZMP) és állami adminisztrációval szemben gyengének bizonyult. Ez negatív fordulatot indított el a Növényvédelmi Szervezet életében, ami azóta is folytatódik, és napjainkig is hat [4].

Az agrárkemizálás két ágának (a növényvédelemnek és az agrokémiának) az összekapcsolása 1976-ban világraszóló ötlet volt. A ’80-as évek elejére kialakult az agrárkemizálás minden elemét mérő, az adatokat értelmező elemzőrendszer, ami maximális szakmai biztonságot adott az akkori agrártermelés részére. Ennek a rendszernek a kialakításával Nagy Bálint már akkor megvalósította azt az élelmiszerbiztonságot, amiről csak 30 év elteltével kezdtünk el beszélni.

Ha az 1980-as évek elejére kialakított rendszer tovább működhetett volna, ma nagy valószínűséggel jóval kevesebb lenne hazánkban az erózió veszélyeztetett és savanyú területek részaránya és működne egy korszerű földértékelési rendszer, a 19: században bevezetett aranykorona alapú értékelés helyett. Nagy Bálint tevékenysége nélkül, a ma már növényorvosnak hívott szakma nem lenne kenyérkereső foglalkozás, mert ezt Ő alapozta meg. Mindent el kell követnünk, hogy az általa létrehozott értékekből mentsük meg azt, ami még létezik és működik [4].

Nagy Bálint életútját segítő és keserítő emberek

Soós Gábor miniszterelnök helyettes, államtitkár végig kísérte pályáját, sokszor meg is védte. Nechay Olivér, helyettese és közvetlen munkatársai a minisztériumban, kiváló szakemberek sora, akiket megnyert az ügynek: Bordás Sándor, Szepessy István, Lehoczky János, V. Német Mária, Jermy Tibor, Josepovits Gyula, Vajna László és még sokan mások …

És voltak „ügyeletes zsenik”, üstökösök és hulló csillagok, és voltak „jó barátok, odaadó hívei”, akik a már „szellemileg internált” Nagy Bálintot többé nem ismerték meg…[4]

1996-ban készült vele a sokatmondó riport: "Bizonnyal fáj, hogy most sehol sincs fóruma, hogy nem figyelnek avval a feszültséggel, amivel hajdanán?" Nagy Bálint válasza: "Nem ez fáj, itt nálunk bekövetkezett az úr színeváltozása, s úgy hittem, hogy minket, akik végig a rendszer belső ellenzéke voltunk, és reformot csináltunk, a Lázár- meg a Marjai irányvonal ellen dolgoztunk, minket legalább elővesznek és megkérdeznek” [13].

Egyetemi oktatóként, majd nyugdíjasként is töretlenül dolgozott.

1990 után válaszokat keresett az alakuló új világ történéseire és azokat meg is osztotta írásai révén, melyekből a jövővel kapcsolatos kíváncsiság, gyakran aggódás volt érezhető. Mintha Pálóczi Horváth Ádám XVIII. századi szépíróval üzente volna: „Írok bizony, megátalkodottan írok, míg ép elmével és kézzel bírok.” [6]

A 2003-ban közreadott tudományos elmélkedés, ha úgy tetszik, vidékfejlesztési irányvonal, régóta hiányzik a magyar vidék fejlődésének reményteli jövőt jelentő palettájáról. Aki írta (Nagy Bálint) pihenhetne, de hetvenegynéhány évesen is alkotott. Mondhatta volna már tizenöt éve, az embert próbáló szakmai önmeghasonlása után is, hogy elég volt [14]. Az internet korához is alkalmazkodva, torzóként maradt fenn Nagy Bálint saját honlap-kezdeményezése [15], amelyhez 5 évvel halálát megelőzően (2010) kezdett – a tőle megszokott energiával és tiszta gondolataival elindítani…

Fontosabb könyvei, munkái

  • Nagy B. (1965): Gyümölcstermő növényeink kártevői és betegségei. Növényvédelmi zsebatlasz. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 582 pp.
  • Nagy B. et al. (1966): Növényvédelmi útmutató. Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Budapest. 370 pp.
  • Nagy B. (szerk.) (1971): Növényvédelmi ökonómia és technológia. (Kézirat) Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi szak, Gödöllő. 246 pp.
  • Nagy B. (1974): A növényvédelem fejlesztésének ökonómiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 137 pp.
  • Nagy B. (1998) ,...és mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma" Kapu füzetek 6. Magyar Kapu Alapítvány, Budapest ISBN: 9637706135, 91 pp.
  • Nagy B. (2003): Állandósuló költségvetési „fekete lyuk” (?) – vagy az Európai Unióhoz illeszkedő vidékfejlesztés. Kiadó: Budapesti Agrárkamara, ISBN 963 206 541 7 Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác. 240 pp. http://users.atw.hu/drnagybalint/szoveg/fooldal.htm (pdf hozzáféréssel).
  • Nagy B. et al. (2008): Magyar nemzetstratégia 1. A magyar agrár- és vidékfejlesztés konzervatív értékrendű stratégiájának koncepciója. Varga Domokos György (szerk.). Magyar Konzervatív Alapítvány - Püski Kiadó, Budapest. 776 pp.
  • Nagy B. et al. (2009): Magyar nemzetstratégia 2. A magyar és vidék- és agrárfejlesztés alapgondolatai. Varga Domokos György (szerk.). Magyar Konzervatív Alapítvány - Püski Kiadó, Budapest. 660 pp.


Elismerései (1990 után)

Elemzései alapján előbb bírálta, később szembefordult a tekintélyuralmi hatalommal, ezért 1983-ban politikai okokkal lemondatták főosztályvezetői posztjáról. Munkásságát a rendszerváltást követően több szakmai díjjal ismerték el.

-       Eötvös Loránd-díj: 1991-ben az ipari és kereskedelmi miniszter újraalapította a korábban megszüntetett kitüntetést. A díj a kiemelkedő ipari alkotó, irányító, szervező tevékenység elismerésére szolgál Eötvös Loránd-díj. Évente 25 díj adható, átadására a Magyar Műszaki Értelmiség Napja alkalmából kerül sor [16].

-       Az 1797-ben gróf Festetics György által alapított Georgic(k)on Gazdasági Tanintézet (georgikosz gör., földműves) az iskola alapításakor [17] (először) bocsátották ki a Georgikon emlékérmet https://epa.oszk.hu/00000/00030/02279/pdf/02279.pdf. A Georgikon 51 évig állt fenn[18], később jogutódjaiban Keszthelyi Gazdasági Akadémia https://hu.wikipedia.org/wiki/Keszthelyi_Gazdas%C3%A1gi_Akad%C3%A9mia a „mezőgazdálkodás kiemelkedő személyiségeinek” a Georgikon emlékérme kitüntetést adták át, melyet 1971-ben dr. Nagy Bálint kapott meg a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen.

-       Márton József-díjat: 2013-ban (az AGRO.Bio Hungary Kft. alapítású díja): a „Fenntartható Magyar Mezőgazdaság Szolgálatáért” Nagy Bálint kapta.

-       2014 szeptemberében, Nagy Bálint betegsége miatt már nem tudott részt venni a Növényvédelmi állomások alapításának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, ezért az emléklapot és a plakettet Jordán László országos növény- és talajvédelmi főfelügyelő vitte le neki szegedi otthonába, 2015-ben pedig, születésnapján pár kollégája személyesen is köszöntötte.

Végakaratának megfelelően hamvait szülőfaluja, Gacsály határában szórták ki mezőgazdasági növényvédelmi helikopterrel [8].

Tanítványai, tisztelői 2018-ban állítottak Nagy Bálint személyének emlékszobrot a Budaőrsi úton [19]. Ugyanakkor gondolatai máig időszerűek [20]. Visszatérő és ismételten hangsúlyozott véleménye volt az, hogy átalakuló, átrendeződő világunkban a mezőgazdasági termelés új modellje válság felé vezet. Az európai népek tapasztalatait elemezve más modellt vizionált. Ezek a kérdések írásaiban, könyveiben, előadásaiban nem ritkán súlyos, kritikus hangvétellel, kemény, olykor nyers megfogalmazásban figyelmeztetésül szóltak a politika és a jövő nemzedékei számára. Nagy Bálint sokéves, független agrárpolitikusi tevékenységének áttekintése azt is megmutatja, hogy kritikus elemzései nem öncélúak voltak [4]. A Magyar Növényvédelmi Társaság 2018-ban Nagy Bálint Emlékérmet alapított [21].


  1. Vajna L. (2015): Nagy Bálint életútja. Életút dióhéjban. Magyar Növényvédelmi Társaság. https://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/NagyBalint/%C3%89LET%C3%9AT%20in%20PDF.pdf
  2. Arcanum Digitális Tudománytár. Magyar Nyelv értelmező szótára: káder 1. Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-33922/kader-33A21/
  3. Nagy Gy. (1983): Visszaemlékezések. Soós Gábor (1922-1993). Oral History Archivum. https://www.visszaemlekezesek.hu/node/6089
  4. a b c d e Vajna L. (2015): Nagy Bálint életútja. Életút dióhéjban. Magyar Növényvédelmi Társaság. https://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/NagyBalint/%C3%89LET%C3%9AT%20in%20PDF.pdf
  5. a b c d e Pálmai O. (2015): Dr. Nagy Bálint emlékülés. A megyékben történt fejlesztések dr. Nagy Bálint vezetése alatt. NÉBIH Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, 2015. december 4. Budapest. https://docplayer.hu/37810103-A-megyekben-tortent-fejlesztesek-dr-nagy-balint-vezetese-alatt.html
  6. a b Böszörményi E. (2015): dr. Nagy Bálintra emlékezünk. https://portal.nebih.gov.hu/-/nagy-balintra-emlekezunk
  7. Jordán L. (2021): A hazai növényvédelmi szabályozásról – egy Debrecenben végzett növényvédelmi szakmérnök gondolatai. pp. 13-27. In: Növényorvos képzés Debrecenben. (Tarcali G., Kövics Gy., Radócz L. szerk.) DE MÉK - Printart-Press Kft., Debrecen. http://real.mtak.hu/138352/
  8. a b Böszörményi E. (2015): dr. Nagy Bálintra emlékezünk. https://portal.nebih.gov.hu/-/nagy-balintra-emlekezunk
  9. N.N. (2005): Arcképcsarnok: Szász Árpád. Növényvédelem, 41 (10) 491-494.
  10. Pálmai O. (2015): Dr. Nagy Bálint emlékülés. A megyékben történt fejlesztések dr. Nagy Bálint vezetése alatt. NÉBIH Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, 2015. december 4. Budapest. https://docplayer.hu/37810103-A-megyekben-tortent-fejlesztesek-dr-nagy-balint-vezetese-alatt.html
  11. Kajati I. (2015): Országos Vírusmentesítési Program (OVP). Dr. Nagy Bálint Emlékülés. NÉBIH Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, 2015. december 4., Budapest. https://docplayer.hu/37843295-Dr-nagy-balint-emlekules.html
  12. N.N. (2018): Meghívó dr. Nagy Bálint szoboravató übbepségére. https://hwrs.hu/tag/dr-nagy-balint-szoboravato/
  13. Végh Alpár S. (1996): Nagy Bálint intelmei. Magyar Nemzet, 1996. január 17.
  14. Rózsás A. (2003): Ajánlás. pp. 5-6. in: Nagy B. (2003): Vidékfejlesztés. Állandósuló költségvetési „fekete lyuk” (?) – vagy az Európai Unióhoz illeszkedő vidékfejlesztés. Budapesti Agrárkamara, Vác
  15. Nagy B. (2010): A zsellérnek mi a jussa? Legutóbbi frissítés 2010. május 25. http://users.atw.hu/drnagybalint/ Hozzáférés: 2022.augusztus 05.
  16. napinformációk, MaVan-névnapok: A magyar műszaki értelmiség napja (magyar nyelven). mavan.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  17. Csilla, Csák Krisztina: Festetics György és a Georgikon alapítása (magyar nyelven). Ujkor.hu, 2019. május 3. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  18. (2022. február 28.) „Georgikon” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  19. N.N. (2018): Dr. Nagy Bálint mellszobra. https://www.kozterkep.hu/35114/nagy-balint-mellszobra Fotó: Ády
  20. Molnár J. (2020): Koszorúzás Dr. Nagy Bálint halálának ötödik évfordulója alkalmából. Az Agrárkemizálási Társaság 123. kibővített ülése elmaradt, de dr. Nagy Bálint halálának ötödik évfordulója alkalmából a Budaőrsi úti szobrot megkoszorúzták. https://magyarnovenyorvos.hu/koszoruzas-dr-nagy-balint-halalanak-otodik-evforduloja-alkalmabol-2020-07-03
  21. Tarjányi J. (2018): Nagy Bálint Emlékérem. Magyar Gyomkutatás és Technológia. 19 (2): 76. http://ovarigazdasz.hu/images/hirek/2018/Gyomkutatas_2018_2.pdf