Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Inzelt György/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Inzelt György

Inzelt György[szerkesztés]

Inzelt György (Budapest, 1946. november 2.) magyar kémikus, elektrokémikus, egyetemi tanár. Fő kutatási területe a vezető polimerek, elektrokatalízis, elektroanalitika, tüzelőanyag-cellák.


Tartalomjegyzék[szerkesztés]

• 1 Életpályája • 2 Munkássága • 3 Díjai, elismerései • 4 Főbb publikációi • 5 Források • 6 Külső hivatkozások

Életpályája[szerkesztés]

A Than Károly Vegyészeti Technikum érettségizett 1965-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) vegyész szakán 1970-ben szerzett kitüntetéses vegyészdiplomát. 1972-ben védte meg egyetemi doktori, 1978-ben a kémiai tudomány kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. 1970. szeptemberétől kezdett dolgozni az ELTE TTK Fizikai kémiai tanszékén, mint gyakornok, 1972-től tanársegéd, 1978-tól adjunktus, 1983-tól docens, 1990-től egyetemi tanár. Fizikai kémiát, elektrokémiát és kémiatörténetet tanít. Az ELTE Kémia doktori program alprogramvezetője 1993-tól, programvezetője 1997-től, a Kémia Doktori Iskola vezetője 2001-től. A Kémiai Tanszékcsoport vezetője 1999 és 2005 között. Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratórium vezetője 2006-tól. Az ELTE oktatási és tudományos rektorhelyettese 1994 és 1998 között. 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjat, 2011-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjat kapott. MTA Elektrokémiai Munkabizottság: elnök 1993-2005; MTA Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Biz.: titkár 1990-1992, tag 1993-2007, 2011-; Polányi Mihály-Díj Kuratórium: tag, 1992-2000; Pungor Ernő-Díj Kuratórium: tag 2008-; Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottság: tag 2012-, MTA közgyűlés doktor képviselő 2013-, International Society of Electrochemistry (ISE): chair Div.1-Electroanalytical Chemistry 2005-2010; IUPAC: Fellow 2000-. J. Solid State Electrochemistry: Editorial Board 1998-, Topical Editor 2003-; Electrochemistry Communications: Editorial Board 1999-; Electrochimica Acta: Assoc Editor 1997-2008. ELTE TTK Doktori Tanács tagja 1993-; ELTE Doktori Tanács elnöke 1995-1998; Országos Doktori és Habilitációs Tanács (ODHT) tagja 1994-1998; MAB plénum tagja 2007-2010.

Munkássága[szerkesztés]

A hatvanas évek végén elektrolitoldatokban végbemenő transzportfolyamatokkal foglalkozott Erdey-Grúz Tibor irányításával. A 70-es évek közepétől Horányi György hatására érdeklődése az elektroszorpció és elektrokatalízis témaköre felé fordult (kandidátusi disszertációjának témája). Elsők között kezdett el foglalkozni az elektrokémiailag aktív polimerekkel (MTA doktori disszertációjának témája). A dinamikusan fejlődő témakör meghatározó szakértője lett, („Mechanism of charge transport in polymer modified electrodes”, in: Electroanalytical Chemistry, ed. A. J. Bard, Vol. 18, M. Dekker, 1994; Encyclopedia of Electrochemistry 10. kötet, Wiley, 2006, a „Conducting Polymers”,Springer, 2008, 2. kiad. 2012). Az utóbbi években szilárd anyagok és vezetőpolimer-kompozitok, valamint a protoncserélő membrános tüzelőanyag-cellák fejlesztésével foglalkozik.

Főbb tudományos eredményei[szerkesztés]

Úttörő szerepet játszott kombinált elektrokémiai és spektroszkópiai (UV–VIS–NIR, ESR) módszerek alkalmazásában, amelyek segítségével a polimerekben lejátszódó redoxifolyamatok, kémiai átalakulások mibenlétét sikerült feltárni. Különösen sikeresnek bizonyult a radioaktív nyomjelzés és a piezoelektromos nanogravimetria alkalmazása az elektronátlépéssel párhuzamosan lejátszódó ion- és oldószertranszport folyamatok tanulmányozásában. Számos vezető polimer esetében az általa megállapított reakciómechanizmusok általánosan elfogadottá váltak. Rendkívül hatékonyan alkalmazta az elektrokémiai impedancia-spektroszkópiát elektroaktív polimerrendszerek kinetikai paramétereinek megállapítására. A nevével jelzett módszer (Láng-Inzelt model, Inzelt derivation) ma már a kutatók eszköztárának részévé vált az egész világon. A hemoglobin emberi vérben való gyors, környezetbarát, a klinikai gyakorlatban is alkalmazható módszerét dolgozta ki. Az általa kifejlesztett elektrokémiai kvarckristály-nanomérleg (szabadalom 1996), nemcsak a polimerelektródok vizsgálatában bizonyult hatékony eszköznek, hanem segítségével először sikerült kimutatni a galvanosztatikus potenciáloszcillációk során fellépő periodikus felületi tömegváltozást is. A saját készítésű tüzelőanyag-cellával felszerelt járművük az alternatív járművek IV. és V. Széchenyi futamán (2009, 2010) I. helyezést ért el a prototípus kategóriában, elnyerte a leginnovatívabb jármű díját és 2009-ben a Honda különdíját is.

Közleményeinek száma 207. Öt könyv, 3 egyetemi jegyzet és 15 könyvfejezet szerzője. Közleményeire 3597 hivatkozás történt. Hirsch indexe: 36. Nemzetközi konferenciák meghívott előadója, szervezője. 1999-ben jelent meg „Az elektrokémia korszerű elmélete és módszerei” című kétkötetes tankönyve. Jelentős a kémia népszerűsítése érdekében végzett, illetve kémiatörténeti munkássága is, amelyet hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelent cikkek sora mellett három könyv is tanúsít.

Egyik szerkesztője és 155 címszó szerzője az Electrochemical Dictionary (eds. A. J. Bard, G. Inzelt, F. Scholz, Springer, 2008, 2. kiad. 2012) című úttörő munkának.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

• ELTE TTK Tudományos Díj 1991 • Doctor Honoris Causa, Babes-Bolyai Egyetem, Kolozsvár (2000) • Polányi Mihály – díj (2004) • Akadémiai Kiadó Nívódíj, 2007 • a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007) • ISE (International Society of Electrochemistry) Fellow (2009) • A Journal of Solid State Electrochemistry (Springer) Festschrift: „György Inzelt – a tribute on the occasion of his 65th birthday” [15 (2011) (11-12)]. • Széchenyi-díj (2011)

Főbb publikációi[szerkesztés]

T. Erdey-Grúz, G. Inzelt and P. Fodor-Csányi: Self-diffusion coefficients of water in methanol-water mixtures. Acta Chim. Acad. Sci. Hung., 77, 173-178 (1973) G. Horányi, G. Inzelt and E. Szetey: Open-circuit potential oscillations of platinum electrodes immersed in solutions of organic fuels and redox systems. Imitations of galvanostatic potentialoscillations observed in the course of electrooxidation of organic fuels. J. Electroanal. Chem., 81, 395-401 (1977) G. Inzelt, R.W. Day, J.F. Kinstle and J.Q. Chambers: Electrochemistry and electron spin resonance of tetracyanoquinodimethane modified electrodes. Evidence for mixed-valence radical anions in the reduction process. J. Phys. Chem., 87 (23): 4592-4598 (1983) G. Inzelt, L. Szabó: The effect of the nature and the concentration of counter ions on the electrochemistry of poly(vinylferrocene) polymer film electrodes. Electrochimica Acta, 31 (11): 1381-1387 (1986) G. Inzelt, G. Horányi: Combined electrochemical and radiotracer study on the ionic charge transport coupled to electron transfer and ionic equilibria in electroactive polymer films on electrodes. J. Electrochem. Soc., 136, 1747-1752 (1989) G. Inzelt: Quartz crystal microbalance study of the sorption of ions and solvent molecules in poly(tetracyanoquinodimethane) electrodes. J. Electroanal. Chem., 287 (1): 171-177 (1990) G. Inzelt, V. Kertész and G. Láng: Simultaneous oscillations of the surface mass and potential in the course of the galvanostatic oxidation of 2-propanol. J. Phys. Chem., 97, 6104-6106 (1993). G. Inzelt, G. Láng: Model dependence and reliability of the electrochemical quantities derived from the measured impedance spectra of polymer modified electrodes. J. Electroanal. Chem. 378, 39-49 (1994). C.M.A. Brett, G. Inzelt and V. Kertesz: Poly(methylene) blue modified electrode sensor for hemoglobin. Anal. Chim. Acta, 385 (1-3): 119-123 (1999). G. Inzelt, M. Pineri, J.W. Schultze, M.A. Vorotyntsev: Electron and proton conducting polymers. Electrochim. Acta 45 (15-16): 2403-2421 (2000). G. Inzelt: Formation and redox behaviour of polycarbazole prepared by electropolymerization of solid carbazole crystals immobilized on an electrode surface. J. Solid State Electrochemistry 7 (8): 503-510 (2003). Á. Kriston, G. Inzelt: Estimation of the characteristic parameters of PEMFCs Proton Exchange Membrane Fuel Cells under operating condition. J. Appl. Electrochem. 38, 415-424 (2008). B.B. Berkes, A. Székely and G. Inzelt: Effect of Cs+ ions on the electrochemical nanogravimetric response of platinum electrode in acid media. Electrochemistry Communications, 12: 1095-1098 (2010).

Források[szerkesztés]

• Adatlap az ELTE Kémiai Intézet honlapján • Inzelt György publikációs listája a Magyar Tudományos Művek Tárában, https://vm.mtmt.hu/search/otka_tablazat.php?lang=0&vanlink=1&search=1&ponton=0&AuthorID=1072133&osztaly= • Adatlap az MTA honlapján, http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=9276

Külső hivatkozások[szerkesztés]

• ELTE Kémiai Intézet, Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratórium, http://victor4.chem.elte.hu/hu/indexhu.html

Kategória[szerkesztés]

• Magyar kémikusok • Magyar elektrokémikusok • Magyar tudománytörténészek • Magyar egyetemi, főiskolai oktatók • MTA doktorai • 1946-ban született személyek • Széchenyi-díjasok