Szerkesztő:Icdghn/próbalap

2012-ben mutatták be Szabó István filmjét, amely Szabó Magba Az ajtó című regényének adaptációja. "Az volt fontos, hogy azt, amit Szabó Magda a szavakkal kifejezett, megpróbáljam gesztusokkal, arcokkal, tekintetekkel, a színészek közti viszonyokkal megjeleníteni" - fogalmazott a rendező, aki Az ajtót "nagyon szép feladatnak és komoly kihívásként" jellemezte. A film érdekessége, hogy azoknál a jeleneteknél, amelyek Emerenc múltját mutatják be nem csak a flashback-et, azaz a tér idő montázst használja a rendező, hanem látványosan a színvilága is elkülönül ezeknek a jelenetekbe.

Szabó Magda

Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Legismertebb regénye az Abigél, melyből Zsurzs Éva 4 részes tévéfilmet is forgatott. Számos rangos elismerést kapott még életében Szabó Magda. Például 90 éves korába megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, de ezen felül Kossuth díjat, József Attila díjat is kapott. Az ajtó című művért a Franciaországi Femina díjat is megkapta 2003-ba. Ezt a művet 40 nyelvre lefordították, és 2012 Szabó István filmvászonra vitte az írónő gondolatait.

Az ajtó (történet)

A fiatal írónő, Szabados Magda, és férje új házba költöznek. De Magdának az írás mellett nem maradt ideje a háztartás vezetésére, ezért megkereste a szomszédban lakó Szeredás Emerenc-et, aki több környékbeli ház házvezető nője volt. Emerenc Magda kérésére nem adott konkrét választ, csak, azt, hogy ő nem mossa akárki szennyesét, ezért először "informálódik"-róluk. Emerenc kritériumainak megflet Magda és családja, ezért egyik este megjelent náluk és közölte, hogy vállalja a munkát. Amikor az anyagikra kerül a sor Emerenc ismét nem adott konkrét választ, csak annyit, hogy a munkától függ. És elköszönt Magdától és férjétől, akit ezen túl "Gazdának" szólított. Emerenc rendszeresen átjárt takarítani, vitt néha még ételt is. Egy alkalommal Magda visszavitte Emerencnek azt a tányért, amelyen az egyik "lakoma” volt, ám Emerenc azt mondta, hogy nem az övé az a tál, erre kis idő múlva Magda a földhöz vágta a tányért. Telt múlt az idő Magda szorgalmasan dolgozott írta követmező könyvét, és Emerenc is rendre teljesítette a feladatát. Kora reggel takarított, főzött, majd napközben a járdát is seperte, ráadásul meg mosott és vasalt is. Egy decemberi napon Magda és férje hazafelé menet egy kiskutyát találtak az utcán. Magdának azonnal megtetszett a kiskutya és hazavitték. Mikor hazaértek épp náluk volt Emerenc, aki azonnal átvette a kutyát, és úgy törődött vele, mintha, egy kisgyerek lenne. Szinte azt lehet mondani, hogy Emerenc kutyája lett, hiszen a nevét is ő adta neki, méghozzá azt, hogy Viola. Viola jó barátja lett Emerencnek, hisz ő bolt az egyetlen élő lény, előtte Emerenc ajtaja "kinyílt". Emerenc mindenkit a lakása előterében fogadott. Ezért több pletyka is keringett, pl. az, hogy holtat őriz ott bent, vagy az, hogy előzőleg a Gossman házaspárnál dolgozott, akiket viszont deportáltak, és az ő tikos hagyatékukat őrzi odabent. Természetesen ezek a pletykák mind alaptalanak voltak, egy teljesen más oka volt annak, hogy mért nem mehetett da be senki. Illetve később mégis bemehetett oda Magda. Magda és Emerenc az idő múlásával egyre közelebb kerültek egymáshoz. Szinte barátnők voltak. Magda még azt is megengedte, hogy Emerenc az ő házukban fogadjon egy fontos vendéget. Emerenc ennek a vendégnek hatalmas lakomát rittyentett, ám ez e vendég lemondta a látogatást. Emerenc teljesen kifordult ezért magából, és amennyi ennivalót csak tudott megetetett Violával, aki egyébként kan kutya volt, és a maradékot pedig berakta Magdáék hűtőjébe. De Magda visszavitte, hogy ők nm esznek maradékot, ezért Emerenc fogta, és lehúzta a WC-n az elemózsiát. Tehát a kettejük kapcsolatában hullámhegyek és völgyek is voltak. Emerenc nagyon félt a vihartól, ennek a félelemnek az okát el is mondta Emerencnek. Amikor még gyerek volt, a kistestvéreivel egy réten játszottak. Az ikrek szomjasak lettek, ezért Emerenc elment a közli kúthoz, hogy hozzon nekik vizet. Ám egy pillanat alatt vihar támadt. Az ikrek egy fa alatt álltak. Mire Emerenc odanézett, már csak két szénné éget tuskót látott, mert a fába belecsapott a villám. Emerenc nem akarta elhinni, hogy az a két tuskó a testvére. Kis idő múlva megérkezetett Emerenc és az ikre Anyja, és teljesen beleőrült a látványba. Megverte Emerenc, majd a kútba ugrott. Emerenc ezután a nagyapjához kerül. Ezt a történetet csak Magdának mondta el Emerenc. Egy este Emerenc és Magda Emerenc teraszán beszélgettek, mikor hirtelen vihar támadt. Emerenc gondolkodott egy kicsit, majd megígértette Magdával, hogy, amit ott bent lát nem mondja el senkinek. Magda mg is ígérte. Amikor bement Magda nem látott ott mást csak rendet és tisztaságot illetve, miután Emerenc kimondta azt a szót, hogy vacsora 9 macska jött elő. Ez volt az Ajtó titka, hiszen, csak 2-t tarhatott volna. De Emerenc nem is tudta megmondani, hogy hogyan is lettek 9-en. Telt múlt az ídő Magda egyte híresebb lett az írásaval, Emrenc pedíg még folyamatos hóesésbe is söpörte az utcát. Magda egyszer egy író-olvasó találkozóra ment Emerenc szülő falujába. Magda el is hívta magával Emrencet, aki igent is mondott, de mikor jött az indulás pillanata, akit megkért, hogy helyettesítse őt abban a pár órában hírtelen visszakozott, ezért Emerenc otthon maradt. De megkérte Magdát, hogy menjen végig a vasútállomás rámpáján. Magda így s tett Csabadulon, illetve elment, hogy helybeli asszonyhoz, hogy meséljen neki Emerencről. Az asszony azt mesélte, hogy Emerencet a nagyapja Gossman családhoz adta cselédnek, am onnan egy karon ülő gyerekkel tért vissza. Senki sem tudta, hogy honnan van a gyerek. Magda egy képet is hazavitt, Emerencről és a kisgyerekről. Emerenc otthon elmesélte a történetet. A Grossman családot deportálták, és a hagyatékukat, és a lányukat, pedig Emerencre hagytál, így menekült a kislány. A hagyaték egy részéből pedíg még az eltartása s meg volt oldva. Emerenc nagyapja először visszakozott majd unokájaként szerette a kislányt. Mikor Grossmanék hazajöttek alig akarta visszaadni a kislányt. Ő, azaz Grossman Évi volt a vendég, akit várt Emerenc és nem jött el. Emerenc a nagyon zord időjárás ideén is kint seperte a járdát, hiszen valaki seper, valaki pedig sepertette. Ezért alaposan meg is fázott több hétig nem jött elő, ezért Emerenc barátja a rendőrfőnök és Magda férje Emerencre akarták törni az ajtót. De Magda azt mondta, hogy beszél vele. Magdának sem nyitotta ki az ajtót, csak annyit. Mondott, hogy hozzon egy dobozt, mert megdöglött az egyik macskája.

Befejezés

Az ajtó kívül számos Szabó Magda regényt is megfilmesítettek. Többek között az Abigélt, amelynek ő maga volt a forgatókönyv írója, a Tündér Lalát és a Régimódi történetet.