Szerkesztő:Huntomas/próbalap
2014. január 14.-én Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke stratégia megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy új magyar atomerőmű megépítése okán. Az új atomerőmű, azaz Paks 2 a már meglévő atomerőmű mellett kerül felépítésre, melyben 2 darab egyenként 1200MW teljesítményű orosz blokk kap helyet. A titkos előkészületek, a szakmai és civil viták elmaradása, illetve a döntés elhamarkodottságára a független internetes sajtótermék az alábbiakban van összefoglalva.
' 2014.01.14. Index.hu'
Mészáros Csaba: A Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének címzetes egyetemi docense: Bős-Nagymaros mellett tervben volt az adonyi és a fajszi vízlépcsők megépítése is. „A legjobb lett volna, ha mind megépül, de a fajszira mindenképpen szükség lesz, ha bővítik a paksi atomerőművet” – figyelmeztetett Mészáros, mert már most is előfordul, hogy a hűtőrendszerhez szivattyúval kell átemelni a vizet a folyóból az alacsony vízállás miatt.
2014.01.15. Index.hu
"A tervezett 10-12 milliárd euró paksi hitel nagyságrendileg egyedül a 2008-as EU/IMF hitelfelvételhez hasonlítható." Akkor 12,8 milliárd Eurót hívott le a kormány. "A 10 milliárd eurós hitel felvevője nem közvetlenül a magyar állam lesz, így az nem növeli a kimutatott az államadósságot. Ehelyett a majdnem száz - pontosan 99,87 - százalékos állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. lesz az adós."
2014.01.16. Napi.hu
„Lázár szerint egy évig tárgyaltak az orosz féllel, a folyamat tavaly augusztusban gyorsult fel, azóta vezeti ezt a titkos kormányzati munkacsoportot Lázár – hangzott el a parlamenti sajtótájékoztatón.” „A projekt értéke 12 milliárd euró – ebből 10 milliárd eurót az oroszok adnának hitelként.” „A hitel ára nem épül be az áram árába, hanem azt a költségvetés fizeti vissza.” Értsd: Hiába takarékoskodsz az árammal és egyéb termékek fogyasztásával, ugyanúgy fogod te is, és a gyermekeid is fizetni a 30 éves hitelt, mint bármelyik multimilliomos-milliárdos magyar adófizető.
2014.01.16. Index.hu
„Magyarország világszinten is az élbolyban van, ha atomenergiáról van szó. A WNA adatai szerint 2012-ben a magyar áramtermelés 45,9 százalékát adta Paks, nálunk csak Franciaországban, Belgiumban, Ukrajnában és Szlovákiában több az atom a teljes áramtermelésen belül.” Tehát a világ majd 200 országa közül Hazánk az ötödik legnagyobb arányban termel atomenergiát. Józan paraszti ésszel belátható, hogy ennek további nagy arányú, fél évszázadra szóló egysíkú növelése veszélyezteti országunk független áramellátását.
2014.01.18. Origo.hu
A paksi erőmű most azért ad érveket a vízlépcsőpártiaknak, mert a régi és az új blokkok néhány éven keresztül párhuzamosan futnának, így a hűtésükhöz szükséges víz felhasználása is nőni fog – a hűtővizet pedig Paks a Dunától kölcsönzi. Forró, aszályos napokon a probléma nem is elsősorban a vízhozammal vagy a vízszinttel lehet, hanem azzal, hogy figyelni kell, az erőmű nehogy túlmelegítse a folyót. A környezetvédelmi szabályok értelmében a visszaengedett víz bekeveredve nem emelhet 3 Celsius-foknál többet a folyóvízen, és a hőmérséklet egy adott abszolút értéknél sem lehet magasabb. Mivel nem nyilvánosak az új erőmű műszaki tervei, ezért nem lehet megítélni, melyik hűtési módszer lenne a legjobb. Az egyik ilyen megoldás lehet, hogy a hőt nem a természetes vízzel vezetik el, hanem egy úgynevezett hűtőtoronyban. Aszódi Attila szerint ennek az előnye, hogy nem terheli hővel a Dunát, illetve megoldhatja a problémás napokat, de hátrányokkal is jár. Például mivel hatalmas tornyot kell építeni, így a beruházás jelentősen drágább, ráadásul rosszabb a hűtési hatásfoka, ezért az új blokkokból csak kevesebb áramot lehetne kinyerni
2014.01.20. Index.hu
"Ha az atomerőmű-bővítés tényleg úgy valósul meg, ahogy a kormánypolitikusok felvázolták, Brüsszel szinte bizonyosan indít tiltott állami támogatási vizsgálatot hazánk ellen, mondta Felsmann Balázs energetikai szakember."
2014.01.23. Véleményvezér
"A paksi bővítés jó úton halad afelé, hogy új Bős-Nagymaros legyen. A két ügy között meglepő hasonlóság van. " "Kezdjük a legnyilvánvalóbb párhuzammal: a bős-nagymarosi beruházásról szóló döntést erőből, bármilyen ellenvéleményre való tekintet nélkül hozta meg egy szűk kör." "Úgy viselkedett a kormányfő, mintha nem tízmilliárd euróról, hanem egy buszmegállóról döntött volna. " "Mind Paks, mind Bős-Nagymaros a magyar emberek feje fölött, teljes titokban meghozott, a sorsukat alapvetően befolyásoló döntés volt.” „A bős-nagymarosi döntés legfőbb támogatója az úgynevezett vízügyes lobbi volt. Ez egy nagyon szűk, magát a politikai és környezetvédelmi szempontok fölé helyező, szakbarbár kör volt, akik annak idején boldogan szolgáltatták a szakmai legitimációt a megaberuházáshoz. Az atomenergiával foglalkozó magyar szakemberek jelentős részét ugyanezekkel a szavakkal lehetne leírni. Az ő szemükben bármilyen ellenző csak szakmaiatlan sarlatán lehet. ”
2014.01.24. Mandiner.hu
Az új blokkok hatalmas árammennyisége évekig összeadódik a régi blokkok kifutásával, amit a rendszer nem fog elbírni, tehát a szabályok szerint további 700MW-tal kell növelni a tartalék kapacitásunkat. Ez a több száz milliárd Forintos költség nincs benne a már említett legalább 10 Euró milliárdos hitelben és a 2 Euró milliárdos önrészünkben. A rengeteg energiával nem tudunk majd mit kezdeni, talán csak akkor ha a jelenleg csökkenő áramfelhasználásunkban a Mavír szerint 2030-ig évi 0,8-1,7% állandó növekedés lesz tapasztalható. „Hegedűs Miklós szerint a régi és új blokkok egyidejű működése esetén mindenképp exportálni kell majd. Ezzel az a gond, hogy az előzetes számítások szerint az új erőmű olyan drágán fog termelni, hogy az ár nem lesz versenyképes. „ Most 12 forintért termel egy kilowattóra áramot a paksi erőmű, azonban Hegedűs és Perger is úgy becsülik: az új blokkok esetében ez az ár 25-29 forintra fog kijönni. A hatalmas áramtöbblet kapcsán: külföldre úgy csak tudjuk versenyképes áron eladni az áramot, hogy a fennmaradó többletet a magyar adófizetők állták. Hegedűs „szerint nagyon káros azt sugallni, hogy olcsó a villamos energia, mikor így is úgyis ki kell fizetni, legfeljebb nem fogyasztóként, hanem adófizetőként, ráadásul tőkeköltséget nem tartalmazó áron exportálni egyértelműen versenyellenes.” „Az uniós játékszabályok alapján viszont mindez kimerítheti a tiltott állami támogatás fogalmát, ami az EU versenyjogi szabályaiba ütközik. ” Perger András (Energiaklub) feltette a kérdést: „Ha már mindenképp az állam fizeti ki, akkor ennyi erővel a szén- vagy a megújuló energiát is olcsóbbá lehetne tenni. Miért pont az atomot?” Orbán Viktor szerint lerongyolódunk a paksi atomerőmű nélkül, egyes szakértők viszont nem tartják tragikusnak az importot. Egyáltalán nem alapkövetelmény, hogy itthonról elégítsük ki a magyar energiaigényeket – vélekedett Hegedűs Miklós (GKI). „Nehezen értelmezhető egy tízmilliós fogyasztói réteg önállóvá válása. Ez olyan, mintha egy francia tartomány akarna saját villamos energia-ellátást” – tette hozzá. Egyébként már most is importálunk, ez adja a villamos energia-felhasználás 30%-át. Azért, mert olcsóbb külföldről venni, ahol gazdaságosabban termelnek. Ráadásul az új erőmű megépítéséből eredő kamatterhek akkorák lesznek, hogy a jövőben is jobban megérné külföldről vásárolni, mint itthon termelni a hitelből épített erőművel.
2014.01.31. Index.hu
Megjelent a 30 oldalas törvényjavaslat a Parlament honlapján. Ebben kiderül, hogy legfeljebb 0,5%-kal fog nőni a magyar GDP az erőmű hatására, maximum 40%-os magyar beszállítói aránnyal. „Viszont nem derül ki, hogy például mekkora kamatot fizetünk a 30 évre felvett orosz kölcsönre, amiről jelenleg csak azt tudjuk, hogy biztosan 5,5 százalék alatt lesz a kamata. Nem derül ki, hogy van-e bármilyen egyéb ígéretünk az oroszoknak, illetve semmilyen utalás nincs benne arról, hogy milyen kockázatot rejt például az, ha az Európai Bizottság az egész finanszírozási konstrukciót tiltott támogatásnak minősíti. ”
2014.01.31. NOL.hu-Forrás: MTI
„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nem adja ki azokat a számításokat, amelyekből kiderülhetne, mire alapozta a kormány a paksi beruházás szükségességét. Az NFM válasza szerint a döntés megalapozását szolgáló adatok a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak. A kormány szándékai szerint tehát legkorábban csak az új blokkok üzembe helyezésekor tudhatnánk meg, hogy – többek között – milyen gazdaságossági vizsgálatokat végeztek…”
2014.02.03. 444.hu
Benyújtották a Parlement számára az új paksi atomerőmű törvényjavaslatát. „Ha a parlament elfogadja, akkor azzal egy biankó csekket tölt ki Oroszország számára. Ez az egyezmény ugyanis sem a beruházás áráról, sem a finanszírozás konkrét feltételeiről nem rendelkezik. ” A törvényben foglalt „egyezmény mindössze 20 évre garantálja a fűtőanyag-ellátást, ami energiabiztonsági problémákat vet fel. Ráadásul ugyancsak 20 évig garantálja, hogy az elhasznált fűtőanyagot tárolhatjuk Oroszországban, azután ugyanis visszaszállítják Magyarországra. „
[582713301821980&action_type_map=[%22og.recommends%22]&action_ref_map=[] Médium linkje]
2014.02.03. Kettős mérce blog
„5 óra alatt döntenek egy titkosított tanulmány alapján a következő 50 évünkről” címmel jelent meg egy blogbejegyzés, melyben az ország eddig legfontosabb, legköltségesebb, és egyben leghosszútávúbb beruházásának parlamentáris visszásságaira hívják fel a figyelmet. Az új paksi atomerőmű érdemi vitájára a Fidesz a minimálisan meghatározott 5 órát szánta, ráadásul mindezt február 3.-án, éjszaka 24 órától tűzte napirendre.
2014.02.03. Index.hu
Az index cikke az alaptörvényben megfogalmazott petíciós jogsértésre hívja fel a figyelmet, melyet a képviselőkhöz küldött levelek szűrése váltott ki. Korábban, a civil szervezetek arra buzdították az embereket, hogy írjanak az új paksi atomerőmű megépítése kapcsán képviselőiknek, felhívva figyelmüket annak visszásságaira, és veszélyeire. A levelek viszont egy idő után nem érkeztek meg, így minden gyanú szerint tartalmi szűrést végeztek rajtuk, így a magán e-mail címekről sem lehetett kapcsolatba lépni a politikusokkal Paks témakörében.
2014.02.04. HVG.hu
Hinni kell, hogy olcsóbb lesz az áram, jó üzletet kötött a kormány Oroszországgal, s ezáltal függetlenebbek leszünk, Paks II. pedig a rezsicsökkentés fenntarthatóságának záloga. Az érvek nem ellenőrizhető adatokon, hanem kinyilatkoztatásokon alapulnak. Orbán Viktor szerint a két új blokk beüzemelésével 13 százalékkal csökkenthető a villamos energia ára. Azt azonban nem tudni, hogy Orbán Viktor milyen adatokra támaszkodva jutott erre a következtetésre, hiszen a beruházással kapcsolatos összes lényegi információk tíz évig nem nyilvánosak (emiatt be is perelte a kormányt az Energiaklub) Arra még a legmerészebb iparági prognózisok készítői sem hajlandók, hogy kerek perec kijelentsék, bő egy évtized múlva milyen áramárakkal lehet, érdemes számolni az árampiacon. Csak érzékeltetve a kilengéseket: az utóbbi 5 évben az európai energiapiacon (EEX) az áram megawatt-óránkénti egységára többször is megjárta a 60 euró feletti és a 40 euró közeli szintet is, és mindeközben pusztán azzal, hogy 2013 januárjában összekapcsolták a cseh, a szlovák és a magyar árampiacokat, a magyar áramtőzsdei zsinóráram ára több mint negyedével tudott csökkenni. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője mint a parlament gazdasági bizottságának vezetője, a hétfő esti újbudai rezsifórumon azt mondta, hogy az elmúlt hat-hét évben megnőtt Magyarország energiaimport-függősége, és ez minél magasabb arányú, az annál drágább. Ez azonban egyáltalán nem igaz, mivel az árampiaci árak zuhanása miatt mára éppen az a helyzet állt elő, hogy olcsóbb a cégeknek az áramot az európai piacon megvenni, mint az idehaza megtermeltet vásárolni. Ennek a legeklatánsabb példáját az E.On gönyűi gázerőműve produkálta tavaly decemberben. Az ország legmodernebb, legújabb nagy teljesítményű áramtermelő erőművét hírbe hozták azzal, hogy leáll, mivel az európai árampiaci árnál csak drágábban tudott volna termelni – így nem volt elég vevője. Mindeközben a Financial Times weboldalán megjelent egy hír, ami az egész kormányzati stratégiát zárójelbe teheti. E szerint az Európai Bizottság komoly aggályokat fogalmazott meg a tervezett brit Hinkley Point-i atomerőmű-építési megállapodással kapcsolatban. Ez annyiban kapcsolódik a paksi atomerőmű építéshez, hogy a britek több szempontból is a paksival rokonítható dealt kötöttek tavaly októberben a beruházóval, a francia EDF-fel. A hasonlóság az, hogy a briteknek sincs jelenleg a beruházás finanszírozásához elegendő pénzük, ezért mással építtetik meg az új nukleáris blokkjaikat. Nagy-Britanniában, ahol három nukleáris projekt előkészítése is folyamatban van, a kormány garanciát adott a beruházónak. Igaz, nem olyan közvetett, unortodox módon, mint ahogy azt a magyar kormány képzeli (vagyis hogy a költségvetéssel nyeletik le az építkezés gigantikus gombócát), de az ettől még nem lett kevesebb, hogy a brit kormány a megtermelt áram felvásárlási árára (mai árfolyamon számolva 109 euró/MWh-ra) vállalt garanciát. A Financial Times szerint a brüsszeli Bizottság kétségbe vonja, hogy az Egyesült Királyságban megkötött üzlet helyeselhető volna, mivel úgy látja, a kialkudott árral nemcsak, hogy túlfizetik az EDF-et, de az új atomerőmű megépítése erősen korlátozná az alternatív energiaellátás lehetőségét, és az EU-ban előírt technológia semlegesség elvét. A Financial Times mindezek után megjegyzi: az Európai Bizottság előzetes aggodalmai árnyékot vetnek a brit kormány azon törekvésére, mely szerint az ügyletet jelentősebb módosítások nélkül végig tudják vinni. Pedig a britek végig nyílt kártyákkal játszottak.
2014.02.06. Index.hu
Csütörtökön az Országgyűlés név szerinti szavazáson jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik-frakció többsége is igennel szavazott, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemmel voksolt. A Fideszből kilépett Ángyán József nemet mondott, csakúgy, mint az exjobbikos Endrésik Zsolt, a 2010 óta független Szili Katalin, valamint az a néhány LMP-s és MSZP-s képviselő, aki nem hagyta el a termet.
Nem volt jelen többek között a szavazáson:
a megállapodást Moszkvában megkötő Orbán Viktor kormányfő
a két miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
a Demokratikus Koalíció képviselői, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök
Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje
2014.02.06. Index.hu
Orbánék visszarepítették a parlamentet a kommunizmusba. Nem hiszi? Nézzen meg egy 25 évvel ezelőtt készült parlamenti tudósítást a bős–nagymarosi vízlépcső szavazásáról! Megdöbbentő a hasonlóság!