Szerkesztő:HCsenge96/próbalap
| Szuikó császárnő | |
[[Fájl: |210px]] | |
| Régense | Sótoku herceg(593-621)Sóga no Umako és Sóga no Emisi |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szuikó császárnő[szerkesztés]
Szuikó császárnő (推古天皇 Hepburn-átírással Suiko-tenno) (kr.u.554-628. április 15.) volt Japán 33. uralkodója, a hagyományos öröklési sorrend szerint.
Uralkodása 593-től haláláig, 628-ig tartott.
Japán történetében Szuikó volt az első a nyolc nő közül, akik felvették a császárnői címet. Szuikó után következtek Kógjoku / Szajmej, Dzsito, Genmei, Gensó, Koken / Sótoku, Mejsó és Go-Szakuramacsi.
Hagyományos leírás[szerkesztés]
Trónra kerülése előtti eredeti neve Mikekasija-hime-no-mikoto, illetve Tojomike Kásikija hime no Mikoto.
Ezen kívül számos neve volt, mint Nukatabe hercegnő vagy (posztomusz) Tojomike Kásikija. Ő volt Kinmej császár harmadik leánya. Édesanyja Sóga Iname lánya, Sóga Kitásihime volt. Jómej uralkodó féltestvére volt, közös anyától származtak.
Élete[szerkesztés]
Szuikó volt a hitvese féltestvérének, Bidacu császárnak, de miután Bidacu első felesége meghalt ő lett a hivatalos hitvese és megkapta az Okiszaki címet (a császár hivatalos hitvese). Hét fiút szült neki.
Bidacu halála után, Szuikó bátyja Jómej került hatalomra, de csak 2 évig uralkodott, betegségben meghalt. Halála után újabb hatalmi harc alakult ki a Sóga klán és a Mononobe klán között. A Sógák Hacuszebe herceget, míg a Mononobék Anahobe herceget támogatták. Most is a Sógák akarata érvényesült, Hacuszebe herceg 587-ben elfoglalta a trónt Szúsun császár néven. Ellentét alakult ki a császár és a Sóga klán feje, Sóga no Umakó között, ezért Umakó tartva attól, hogy a császár ellenük fordul 592-ben meggyilkoltatta Jamatoaja Ataikomával (東漢直駒). Ezután olyan uralkodóra volt szükség aki kitölti a hatalmi vákuumot, ezért Japán történetében először egy nő, Szuikó került trónra, hogy elhárítsák a harcokat.
593: Szúsun császár halála után 2 évvel a korabeli tudósok megállapították, hogy a korábbi császár hitvese a jogos örökös. Nem sokkal ezután Szuikó lépett a trónra.
A korabeli cím szerint Szuikó nem volt császár (tenno), a legtöbb történész úgy gondolja, hogy ezt a címet csak Tenmu császár és Dzsito császárnő uralkodása idején vezették be. Inkább feltehetőleg Szumeramikoto vagy Amenosita Sirosimeszu Ókimi (治 天下 大王), azaz "a nagy királynő, aki uralkodik mindenen az ég alatt." Vagy nevezték még (ヤマト大王/大君) azaz "Nagy Jamató királynő"-nek.
A következő évben Sótoku herceget nevezték ki régensnek.
Bár széles körben úgy tekintették a politikai hatalom Szuikó uralkodása alatt Sótoku herceg és Sóga no Umakó kezében volt, Szuikó messze nem volt erőtlen. Önmagában az a tény, hogy ő túlélte és uralkodása fennmaradt azt sugallja, hogy voltak jelentős politikai ismeretei.
599-ben egy földrengés elpusztította az épületeket az egész Jamató tartományban. (mai Nara prefektúra)
Szuikó megtagadta Sóga Umakó kérését, hogy ő kapja meg a császári területként ismert Kazuráki no Ágátá-t. 624-ben úgy említik, ez a bizonyítéka annak, hogy Szuikó független volt Umakó hatalmától. A császárnő további eredményeihez tartozik, a buddhizmus hivatalos elismerése, amit a Három Kincs ediktumban adott ki 594-ben. Szuikó volt az egyik első japán buddhista uralkodó és megtette az apácák fogadalmát nem sokkal a trónra kerülése előtt.
Uralkodása jellegzetessé vált arról, hogy megnyitotta a kapcsolatot a Szui bírósággal 600-ban. Elfogadta a Tizenkét szint és Rank Rendszert 603-ban, és elfogadta a tizenhét-paragrafusos alkotmányt 604-ben.
A kínai hatvan terminusos naptár bevezetése is Szuikó nevéhez fűződik.
Abban az időben a császári öröklést inkább a klán vezetők határozták meg, mint az uralkodó. Szuikó a halálos ágyán bizonytalan jelzéseket tett, két örököst is kijelölt a trónra. Az első Taruma herceg, Bidacu császár egyik unokája, akit a Sóga klán nagy része támogatott, beleértve Sóga no Emisit.A másik Jamasiro herceg, Sótoku herceg fia akit a Sóga klán kisebbik része pártfogolt. A Sógák közti rövid harc után a Jamasiro herceget támogatókat megölték, Tamura herceget választották, aki Dzsómej császárként foglalta el a trónt 629-ben.
Szuikó császárnő 35 éven keresztül uralkodott. Bár volt hét másik női uralkodó is, az ők örökösének leggyakrabban kiválasztott fiúk az apai császári vérvonalból kerültek ki.
Ezért néhány konzervatív tudós azt állítja, hogy a nők uralkodása csak ideiglenes volt, és csak a férfi öröklési hagyomány fenntartására kellett.
Az egyetlen kivételt Genmei császárnő jelentette, akit lánya Gensó császárnő követett a trónon.
Szuikó császárnő sírjának helye ismert. Tiszteletére egy sintó szentélyt állítottak Oszakában.
Az Imperial Household Ügynökség jelölte ki ezt a helyet Szuikó mauzóleumának. A hivatalos megnevezése Sinaga no Jamada no miszaszagi.