Szerkesztő:Gyfm/próbalap

A természetes monopóliumok

A természetes monopóliumok olyan tiszta változatai a monopóliumoknak, melyek akkor alakulnak ki, ha hatalmas beruházásra van szükség egy termék előállításához. A beruházás nagysága ilyen termékek esetében akkora, hogy nem érné meg más vállaltoknak belefogni, mivel csak több befektetés árán tudnák létrehozni ugyanazt a terméket, ez több költséggel járna számukra és kevesebb haszonnal. Az ilyen termékek előállítási díja tetemes, de az üzemeltetési díjak viszont ehhez képest csekélyek. Ha belépne új szereplő egy-egy ilyen termék piacára az a saját és a fogyasztók helyzetét is rontaná. Az állam általában szabályozza a természetes monopóliumok árát valamilyen mértékben.

Példák a természetes monopóliumra

A Magyar Posta

Magyar Posta egy alföldi községben

A Magyar Posta monopol helyzete 2012-ben szűnt meg, a postai piac magánszektor előtti megnyitásával. A Posta azelőtt országos szinten állami monopólium volt, mára a kisebb lélekszámú településeken (ahol nem érné meg a piac méretéhez képest egy másik vállalatnak belépni) a mai napig mondhatni természetes monopóliumnak számít. A postai szektor azért is nyílhatott meg a piac előtt, mert a beruházás mértéke már nem került olyan tetemes összegbe, mint korábban.

A Posta monopolhelyzetét megszüntető parlamenti döntés értelmében minden postai vállakozónak, az az új szolgáltatóknak (és a Postának is) az egész ország területén magas szintű szolgáltatást kell nyújtaniuk a fogyasztóknak. A félreeső falvak esetében valószínűsíthető volt, hogy éppen ezért a postai szolgáltatás minősége romlani fog a Magyar Posta monopolhelyzetéhez képest. Ugyanakkor, a Magyar Posta piacra való belépéssel versenypozícióba került, emiatt sokan valószínűsítették a postai árak csökkenését a liberalizáció után. A postai árak, a belföldi díjszabású szabvány levelek esetében (30g), 2012 és 2019 között 15 Ft-tal nőttek nem elsőbbségi levelek esetében, 30 Ft-tal elsőbbségi levelek esetében.

A Magyar Földgázszállító

Földgáz fúrótorony

Magyrországon az FGSZ Zrt. és az MGT Zrt. rendelkezik földgázszállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel. Több, mint 5800 km hosszúságban terülnek el a földgázszállító vezetékrendszernek országunkban. Magyarország bármely pontján fekvő településre eljuttatva így a vezetékes földgázt, vagyis a gázt. A rendszer nagyságából adódik, hogy más vállalatnak nem érné meg versenbye szállni az állami vállalattal, hiszen egy ugyanilyen rendszer kiépítése ugyanarra a piacra veszteséges lenne.

Az állam szerepe

Az államnak mindig nagy szerepe van a monopólium helyzetek kialakításában es fenntartásában. Az állam jogintézmény védelme elengedhetetlen a természetes monopóliumok fenntartásához, hiszen így biztosítható a monopol helyzet. A monopol helyzetben lévő vállalatok ármeghatározó pozícióban vannak, nincsenek versenytársaik. A természetes monopólium kínálati ára a technikai lehetőségekhez képest nagyon magas, ezen vállalatok nagy profithoz jutnak. Az állam ezért szabályozza ezen monopóliumok árát. A felgyülemlő profit miatt az államnak alapesetben nem kell támogatást nyújtania a természetes monopóliumoknak, de abban az esetben, ha a monopólium valamiért hosszabb ideig veszteségessé válna, az államnak érdemes lehet támogatni a monopóliumot, mert, ha nem teszi az akár kihathat az üzemeltetés minőségére, ezáltal a fogyasztók is rosszul járnának - ami pedig végső soron (állami monopóliumok esetében) az államra is negatívan hatna.