Szerkesztő:Glanthor Reviol/Tipográfia és helyesírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Forrás: Egy nem túl rövid bevezető a latex2e használatába, avagy latex2e 78 percben (public domain)

Írásjel-használat[szerkesztés]

A legtöbb hibát kétségkívül az írásjel-használatban követjük el, pedig az írásjelek használatának alapjai ugyanúgy megtalálhatók „A magyar helyesírás szabályai”-ban, mint más helyesírási témák.

Alapszabály, hogy az elérhető írásjeleket ne helyettesítsük valami mással. A következő példa a legtipikusabb hibákat és javításukat mutatja:

Legyen „idézet” az "idézet",
Béla bá’ a Béla bá',
Vége… a vége...,
1994–98 az 1994-98,
5×6 az 5x6,
0,25 a 0.25 helyett!

Különleges írásjelek használata a Wikipédiában.

Szóköz[szerkesztés]

Fontos írásjel a szóköz, mellyel a szövegszedéssel ismerkedők gyakran hadilábon állnak. „Szóközt hagyunk a szavak, valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után, a gondolatjel előtt és után stb. Nincs viszont szóköz a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a vessző, a kettőspont, a pontosvessző előtt, továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán; a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő, a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.” (AMHSZ 239.)

Idézőjelek[szerkesztés]

A kezdő idézőjel alul, a berekesztő idézőjel felül helyezkedik el, és mindkettő 99 alakú. Ha az idézet maga is tartalmaz idézetet, a belülre kerülő idézőjelek hegyével befelé forduló, >> és << alakú jelek. (Speciális eset az idézett párbeszédek idézőjel nélküli, csak gondolatjelekkel és sortörésekkel tagolt, többnyire szépirodalmi leírása. AMHSZ 258.) Figyelmeztetés! A nemzetek idézőjelei meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak:

magyar: „nn »nn« nn”
angol: ‘nn “nn” nn’
amerikai: “nn ‘nn’ nn”
német: „nn ‚nn‘ nn“
francia: « nn « nn » nn »

(Kis)kötőjel[szerkesztés]

Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk:

  • Mássalhangzó halmozódásnál (sakk-kör, ott-tartózkodás, Széll-lel).
  • Szóismétléseknél, mellérendelő összetételeknél és ikerszóknál, valamint bizonyos alárendelő összetételeknél (egy-egy, örökkön-örökké, süt-főz, szoba-konyhás, dimbes-dombos, meg-megállt, könyvritkaság-gyűjtemény, hidegvíz-csap); továbbá szokatlan, költői szóösszetételekben (gyémánt-hitemet).
  • Egymást követő azonos elő- vagy utótagú összetett szavak esetén (gyors- és gépíró; tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal; gépgyártó, -szerelő, és -javító üzem).
  • Kétezeren felüli számokban, az ezresek után (kétezer-egy, hatvanötezer-ötszázharminchat).
  • Tulajdonnevekhez kapcsolt főnevek és belőlük képzett melléknevek esetén (Afrika-kutató, József Attila-díjas).
  • Kettős családnevekben (Konkoly-Thege).
  • Többelemű földrajzi nevek több típusában (Arany-patak, Holt-Tisza, Arany-patak-völgy).
  • Az -e kérdőszócska esetén (Szabad-e?).
  • Hozzávetőlegességet, vagylagosságot kifejező szókapcsolatokban (egykét (ember), nyolc-tíz (napra), 5-6 (darab), 10-12 (éves), 5-10%).

A legutolsó szabályt vö. a következő szakasz 3. pontjával!

Nagykötőjel[szerkesztés]

A nagykötőjel és a gondolatjel alakja megegyezik. Nagykötőjelet a szavak közé a következő esetekben teszünk:

  • Két vagy több nép kapcsolatának kifejezésekor (angol–magyar (szótár), francia–spanyol (határ), olasz–német (mérkőzés); Osztrák–Magyar Monarchia, Cseh–Morva-dombság, Magyar–Finn Baráti Társaság).
  • Két vagy több tulajdonnév kapcsolatának kifejezésekor (Marx–Engels–Lenin).
  • A valamitől valameddig viszony érzékeltetésekor (Budapest–Bécs, Duna–Majna–Rajna-csatorna, Duna–Tisza köze, 1983–1984. évi, a 128–9. lapon, az I–IV. osztályban, Ménesi út 11–13.; az első–negyedik osztályban, kelet–nyugat irányban, tavasz–nyár folyamán, június–július hónapban).
  • Géptípusok betű- vagy szó- és számjelzése között (Apollo–13, T–34).
  • Szakpárok jelölésére (matematika–fizika tanár).

Irodalomjegyzék[szerkesztés]

Formája:

  • Szerző: Cím. Kiadás helye, kiadás éve, kiadó. ISBN

Példa:

  • Jim Lammers & Lee Gooding: Maya – a 3D világa (magyar változat). Budapest, 2005, Perfact-Pro Kft. ISBN 9632108108