Szerkesztő:Gblaj5/piszkozat
A pókhálóábra[szerkesztés]
A pókhálóábra lényege, hogy egy adott szóhoz, kifejezéshez szabadon, kikötés nélkül rendelünk hozzá szavakat, fogalmakat, információkat független attól, hogy logikusan kapcsolódik-e hozzá, avagy sem.
Ábrák[szerkesztés]
Használat[szerkesztés]
Ez a vizuális képzettársítás a gyakorlatban lehetőséget biztosít mind az alsó tagozatos mind pedig a felsőbb évfolyamon tanulók számára - akár irodalom akár idegenynyelv tanulása során - , hogy aktívan részt vehessenek az órai munkában. Tudásszinttől függetlenül bárki alkalmazhatja, aki bizonyos mértékű asszociációs készséggel rendelkezik. Használata a ráhangolódás szakaszában hatékony, a fürtábrához hasonlóan készíthető egyénileg, párban, csoportban vagy közösen. Továbbá érdemes használni az úgynevezett "brainstorming" fázisban, amikor ötleteket gyűjtünk bármilyen projekthez.
Iskolákban egyre kedveltebb az ilyes fajta feladatok alkalmazása tanórákon. Ez a szabad asszociáció segíti a kreativitás kibontakozását, valamint egy téma bevezetésénél a felmerülő problémákat. Ezzel együtt különböző cégen belüli team-ek is szeretik használni a problémamegoldás végett, hiszen nagyban segíti a problémák felvetését, ami az első lépés a megoldásukhoz vezető úton. De a pókhálóábrát összegzésre is lehet használni, például tudásunk összegyűjtésére, mivel ez az ábra folyamatosan bővíthető. A különböző logikai egységeket, fázisokat érdemes különféle színekkel megjelölni, hogy a későbbiekben könnyebben tudjuk követni az ábránkat, valamint ez a szemléletesség erős instruáló és motiváló hatással bír.
Forrás[szerkesztés]
Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9-12. - Tanulási módszerek, technikák