Szerkesztő:Garamond/KK2
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Amiben segíthetsz: dokumentációs allap létrehozása
1. Ezeket a latin betűs jeleket a helyesírási szabályzat szorzásjel . illetve szorzójel x megnevezéssel hozza. Különösebb előírást nem ad meg a használatukra. A csillag a programnyelvekben előfordul, de a helyesírásban nem. Az Osiris úgy fogalmaz (412.o.), hogy a szorzás jeleként a ponton kívül az x is használatos. Gondolatmenetem csak a magyar használatra érvényes, mert például az angolszász szokás sok mindenben éppen ellentétes. (Erre még visszatérek.)
Személy szerint én általános használatúként a középső pontot preferálom, algebrában a ki nem írt szorzójelet. Ahogy látom, az iskolai oktatás is így van ezzel. (Követve a közhasználatot.)
2. Mint arra már rámutattatok, az x-alakú szorzójelnek számtalan felhasználása létezik a közönséges szorzáson kívül, amiről most szó van. (A matematikai alkalmazások közül még a replusz művelet, a biológiában a hibridek jele; a sakkban az ütésé; a golyós lőszerek kaliberjelölésében elválasztójel (7x65 R), optikai nagyítás megadásánál x250.)
3. A köznapi használatban számok kijelölt szorzataként gyakori, 3 x 2,5 mm2-es vezeték, 297 x 420 -as rajzlap. Erre nem szoktunk szorzópontot használni.
4. A korábbi nyomdai szokás a keresztet használta a szorzás jeleként. (Révai nagy lexikona: „a szorzás jele x”.) De már 1955-ben „régi szorzójel”-ként nevezik meg a nyomdászok az x-et. (Papír és nyomdatechnika Papír és nyomdatechnika, 1955 (7. évfolyam, 1-12. szám)1955-09-01 / 9. szám 159)
5. A nyomdák ebben a korai időszakban is írtak pontot is, de nem feltétlenül középmagasságban, ahová most tesszük, hanem alulra, a tizedesvessző magasságába. (Ez néha megjelent a féllogaritmikus alakokban később is, amikor máskülönben már nem volt használatban Boltzmann-állandó k = 1,3807.10-16 erg/grad. Természet Világa, később idézett hely)
6. A Papír és Nyomdatechnikában (1956.,241) azt állítja egy szerző (bár nem a szerkesztőség), hogy "...a nemzetközi szabvány szerint az arab számjegyek között a szorzójel dűlt kereszt és nem pont. Pontot csak az algebrai kifejezésekben alkalmazzuk szorzó jelként." (https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_PapirNyomdatechnika_1956/?query=szorz%C3%B3jel&pg=362&layout=s)
7. Az újabb keletű vélemény (Reimann István matematikakönyve) szerint, ezzel ellentétesen: (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_reimann_matematika/ch02.html) A szorzást egyszerűen csak a tényezők egymás mellé írásával jelöljük, vagy pedig szorzóponttal ab=a·b. Két szám szorzatánál mindig kitesszük a szorzópontot: 9·1627.
7. Egyáltalán mikortól? (Természettudományi Közlöny - Természet Világa Természet Világa, 1982 (113. évfolyam, 1-12. szám)1982-07-01 / 7. szám 320) Az algebrai jelölésrendszer kialakulása
Az andráskeresztet (x) a szorzás jeleként az angol W. Oughtred (1574—1660) alkalmazta elsőként 1631-ben. (...) A szorzás ponttal való jelölését az angol Thomas Harriot (1560—1621) vezette be Artis anaiyticae praxis (London, 1631) című posztumusz munkájában.
8. Táblázat a természettudományos jelölésekről (Természettudományi Közlöny - Természet Világa Természettudományi Közlöny, 1962 (6. [93.] évfolyam, 1-12. szám 145) A 4. szám belső hátoldalán TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI JELÖLÉSEK ÉS ÁLLANDÓK • szorzójel axb a kereszt b vektorszorzat
Ugyanott k = 1,3807.10sup-16/sup erg/grad
9. Unicode. Jelentőségük ellenére a Unicode táblázatait kevéssé érzem alkalmasnak arra, hogy a szerepét meghatározzuk egy jelnek: olyan mértékig a külső, formai definíciók uralják, nem a szemantikaiak. Kedvenc példám a nyelvészeti jelek között szereplő ñ, ami számukra nem „nazalizált n”, hanem „kis latin N betű tildével”.
A https://www.unicode.org/charts/PDF/U0080.pdf ismerteti a középmagas pont számtalan megjelenési formáját, ezek kódját és szerepkörét (beleértve a görög, grúz, japán használatot), eközben azt írja, hogy emelt tizedespontként vagy szorzás jelölésére is használják, utóbbi esetben helyette a 22C5 ⋅ részesítendő előnyben.
Az andráskereszt szimbólumot is tárgyalja, szintén sok feladatkörrel. Az általunk tárgyalt szorzójelnél kifejezetten csak a Descartes-szorzatot említi. Ezzel szemben hozza „szorzó x” néven a 2715 ✕ kódút, a vektorszorzás jeleként a 2A2F ⨯ kódút.
10. https://www.fizkapu.hu/fiztan/cikkek/c_20_002.pdf Ifj. Zátonyi Sándor írása
NEM KELL
✕ u+2715 × Alt 215
Latin betűket feltételezve mert görögökkel más...
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarorszagUj_1976_2/?query=szorz%C3%B3jel&pg=494&layout=s
Egy levélíró a x mellett.
11. http://etanulas.blogspot.com/2013/12/muszaki-helyesiras.html
Privát blog, de szépen összegezte: Betűjelek közé „iskolapéldában” teszünk szorzópontot, amikor hangsúlyozzuk a műveletet. Szám és betű közé akkor teszünk szorzópontot, ha a szám áll hátul. Ha egyik vagy mindkét tényező zárójelben van, akkor nem teszünk szorzópontot, és köz nélkül tapadva, szorosan írjuk egymás mellé őket. Törtkifejezések közé kell a szorzópont. Vektorok skaláris szorzatát szorzóponttal, vektoriális szorzatukat szorzókereszttel jelöljük. (Szorzókeresztet használunk pl. szögacél megnevezésekor is: L 20×20×6.) A szorzókereszt nem: x, hanem külön karakter: ×.
12. Az SI rendszer az angolos szokást kodifikálja. 5.4.6 pont:
A mennyiséget kifejező szimbólumok szorzásakor vagy osztásakor a következő módszerek bármelyike alkalmazható:
ab, a b, a (pont)⋅ b, a × b, a / b (...)
A mennyiségek értékének szorzásakor vagy egy × szorzójelet vagy zárójelet kell használni, nem pedig félmagas (középre helyezett) pontot. Számok szorzásakor csak a × szorzót kell használni.
13. Ugyanott mértékegységek megadásakor a középmagas pontot hozzák:
Ffajlagos hőkapacitás joule per kilogram kelvin J/(kg · K)
(
✕ ×
5.4.6 Multiplying or dividing quantity symbols, the values of quantities,
or numbers
When multiplying or dividing quantity symbols any of the following methods may be used:
ab, a b, a⋅ b, a × b, a/b,
𝑎𝑎
𝑏𝑏
, a b−1.
When multiplying the value of quantities either a multiplication sign × or brackets should
be used, not a half-high (centred) dot. When multiplying numbers only the multiplication
sign × should be used.
When dividing the values of quantities using a solidus, brackets are used to avoid
ambiguity
5.4.6 A mennyiségi szimbólumok, a mennyiségek vagy számok értékeinek szorzása vagy elosztása
A mennyiségi szimbólumok szorzásakor vagy osztásakor a következő módszerek bármelyike alkalmazható:
ab, a b, a (pont)⋅ b, a × b, a / b,
a
-
b
a b (sup) - 1.
A mennyiségek értékének szorzásakor vagy szorzót, vagy szorzót kell használni, nem pedig
félmagas (középre helyezett) pontot. A számok szorzásakor csak a × szorzót kell használni.
Amikor a mennyiségek értékeit elosztjuk solidus segítségével, zárójeleket használunk
a kétértelműség elkerülése érdekében
)
entropy joule per kelvin J/K specific heat capacity joule per kilogram kelvin J/(kg · K) thermal conductivity watt per metre kelvin W/(m · K) radiant intensity watt per steradian W/sr
( https://tex.stackexchange.com/questions/40794/when-should-cdot-be-used-to-indicate-multiplication Meglepve látta, hogy senki sem hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy míg egy pontot használnak az angol nyelvű szimbólumok szorzására, a \ cdot két szám között gyakran tizedespontként értelmezik az angol nyelvet. Csak viszonylag nemrégiben a sorban egy pontot használtak decimális elválasztóként angolul, és ez a változás nagyrészt azért következett be, mert az írógépeken és a számítógépes nyomtatókon nem volt középre helyezett pont. Az angol nyelvű országokban a nyomtatott szöveg még mindig egy középpontot használ decimális jelölőként. )
( https://web.cs.elte.hu/local/TeX/linuxtex.html Fontok installálása Valamely font installálásakor a metrikus adatokat tartalmazó tfm, valamint a betûképeket tartalmazó pk (korábban pxl azaz pixel) fájlokat úgy kell elhelyezni, hogy szedõrendszerünk különbözõ elemei megtalálják azokat. Ez az alapséma különféleképp módosul, egyszerûsödik, vagy bonyolódik a különféle fontformátumok szerint. A TeX-hez saját fontleíró programnyelv (METAFONT) társul, a nagy betûforgalmazók viszont ettõl és egymástól is eltérõ rendszereket hoztak létre.
Ha a font mf forráskódja megvan (mint pl. a cm fontok esetében [a nyilvánosan hozzáférhetõ fontoknak a teljesség igényével összeállított listája havonta olvasható a comp.fonts és a comp.text.tex newsgroupokban]), akkor újabb rendszer esetében elegendõ a tfm fájlokat (Unix alatt ma már ezek is automatikusan generálódnak és a helyükre kerülnek) és a mf forráskódot elhelyezni, melybõl a pk-fájlok automatikusan generálódnak.
PostScript fontok esetében a metrikus adatokat az afm (Adobe font metrics), a körvonalleírásokat pedig a pfa (printer font ascii) vagy pfb (printer font binary) fájlok tartalmazzák.
A TrueType fontokból vagy szintén a grafikus rendszer (M$ Windows ill. Mac OS), vagy pedig a Ghostscript közvetítésével nyerhetõk bittérképek.
PS fontok esetén a legelterjedtebb és hagyományos 35 tagú alapkészlet (klónja) valamint néhány egyéb ingyen is kapható.
Minthogy a fontok és fontfájlok elnevezései igen tarka képet mutatnak (még egy gyártó is több különbözõ néven terjeszti azonos fontjait), a TeXesek általános szabványt dolgoztak ki a fontfájlok elnevezésére, melyet a fontname csomag tartalmaz. A jelenleg érvényes rendszer (v. 2.x) lényege, hogy a nyolc (case-insensitiv) karakterre korlátozott név elsõ karaktere a gyártóra utal (p = Adobe, u = URW), a következõ kettõ a típusra (tm = Times, pl = Palatino), ezután jön a változat (r = regular, i = italic, o = oblique) jele, végül a kódkiosztásé (7t = hét bites cm, 8t = nyolc bites Cork).
Magában az installálásban a fontlist LaTeX-csomagnak van fõ szerepe (CTAN: fonts/psfonts/tools/finst)!
TeX/LaT )
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarGrafika_1965/?query=k%C3%A9pletszed%C3%A9s&pg=87&layout=s színvonalának emeléséhez és az oly fontos technológiai fegyelem megszilárdításához. KÉZISZEDÉSI ÉS TÖRDELÉSI SZABÁLYZAT Ezt a szabályzatot ismert, kiváló szakembereink állították össze: Molnár László, Nagy Zoltán, Nádas István, Radnóti István, Sütő László és Vértes Jenő. A füzet két részből áll: I. A könyvszedés legfontosabb szakmai szabályai, II. A könyvszedési szabályok betartásának ellenőrzésére szolgáló szervezeti intézkedések és szabályok. Az első rész az egyszerű szövegszedés és képletszedés szabályait tárgyalja, előírásokat ad az olyan szedésről, amelyben képek szerepelnek, továbbá foglalkozik a versszedés, a könyvtáblázatok, címoldalak és címek szedésének szabályaival. Minthogy szabályzatról és nem valamilyen kézikönyvről vagy tankönyvről van szó, az egyes pontok megfogalmazása a szabályzati jellegnek megfelelően tömör. A füzet tanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy azt szerzői a legapróbb részletekre kiterjedő gondossággal és alapossággal állították össze. Ez a szabályzat is arról tanúskodik, hogy ilyen esetben a kollektív munka eredményesebb, mint az egyéni feldolgozás. A munkából az is kitűnik, hogy összeállítói gondos figyelemmel kísérték a szedés-előállítás terén jelentkező
( http://math.bme.hu/~pts/pts_diploma_final.pdf Magyar nyelvű műszaki–tudományos tipográfia )