Szerkesztő:Fierul/piszkozat
Blazsek Sándor Hugó (Szászrégen, 1899. VIII. 6. , Kolozsvár 1981. IV. 26.). magyar lapszerkesztő, lapkiadó, gazdasági újságíró.
A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett . Az olasz fronton harcolt az első Világháboruban.
A MŰSZAKI ÉRTESÍTŐ (Organ Industrial) elnevezésű gazdasági szaklapot 1920-ban alapította és szerkesztette . Ez a lap 1924-től BURSA AUTOMOBILELOR ( Autó Tőzsde-Auto Börse ) címen és három nyelven (románul, magyarul és németül) jelent meg. A lap sikeres volt és széleskörű érdeklődésre tett szert, ezért 1932-töl a Román Motoklub hivatalos kiadványa is lett (Organ oficial al Moto-Clubului Roman).
Blazsek Sándor 1923 májusában egy újabb gazdasági szaklapot alapított: a FIERUL-t ( Vaskereskedők Szakközlönye-Eisenhandlers Zeitschrift ). Ennek a gazdasági kiadványnak tulajdonosa, kiadója és főszerkesztője volt egészen 1940 szeptember 13-ig, amikor a II. bécsi döntés következményeként rendeletileg megtiltották a megjelenését. A lap három nyelven, románul, magyarul és németül jelent meg. Blazsek Sándor ezeket nyelveket anyanyelvi szinten használta. Sikeres érdekvédelmi tevékenysége révén ezt az időszakos kiadványt a Vas-, Gép-, Müszaki-, Acéláru- és Fémkereskedők Szindikátusának hivatalos orgánumaként fogadták el a Szindikátus egyik országos konferenciája alkalmával.
Igen sokrétű publicisztikai aktivitásának eredményeként még egy harmadik szaklapot is indított: az OROLOGIUL-t, az órás és ékszerész kereskedők országos sajtó orgánumát. Mindhárom független sajtótermék harcosan képviselte az adott szakterület kiskereskedelmének érdekeit az akkori romániai bel- és külföldi nagyipar diktátumával szemben. Mindezeknek az országos jellegü lapoknak Romániában egyedülálló módon Kolozsváron volt a szerkesztősége és kiadóhivatala, de később Bukarestben is nyitott képviseleti irodát.
Ezeknek a fontos érdekképviseleti időszaki kiadványoknak a megjelenését Kolozsváron késöbb sem engedélyezték, jóllehet nem voltak politikai jellegű sajtótermékek. A háboru utáni kommunista rendszerváltás végképp elsodorta mindhárom lapnak a létét.
A szükreszabott háborus viszonyok kozepette 1941-ben kiskereskedelmi jellegü marketing kiadványt szerkesztett és jelentetett meg KOLOZSVÁRI ÚTMUTATÓ ÉS BESZERZÉSI FORRÁSOK címen. Aktív kezdeményező kedvét még a nehéz háború utáni gazdasági helyzet ellenére sem vesztette el, pedig a magánkezdeményezéseknek határt szabtak a „szocializmus építésének“ elnyomó intézkedései. Az 1950-es években alapította a MUNCA MANUALA (Kézi Munka) elnevezésű szövetkezetet, amelynek keretében irodai tevékenységet végző vállakozóknak sikerült átmenteniük vállakozásukat. A osztályharcos viszonyok lazulása folyamán irodai magánvállalkozóként dolgozott igen aktivan utolsó pillanatig, 1981-ben bekövetkezett haláláig.
Egy olyan magyar volt aki Trianon után is végig helytállt Erdélyben és soha sem volt megalkuvó.
Források: 1. Tudományos Füzetek 90. sz. Szerkeszti Dr. György Lajos A transzilvániai múzeum egyesület kiadása. Romániában az 1935. évben megjelent román-magyar és magyar időszaki sajtótermékek jegyzéke. Összeállította Monoki István egyetemi könyvtáros Cluj 1936 Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Nyomása 2. Hilda Hencz Publicatiile periodice maghiare din Bucuresti Bukaresti magyar időszaki kiadványok Editura biblioteca bucurestilor Bucuresti 2011 3. Blazsek Sándor Kolozsvári útmutató és beszerzési források Kolozsvár 1941 Polonyi és Társa Nyomda Országos Szécsényi Könyvtár Kisnyomtatványtár 2009 Budapest 4. Személyes közlésekből nyert adatok.