Szerkesztő:Epoxigyanta

Epoxigyanta:

Az epoxigyanták olyan mesterséges gyanták, melyek felhordásuk után képesek véglegesen megkeményedni. A térhálósító anyag hozzákeverése után kötnek meg, a hőmérséklettől és a gyanta típusától függően eltérő idő alatt.

Ideális hőmérséklet és nedvesség:

A műgyanták nem tolerálják a túl magas, vagy túl alacsony hőmérsékletet, a gyártó által megadott ideális hőmérséklet-tartományon belül, 10 és 30 fok között kell tárolni, illetve felhasználni ezeket. Ha az epoxigyanta túl hideg, akkor sűrűbbé válik, és nem lehet megfelelő vékonyságban felvinni a fogadó felületre, ezáltal sokkal több anyag szükséges egy ugyanakkora terület lefedésére. Ráadásul 8 fokos hőmérséklet alatt a felvitt réteg nem fog megkeményedni sem. A gyártó által megadott maximális érték feletti hőmérsékleten pedig a gyanta gyorsabban megköt, így nem lesz elég idő a felületen való eldolgozására. Az epoxigyanta felhordásánál fontos a fogadófelület nedvességének vizsgálata is, hiszen ha az nincs megfelelően kiszárítva, akkor később felhólyagosodhat a felvitt gyantaréteg, illetve a gyanta meg sem keményedik a felületen. Ha nincs idő a fogadófelület kiszárítására, vagy ennek megvalósítása akadályokba ütközik, akkor a gyantaréteg felvitele előtt alapozóréteget kell felvinni.

Az epoxigyanta a hajózásban:

A műgyantát széles körben használják, nem csak az építőiparban. Egyik kiemelt alkalmazási területe a hajózás, ahol a fa-, és más felületek vízhatlanná tételére használják a különböző epoxigyantákat. Ekkor a fogadófelületet vízmentessé teszik, s fontos, hogy a portalanítás se maradjon el. Az esetleges felületi egyenetlenségeket még a pormentesítés előtt lecsiszolják, hogy a gyanta jobban megtapadjon. Ezután már nincs más hátra, mint elkészíteni a két komponens keverékét a gyártó előírásainak megfelelően, majd felvinni a fogadó felületre. Ha több réteg felvitele szükséges, arra a leggyakoribb módszer a wet-on-wet módszer, ilyenkor az első réteg felvitele után addig várnak, míg már egy kissé ragacsossá válik, majd ekkor azonnal felhordják a második réteget. Ha szükség van egy harmadik réteg felvitelére is, akkor az eljárás ugyanaz, amint a második réteg is ragacsossá válik, a harmadik réteg is felvihető.

Ékszerészet, kézművesség:

Az epoxigyanta, vagy ahogy az ékszerészetben nevezik, öntőgyanta, kedvelt alapanyaga a profi-, és amatőr ékszerkészítőknek, kézműveseknek. A legtöbb esetben szárított virágokat, préselt növényeket, rovarokat, csigaházakat, hajtogatott fémékszereket, stb. öntenek epoxigyantába, mely megkötve felhasználható fülbevalóként, medálként, vagy nyakláncként. A felhasználási területeinek csak az ékszerész, vagy a kézműves képzelete szab határt. A hobbi célra árult műgyanta készletek a gyantán és a második komponensen kívül általában keverőedényt, keverőpálcát és kesztyűt is tartalmaznak, mellyel biztonságosan elkészíthető házilag is a kikevert epoxigyanta. Az öntéshez házilag barkácsolható öntőforma, fagylaltos tégelyek, kupakok használhatóak erre a célra, vagy egy kis befektetéssel szilikon gumiból készült öntőformák is elkészíthetőek, ez utóbbiak nagyon sokszor újra felhasználhatóak. Természetesen az interneten az epoxigyanta-csomagok mellett öntőformák sokasága is elérhető, a legváltozatosabb formában és méretben!

A két komponens elkeverése:

A felvihető epoxigyantához elengedhetetlen, hogy a térhálósító anyagot a gyártó előírásai szerint, pontosan adagolják, s alaposan elkeverjék a gyantával. A keverési arány megadható térfogat-, vagy tömegszázalékban is. A keveréshez a gyanta első összetevőjét jól fel kell keverni, majd a megadott mennyiségű térhálósító komponenst hozzá kell keverni. Ezután 3-4 perc alatt alaposan össze kell dolgozni a két összetevőt, s a felhordáshoz használt edénybe átöntve a keveréket, egy utolsó keverést kell még adni neki. Az összekevert műgyantát minél hamarabb ki kell önteni a fogadófelületre, mert ha nagy mennyiségben található meg egy helyen, akkor hő fejlődik, mely folyamat öngerjesztő, a több hő hatására még több hő fejlődik, ami végül a műgyanta megkötéséhez vezethet.

Bevonattípusok:

A műgyantákat felhasználásuktól függően különböző vastagságban, rétegszámban és sűrűségben vihetik fel. Ha csak egy vékony réteg szükséges, akkor a fogadófelületet, ha szükséges, lecsiszolják, majd mindenképpen portalanítják és felhordják rá az első műgyanta réteget. Az első réteg hígabb, hogy jobban megtapadjon a fogadófelületen, majd a megszáradása után kapja meg a második, sűrűbb réteget. Az ilyen vékonyabb rétegű műgyanták használatosak garázsokban, pincékben és minden olyan helyen, ahol nincs nagy forgalom, de mégis fontos, hogy a felvitt gyantaréteg miatt a helyiség könnyebben takarítható legyen. Ha az igénybevétel nagyobb, akkor a fogadófelületet előbb egy alapozó réteggel kell kezelni. Ennek megkötése után lehet felvinni a műgyanta fedőréteget, melyet gyakran egy speciális eszközzel érdesítenek is. Az ilyen strapabíróbb felület felhasználása szokásos a közforgalom által megnyitott területeken, társasházaknál, irodákban, oktatási intézményekben. A még erősebb csúszásvédelem eléréséért, vagy dekorációs célokból a felvitt műgyanta réteg speciális anyagokkal is beszórható. A csúszásmentesítés egy speciális változata, amikor homokot is beépítenek a felvitt felületbe. Ekkor az alapozó felvitele után a fogadófelületet felszórják homokkal, majd a kötési idő után a felesleget eltávolítják. Az ilyen homokkal felszórt alapozó rétegre már csak egy vékonyabb réteg epoxigyantát hordanak fel. Természetesen a műgyanta bevonatok képessé tehetőek arra is, hogy megfeleljenek a legváltozatosabb felhasználási céloknak, erre a gyártók különféle speciális epoxigyantákat biztosítanak. Vegyi üzemekben szükség lehet arra, hogy a gyantaréteg ellenálljon a kémiai anyagoknak, vagy elektronikai üzemekben rézszálak felhasználásával antisztatikus epoxigyanta védőréteg is képezhető.

Epoxigyanta