Szerkesztő:Cvbncv/Tápvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A távközlésben tápvonalnak nevezik azon vezetékeket, amelyek feladata egy adó- vagy vevőegység illetve egy antenna közötti átvitel biztosítása. A nagyfrekvenciás áramkörök esetén tágabb értelemben tápvonalnak neveznek egyéb hullámvezető vezetékszakaszokat is.

A tápvonal gyakorlati megvalósítása a mérnöki céloktól és a vezetendő áram frekvenciájától függ, leggyakoribb formái az érpár illetve a sodort érpár, a koaxiális vezeték; mikrohullámú és milliméteres hullámú áramkörök esetén pedig csőtápvonalakat, illetve nyomtatott áramkörön kialakított mikroszalag-tápvonalakat[1] alkalmaznak.

Fajtái[szerkesztés]

Érpár[szerkesztés]

Koaxiális vezeték[szerkesztés]

1) ér; 2) dielektrikum; 3) fémháló 4) szigetelés

A koaxiális vezeték jellemzően belső vezető érből, dielektrikumból, fémhálóból és külső szigetelésből áll. Az ideális koaxiális kábelnél az elektromágneses mező csak a belső vezető és az árnyékolás között létezik, így a kábel közelében található fémtárgyak nem okoznak teljesítményveszteséget. Az árnyékolásnak köszönhetően a külső elektromágneses zajok sem zavarják a jelet.

  • : hullámimpedancia
  • : alaktényező (kör esetén 138)
  • : az érszigetelés dielektromos állandója
  • : az árnyékolás belső átmérője
  • : a belső vezető ér átmérője

Csőtápvonal[szerkesztés]

Mikroszalag (microstrip)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Berceli Tibor, Gábor György, Hammer Géza, Markó Szilárd, Reiter György (1973. szeptember 15.). „Mikrohullámú integrált áramkörök”. Híradástechnika 25 (1).  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Feed line című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]