Szerkesztő:Cvbncv/Tápvonal

A távközlésben tápvonalnak nevezik azon vezetékeket, amelyek feladata egy adó- vagy vevőegység illetve egy antenna közötti átvitel biztosítása. A nagyfrekvenciás áramkörök esetén tágabb értelemben tápvonalnak neveznek egyéb hullámvezető vezetékszakaszokat is.

A tápvonal gyakorlati megvalósítása a mérnöki céloktól és a vezetendő áram frekvenciájától függ, leggyakoribb formái az érpár illetve a sodort érpár, a koaxiális vezeték; mikrohullámú és milliméteres hullámú áramkörök esetén pedig csőtápvonalakat, illetve nyomtatott áramkörön kialakított mikroszalag-tápvonalakat alkalmaznak.

Fajtái

Koaxiális vezeték

1) ér; 2) dielektrikum; 3) fémháló 4) szigetelés

A koaxiális vezeték jellemzően belső vezető érből, dielektrikumból, fémhálóból és külső szigetelésből áll. Az ideális koaxiális kábelnél az elektromágneses mező csak a belső vezető és az árnyékolás között létezik, így a kábel közelében található fémtárgyak nem okoznak teljesítményveszteséget. Az árnyékolásnak köszönhetően a külső elektromágneses zajok sem zavarják a jelet.

$Z_{o}={\frac {k_{z}}{\varepsilon _{r}}}\cdot \lg {\frac {D}{d}}$

• $Z_{o}$: hullámimpedancia
• $k_{z}$: alaktényező (kör esetén 138)
• $\varepsilon _{r}$: az érszigetelés dielektromos állandója
• $D$: az árnyékolás belső átmérője
• $d$: a belső vezető ér átmérője

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Feed line című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.