Szerkesztő:Cvbncv/Magnetooptikai Kerr-effektus
A magnetooptikai Kerr-effektus (röviden MOKE) egy magnetooptikai jelenség, mely a mágneses tulajdonságú anyagok felületén történő fényvisszaverődés során lép fel. A jelenség alkalmazása például a mágneses anyagokban kialakuló domének vizsgálatára szolgáló Kerr-minroszkópban történhet, így a jelenség alkalmazott és alapkutatási jelentőséggel bír az anyagtudományban.
A jelenséget az általánosabb Kerr-effektussal együtt felfedezője, John Kerr skót fizikus után nevezték el.[1][2]
Fizikai jellemzése[szerkesztés]
A mágnesesen polarizált közegen magnetooptikai jelenségek léphetnek fel. Ez azt jelenti, hogy a fénytörés nemmágneses anyagra vonatkozó általános törvényszerűségei olyan új hatásokkal egészülnek ki, melyek a közeg mágneses jellemzőitől függnek. Ezek egyike a Faraday-effektus, mely a transzmittált (áteresztett) fényre vonatkozó mágneses hatás, a reflektált fényre vonatkozó mágneses hatást pedig a magnetooptikai Kerr-effektus.
Típusai[szerkesztés]
Alkalmazásai[szerkesztés]
Kerr-mikroszkóp[szerkesztés]
Adattárolás[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kerr, John (1877). „On Rotation of the Plane of the Polarization by Reflection from the Pole of a Magnet”. Philosophical Magazine 3, 321. o. DOI:10.1080/14786447708639245.
- ↑ Weinberger, P. (2008). „John Kerr and his Effects Found in 1877 and 1878”. Philosophical Magazine Letters 88 (12), 897–907. o. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1080/09500830802526604.