Szerkesztő:Cvbncv/Egyetemfoglalás

Egyetemfoglalásnak felsőoktatási hallgatók olyan tiltakozását nevezik, amely a campus lezárásával, vagy az egyetemi működés bizonyos mértékben való akadályozásával jár. A blokád célja jellemzően valamely politikai vagy szakpolitikai tárgyú hallgatói követelés érvényesítése és figyelemfelhívás.

Jellemzői

A tiltakozás az egyetemi terület egy részének, egyes épületeknek vagy előadótermeknek elfoglalása mellett egyéb módszerekkel is történhet, többek között felvonulást, nagygyűlést, élőláncot, munkabeszüntetést is szervezhetnek. Az akciók főként arra irányulnak, hogy a felsőoktatási intézmény rendes működését valamilyen polgári engedetlenséggel akadályozzák, amelynek a célja bizonyos témákra való figyelemfelhívás, vagy nyomásgyakorlás akár egyetemi szinten a fenntartóra, akár országos szinten a törvényalkotóra, vagy más kormányzati, állami szervre illetve egyéb politikai szereplőre.

Története

Egyetemfoglalások és egyéb hallgatói tiltakozások már a középkori európai egyetemeken is történtek. Az egyetemi tevékenység beszüntetésével járó diáklázadások első nevezetes példái a végül intézményi szakadáshoz vezető 1209-es oxfordi, és a két évig tartó 1229-es párizsi egyetemi sztrájk volt.