Szerkesztő:ConSol
BIM Business Intervention Model
Kimenekített tartalom:
A BIM[szerkesztés]
A Business Intervention Model (BIM) egy újszerű, folyamat szemléletű vállalati beavatkozást koordináló modell. A modell középpontjában egy vizsgált folyamat, illetve annak célja(i) állnak. A BIM célja, hogy felmérje a folyamatra ható valamennyi tényezőt, majd értelmezze és megjelenítse azok hatásának mértékét, állapotának alkalmasságát, illetve a beavatkozás lehetőségét. Ez alapján a készítő magas biztonsággal tehet javaslatot egy-egy szervezeti változtatásra, a folyamat eredményességének növelése érdekében.
A BIM kialakításának lépései[szerkesztés]
1. A modell tárgyát képző folyamat kiválasztása, a folyamat céljának rögzítése.
2. A folyamat jelenlegi állapotának előzetes minősítése. Ez számos módszerrel történhet (pl.: mutatószámrendszer, empirikus vizsgálat…stb). A minősítés tartománya a kedvezőtől a kedvezőtlenig terjed.
3. A folyamatra ható valamennyi tényező felmérése. Végezhető megkérdezéssel, folyamat-megfigyeléssel, analízissel.
4. A folyamatra ható tényezőket különböztessük meg aszerint, hogy ki felelős érte: a folyamatot megvalósító szervezet vagy más szervezeti egység.
5. A folyamatot befolyásoló tényezők állapotának minősítése, valamint annak meghatározása, hogy az adott tényező milyen hatást fejt ki a folyamat sikerére, tehát mennyire támogatja, vagy akadályozza a folyamatot céljának elérésében. A tényező állapota és a tényező hatása egymással egyenesen arányos. A minősítés tartománya a problémáktól terhelttől halad a kedvező irányába, a skálaválasztás tetszőleges, de minden tényezőnél azonos. A minősítés számos módszerrel történhet (pl.: értékelő skála, kérdőíves megkérdezéssel, mutatószámrendszerrel…stb.).
6. Megállapítjuk, hogy a befolyásoló elemek hatásukat milyen sorrendben fejtik ki. Ez történhet páros összehasonlítással.
7. Minden tényezőre kialakítjuk annak beavatkozási számát, mely nem más, mint a folyamatra gyakorolt hatás mértékének, a változtathatóság mértékének és a tényező jelenlegi állapotértékének aggregátuma.
8. A fenti lépések eredményének felhasználásával kialakítható a BIM.
9. A modell alapján meghatározhatóak a szervezeti beavatkozást igénylő területek és a köztük felállítható prioritás is.
Mindezek ismeretében a modell felépíthető.
A BIM felépítése[szerkesztés]
A BIM dimenziói[szerkesztés]
A BIM eredménye[szerkesztés]
Segítségével megállapíthatóak azok a területek, melyek beavatkozást igényelnek. A modell négy beavatkozási szintet különböztet meg:
- I. beavatkozási szint
- II. beavatkozási szint
- III. beavatkozási szint
- Opcionális beavatkozási szint
A BIM beavatkozási szintjei:
Míg az I. beavatkozási szint a legfontosabb vállalati beavatkozási tevékenységek kosarát határozza meg, addig az opcionális beavatkozási szint olyan jó állapotú tényezőket jelöl ki, melyek beavatkozási kosara komparatív előnyökhöz vezethet, a célelérés szempontjából tehát állapotukban nem sürgető a változtatás.
A célelérés befolyásoló tényezőinek változása az idő függvényében
A beavatkozási szintek rövid, közép és hosszú távú cselekvési irányelvekhez adnak útmutatást. Ezen felül megjelölik azokat a pontokat is, ahol egy folyamat működésében komparatív előny alakítható ki. A modell működéséből látható, hogy a tényezők közötti korrelációt korlátozottan és indirekten képes kezelni.
Sikeres felhasználást kíván: ConSol csapata
Források[szerkesztés]
A modell a ConSol csapat szellemi terméke. A modell részét képezi a ConSol csapat tanácsadói jelentésének, mely a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Vezetési tanácsadás III. című kurzusára készült, a 2008/2009-es tanév őszi szemeszterében.