Szerkesztő:Brainigma/próbalap

Haszontalanság

"Cogito Ergo Sum..." Az emberiséget régóta foglalkoztatják a nagy kérdések: Honnan jövünk? Hova tartunk? Mi a célunk a létezéssel?

Einstein relativitás elmélete megmutatja, minden viszonylagos. Aktuális helyünk, a történések, az interakciók nagyban befolyásolják megítélésünket.

Létezik azonban egy sötét, veszélyekkel teli bugyra univerzumunk útvesztőjének, melyet az emberi hülyeség, haszontalanság, életképtelenség tágít az ősrobbanás óta, az univerzummal megegyező ütemben és/vagy annál gyorsabban. Ez gyakorlati síkon nem létezik, pusztán elméleti, hisz köztudott, hogy a fénynél gyorsabban nem terjedhet semmi.

2018-ig ez a gyötrelem alig kimutatható, mérhető mennyiség volt. Magyar kutatók kemény munkája nyomán ez mára megváltozott. Ötvözve a pszichológia, a fizika, a filozófia és a matematika tudományágakat sikerült megalkotniuk a Relatív és Abszolút Haszontalansági Mutatót.

A mutató jele a H (az azonos betűvel jelölt épületek speciális osztályain kezelés elérhető), mely a Haszontalan és a Hülye rövidítése. Mértékegysége az 1 kozar ( 1 k).

A mutató maximum értéke az egy, tehát egy kozar a totális haszontalanságot jelöli.

Hogy könnyebben megértsük, látnunk kell, hogy a világegyetemben mindennek helye, célja, oka van. Előbb, vagy utóbb minden és mindenki megtalálja a végzetét. Idő, hely, interferációk sora tolhatja az idősíkon ennek megtörténését. Ezért is került említésre a relativitáselmélet. Van, hogy a dolgok épp haszontalanok, van, hogy épp hülyék az emberek, de ez viszonylagos, időszakos. Ezért is lehetetlen elérni a teljes 1 kozar szintet, mivel minden mindig a nyugalomra törekszik, kiegyenlít, tűr. Mi is.

Newton törvényeit alapul véve a haszontalanság a környezetbe be nem fektetett munka (szellemi, fizikai) alapján mérhető. A be nem fektetett energia mennyisége, a meg nem valósuló pozitív irányú elmozdulás, a be nem fogadott,fel nem dolgozott fizikai és szellemi mennyiségek együttesen alkotják a Relatív és Abszolút Haszontalansági Mutatót. Amennyiben az érték eléri az egyet, elérhetjük létezésünk totális értelmetlenségét. Ebben az esetben önállóan vagyunk semmik.

Ez a lehetetlennel határos, mindeddig csupán egy regisztrált esetről tudunk. Ez is bizonyítja a "Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.." és a "Legveszélyesebb, mikor a hülyeség szorgalommal párosul..." frázisok létjogosultságát.