Szerkesztő:Bencemac/Wikimania 2019

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Opening ceremony Wikimania 2019 Stockholm 5.jpg
megnyitóünnepség (Q3010369), Aula Magna (Q10422447) (Stockholmi Egyetem (Q221645)). 2019. augusztus 19. (Q57350451).

Wikimania 2019 (Q48010913), Stockholm (Q1754)[szerkesztés]

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Wikimania 2019 témájú médiaállományokat.

Még a konferencia kezdete előtt én is részt vettem a július 16. – augusztus 11. között zajló Menu Challengen, ahol a konferencia menüjét (megtekinthető itt) fordítottuk le 73 nyelvre. Egyedülálló ötlet, jól reprezentálja a Wikidatában rejlő potenciát. A 2019-es Wikimania programjából elsődlegesen olyan előadásokat válogattam, amelyek a mozgalom technikai hátterével és (kiber)biztonságával, Wikidatával vagy a magyar projekt növekedését segítő lehetőségekkel voltak kapcsolatosak. A szüneteim alatt be-benézegettem az Aula Magna aktuális előadására is (Enhancing Awareness to the Gender Gap through EDUWiki, Coolest projects). A kedvencem a Collest Tool Award 2019 volt (mert kell a kúl túl!).

Tech+Safety[szerkesztés]

(az előadások fóliái/felvételei sajnos még nincsenek feltöltve)

Wikimania2019 research presentation sockpuppetDetection.pdf

A Trust and Safety team által tartott Welcome to Thriving in Safety előadásáról nem írhatok sok konkrétumot, de a beszélgetés legfontosabb témája az volt, hogy „mit jelent számodra a biztonság?”. A megjelentek közül páran olyan országokból érkeztek, amelyek demokratikus berendezkedése minimum megkérdőjelezhető. Ezek a szerkesztők nem alaptalanul félnek olyan állami szankcióktól, melyek projektjeik tartalmának vitatása miatt érhetik őket. A beszélgetés során azonban olyan eset is felmerült, ami egy klasszikusan demokratikus – nyugati – ország nyelvének projektjén történt; a szerkesztőt neme és identitása, valamint egy bizonyos wikiprojektben való részvétele miatt ért hátrányos megkülönböztetés, zaklatás a közösség részéről. A maradék időben egy egységes globális irányelv kidolgozásáról volt szó; mint az kiderült, a Wikipédia-projektek több mint 53%-ának egyáltalán nincs irányelve a szerkesztők elvárt viselkedésére, így a potenciális problémák nehezen vagy egyáltalán nem kezelhetők. A T&S többek között az egész Wikimania biztonságos és barátságos lebonyolításáért felelt, a piros szalaggal „jelölt” munkatársakhoz bárki fordulhatott problémájával. Az egyik résztvevő frappánsan meg is jegyezte, hogy ha minden T&S munkatárs a teremben van, mégis ki vigyázz a többiekre?

Rendkívül érdekes volt a zoknibábok detektálására kifejlesztett eszköz. Az angol Wikipédián futott tanulmány legfőbb kérdése az volt, hogy pusztán nyilvános információk alapján (tehát IP-címek, user agentek vizsgálata nélkül) lehetséges-e a zoknibábok azonosítása. A válasz pedig – nem túl meglepő módon – az, hogy igen; kétféle megközelítéssel 70% és 80% feletti találati arányt sikerült elérni. Mivel az angol projekt rengeteg zoknibábbal küzd és ezek felderítése rendkívül időigényes tud lenni (százas nagyságrendű aktív zoknifarmok is léteznek), ezért egy ilyen eszköz nagyban tudná segíteni az IP-ellenőrök munkáját. A kérdés csak az, hogy akarjuk-e megtalálni a zoknibábokat „as soon as possible”? Futtassuk le minden szerkesztőre vagy csak egyedi esetekben? A felmerülő technikai és etikai kérdéseket először az angol IP-ellenőrökkel, majd az egész közösséggel vitatják majd meg. A célkitűzés a 90%+ hatékonysági arány.

Szintén érdekes volt az a tanulmány, ami a Tor hálózatokról érkező szerkesztéseket elemezte. Mint az sokan tudják, az anonim böngészőről már jó ideje nem lehet szerkeszteni a Wikipédiát; ennek ellenére a blokkolás óta több mint 30 000 szerkesztés csúszott át a szűrőn. Ugyan ezek jellemzően a blokkolás korai éveiben születtek, amikor technikailag még nem volt annyira kiforrott a rendszer, de az elmúlt években is át-átcsusszantak szerkesztések. A tanulmány azt vizsgálta, hogy ezek a szerkesztések (ezáltal a Torról érkező szerkesztők) vajon jó szándékúak és építőek-e. A konklúzió az volt, hogy arányaiban hasonló visszaállításai aránnyal rendelkeznek az egyszerű IP-szerkesztők, mint a Torról érkezők. Ennek fényében felmerül a kérdés; megéri-e továbbra is blokkolni a Toros szerkesztéseket? Amennyiben igen, ezzel nem hallgatunk el egy jelentős – valószínűleg hasznos – kisebbséget?

Akik már fordítottak a Translatewikin tudják, mi a MediaWiki (és más projektjeink) fordításának legfőbb kihívása; a kevés önkéntes. Mint szinte minden, ez is önkéntes alapon működik, jelenleg 375 aktív fordítóval. Egy rövidke prezentáció után egy kerekasztal beszélgetés következett, ahol lehetőségünk volt visszajelzésekkel (és hibajelentésekkel, rögtön kettővel is) szolgálni a fejlesztőknek. Azt tudni kell, hogy noha a Translatewikin keresztül történik többek között a MediaWiki (ezáltal a Wikipédia felületének) fordítása, a WMF egyáltalán nem vesz részt a a projekt működtetésében (tehát például a szervereket sem ők üzemeltetik/tartják fönt). Ezen több jelenlévő is megbotránkozott és én sem gondolom úgy, hogy a jelenlegi helyzet megfelelő és fenntartható. Reméljük, ez a jövőben megváltozik. Zárásképp a szünetig egy fordítási maratont tartottunk, ahol többen először fordítottak a felületen keresztül (reméljük, ezen jó szokásukat a későbbiekben is folytatják majd). Aki kedvet érez és szeretne segíteni, szívesen várjuk a fordítók soraiban! Végezetül emeljük meg kalapunkat Daninak és Tacsipacsinak, akik 14 és 10 ezer fordítást végeztek.

Wikidata[szerkesztés]

Libraries in Wikidata tutorial.pdf

A Libraries in Wikidata tutorial túl sok újdonságot nem tudott nekem tanítani, de nem is azért ültem be rá; a workshopra segíteni és szerkeszteni mentem. Amíg a többiek a szerkesztés legfontosabb elméleti alapjait sajátították el, addig én pár pöttyel gazdagítottam a világ könyvtárainak térképét. Nem titkolt cél, hogy ezt a térképet a lehető legteljesebben feltöltsük – különösen Afrikát és Ázsiát, de nálunk is van még bőven mit tenni –, úgyhogy aki kedvet érez, kattintson ide és adjon hozzá pár pöttyöt! A workshopon továbbá még felmerült az a konszenzust igénylő kérdés, hogy hány Wikidata-elem szükséges egy könyvtárnál; elég egy, vagy az épület is kapjon külön egy sajátot? Továbbá az elemek osztályozása sem mindenhol logikus(nak tűnő). Akit érdekel, hogy tud könyvtárak koordinátáira vadászni, javaslom a prezentációs 11. diáját, továbbá előtte megtalálja egy könyvtár leírásához szükséges legfontosabb tulajdonságokat is.

Wikimania 2019 - Wikidata in your language.pdf

Akit érdekelnek a Wikidata honosításához hasznos eszközök, annak ajánlom figyelmébe ezt a rövidke prezentációt, amiből lehet szemezgetni. A legfrissebb (májusi) statisztikák szerint mi a következőképp állunk: 1 543 107 (2,7%) címke, 24 314 244 (42,8%) leírás, 99 743 alias és 42 193 elem alissal. A prezentációban olvasható kiugróan magas holland adatokhoz csak annyi hátteret, hogy ezek bottal lettek terítve, márpedig megfelelően kitöltött Wikidata-adatlap nélkül a bot nem képes „megfordítani” Gipsz Jakabné Ottó Vivien Annát. Gyakorlati tapasztalataim szerint ez a módszer rendre elhasal és ezáltal jelentős mennyiségű hibás címke keletkezik. További hasznos eszközök közül itt lehet szemezgetni.

Sajnos a Kartographer bővítmény nálunk nem működik, ezért nem tudok ilyen impozáns térképeket beszúrni. A workshop rendkívül hasznos volt és talán az a legjobb az egészben, hogy a teljes dokumentáció (109 oldal) elérhető itt! Akit érdekel, hogy tud (nálunk sajnos nem működő) wikis vagy akár offline térképeket készíteni, annak erősen javaslom, hogy olvassa végig a prezentációt és a hozzá kapcsolódó jegyzeteket (minden megtalálható itt).

Növekedés[szerkesztés]

WMF Growth Team Wikimania 2019.pdf

Mit tudunk az újoncokról?

  • Kis hányaduk szerkeszt a regisztrálás után (5% 1+ szerkesztés)
  • Igénylik a(z emberi) segítséget (és ez az igény kimutatott)
  • Technikai akadályok (bizony a régi motorosokon is kifog például ez)
Growth team homepage prototype - Beta version April 16, 2019.png

Noha az előadás nem a magyar projektről szól, mégis elbújik egy fontos adat a hatodik oldalon; a magyar regisztrációk aktivizálódásának mutatója (regisztrálás után szerkeszt egyet) 41%, míg a visszatérési (későbbi napon is szerkeszt) 6%. A kezdők számára elriasztó (nincs lehet, tegyünk a szívünkre a kezünket) a szerkesztéshez használt eszközök (interface), a rengeteg irányelv és szabály, valamint a kulturális különbségek (ez különösen az angol projektekre igaz). A Growth Team a szerkesztők megőrzéséhez a következőket lehetőségeket (és eszközöket) javasolja; ember-ember támogatás, azonnali válasz az adott kontextusban (hogyan tudok képet beszúrni?→VE megmondja) és javasolt feladatok (betanítás). Két fő kutatást mutattak be nekünk:

  • Welcome survey: vajon mit szeretne csinálni a frissen regisztráció? Kérdezzük meg! (opcionális kérdőív, A/B csoport, eredmények a 16–18. dián)
  • EditorJourney: vajon mit csinál a friss regisztráció? (naplózás, mit csinál/mit látogat a fiók az első napon?, A/B csoport, eredmények a 20. dián)

Két eszközt demonstráltak nekünk. Az egyik egy sokrétű súgó Teahouse-támogatással, aminek hatékonyságáról már adatokkal is rendelkezünk. A másik egy egyedi kezdőlap lenne, ami segítene az új szerkesztőknek első lépéseik megtételében (mintakép jobbra, kipróbálható változat az arab, cseh, koreai vagy vietnámi Wikipédián). Érdemes körbenézni (segíteni fordítani?).

Hungarian editor retention program - Wikimania 2019.pdf
Wikimania 2019 - Welcome and help how to keep a community ready for newcomers.pdf

Az előbbi előadás jó alapként szolgált a következő, magyar szemmel talán legfontosabb előadásnak; Onboarding and Retention: Hungarian and French Wikipedias. A magyar pályázathoz szervesen kapcsolódó előadás röviden vázolta a magyar nyelvű projekt(ek) állapotát, statisztikai helyzetét; mit csináltunk, mi működött, mit fogunk csinálni, mit tehetnénk, stb. Ezt követően Trizek vázolta a francia Wikipédia helyzetét. Noha méretében a két projekt nem egy súlycsoport, mégis érdemes hozzájuk hasonlítani az elvárt eredményeket, iránymutatásképp tekinteni rájuk. (Trizek és Growth Team amúgy vár minket szeretettel). Nem túl meglep módon, több – korábban már említett – új eszközt is használnak (pl. Help desk és SD), de a kulcsmondat a 11. dián található:

The Visual Editor may not be good for my edits but it is good for newcomers.

Ahogy Trizek arra külön ki is tért, ez a filozófiaváltás rendkívül fontos mérföldkő volt számukra. Fontos, hogy a kezdők számára egyszerűbb és „bevonzóbb” eszközök blokkolásával a közösség nem segíti az utánpótlás megtartását. A végsőkig való ragaszkodás valamihez és ezáltal mindennemű változás elutasítása nem életképes stratégia (mennyire nehéz egy opcionális kapcsolót A-ból B-be pöccinteni?).

A The difficulties of Wikipedias in languages that are not taught in school olyan nyelvekre fókuszált, amelyeket ugyan sokan beszélnek anyanyelvükként, mégis kevesen írnak rajtuk helyesen. A joruba (Q34311) és tvi (Q36850) anyanyelvű gyerekekre jellemző, hogy általában nem anyanyelvükön tanulják az alapvető tárgyakat, anyanyelvüket csupán „idegen nyelvként” oktatják (mint nálunk például az angolt). Ezen nyelvek beszélőihez rendre apró Wikipédia társul, melyekre a nyelvi problémákkal küzdenek. Például mivel Ghánában a gyerekek angol nyelven tanulnak, a tvi (Q36850) nyelv nem képes a tudomány teljes kiszolgálására, mely többek között felveti azt a problémát, hogy egy új fogalom nyelvi megfelelőjének hiányát (a szócikk címét) miképp pótolják; vegyék át az angol szót vagy írják inkább körül? Rövid, de nagyon érdekes előadás volt, a leirat megtalálható itt.