Szerkesztő:Balint36/Utak számozása
 |
Ez egy esszé. Nem feltétlenül a konszenzust tükrözi, csak a megalkotói véleményét; a célja az, hogy ugyanazokat az érveket ne kelljen újra és újra elismételni. Ha egyetértesz az alapvető mondanivalójával, nyugodtan módosíthatod vagy átfogalmazhatod. Ha nem értesz egyet vele, írd meg egy külön esszében a saját véleményedet, és linkeld be a lap aljára. |
Az országos közutak jelöléséről az ITM 26/2021. (VI. 28.) az útügyi igazgatásról szóló rendelete határozza meg.
Definíciók[szerkesztés]
Országos közútnak minősül az útszámmal vagy útjellel rendelkező, hierarchikusan felépülő rendszert alkotó, országos közúthálózatba felvett vagy országos közútként forgalomba helyezett közút.[1]
Az állam tulajdonában lévő közutak az országos közúthálózatba tartoznak. Valamennyi országos közutat úthálózati szempontból az alábbi hálózati útosztályok valamelyikébe be kell sorolni:[2]
- gyorsforgalmi utak
- autópályák
- autóutak
- gyorsforgalmi utak csomóponti elemei
- főutak
- elsőrendű főutak
- másodrendű főutak
- mellékutak
- összekötőutak
- bekötőutak
- gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai
- egyéb országos közutak (csomóponti ágak, parkolóhelyi utak és kerékpárutak)
Az önkormányzat tulajdonában lévő közutak nem az országos közúthálózatba, hanem a helyi közúthálózatba tartoznak.[3]
Jelölések[szerkesztés]
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Országos közúthálózat útszámozási rendszere |
Az autópályákat, autóutakat, főutakat egy-, két- vagy háromjegyű számmal kell jelölni, az autópályák és autóutak külön „M” kiegészítést kapnak. Az egyéb országos közutakat négy- vagy ötjegyű számmal kell jelölni.[4]
Az országos közutak számozását az útszámozási rendszer szerinti szektorok alapján kell meghatározni. Számozásukat a Budapest–Hegyeshalom főúttól óramutató járásának megegyező irányban kell elvégezni.[5]
Gyorsforgalmi utak[szerkesztés]
Főutak[szerkesztés]
Az egy számjegyű főutak alkotják a szektorok határait, számozásuk 1–8 lehet.[6]
A két- és háromjegyű főutak első számjegye a szektornak a száma, a második és harmadik számjegy Budapesttől kiindulva óramutató járásának megegyező irányban növekszik.[7] Ezek a főutak alkotják az alszektorok határait (az alszektorok majd a mellékutak számozását adják meg).[8]
Mellékutak[szerkesztés]
Az összekötő utakat négyjegyű, a bekötőutakat ötjegyű számmal kell jelölni, ahol az első két számnak meg kell egyeznie az alszektor számával.[9] Ezeket az utakat az óramutató járásának megegyező irányban kell számozni.[10]
A bekötőutakat az alszektor száma után 100–399 közötti számjegyekkel kell számozni.[11]
A gyorsforgalmi utak csomóponti ágai és pihenőhelyi útjai első két számjegynek a gyorsforgalmi út számát kapják (betűjel nélkül, egy számjegy esetén 0-val kiegészítve), a következő három számjegyet a 400–599 és 700–999 számokból kapja az építés vagy nyilvántartásba vétel sorrendjében.[12]
A főutak csomóponti ágai és pihenőhelyi útjai első két számjegynek a főút számát kapják (egy számjegy esetén 0-val kiegészítve, három számjegy esetén az első két számjegy), a következő három számjegyet a 600–699 számokból kapja az építés vagy nyilvántartásba vétel sorrendjében.[13]
A mellékutak csomóponti ágai és pihenőhelyi útjai első két számjegynek az alszektor számát kapják, a következő három számjegyet a 600–699 számokból kapja az építés vagy nyilvántartásba vétel sorrendjében.[14]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ ITM rendelet 2. § (1)
- ↑ ITM rendelet 8. § (1)
- ↑ ITM rendelet 8. § (2)
- ↑ ITM rendelet 2. § (4)
- ↑ ITM rendelet 2. § (10)
- ↑ ITM rendelet 3. § (1) a)
- ↑ ITM rendelet 3. § (1) b)
- ↑ ITM rendelet 3. § (2)
- ↑ ITM rendelet 4. § (1) a)
- ↑ ITM rendelet 4. § (1) b)
- ↑ ITM rendelet 4. § (1) c)
- ↑ ITM rendelet 5. § a)
- ↑ ITM rendelet 5. § b)
- ↑ ITM rendelet 5. § c)
Források[szerkesztés]
- ↑ ITM rendelet: 26/2021. (VI. 28.) ITM. rendelet az útügyi igazgatásról (Hozzáférés ideje: 2022. október 17.)