Szerkesztő:Bagi Zoltán/próbalap

Mátyás király uralkodása

Hunyadi Mátyás 1443. február 24-én született Kolozsvárott. Már kisfiúként eszes és tehetséges volt. Hat éves korában kezdet el tanulni szigorú oktatói voltak ilyen volt pl.: Szánoki Gergely és Vitéz János volt. V. László halála utána a köznemesség kiált az ifjú mátyás mellet és így 1458 Januárjában Királlyá, választották a befagyott Duna jegén. Ekkor mátyás még csak 15-éves volt. III. Frigyes hajlandó volt, arra hogy a szent koronát átadja mátyásnak cserébe, viszont 80 ezer aranyat kért cserébe. S avval a feltétellel, ha a magyar király fiú örökös nélkül halála esetén III. Frigyes igényt tart a magyar trónra. Az alku megkötése után 1464-ben mátyást meg koronázzák a magyar szent koronával. A királynak meg kelet győznie az országgyűléseket, hogy a törvényi reformokat véghez tudja vinni. Ebbe a reformba bele tartozott, az hogy a király átszervezte a kancellária és a bíróság hivatalait. A király a háztartások szerint vette ki a kincstári adót más néven a füstpénzt. 1468-ban bevezette a rendkívüli hadiadót ez azért volt rendkívüli, mert a kivetéséről, évről évre az országgyűlés döntött. A rendkívüli hadiadóból fedezték a háború költségeit, pl. a zsoldosok fizetését, élelmezését stb. Mátyás király ezeknek az adóknak a bevezetésével töltötte fel a magyar államkincstárt. Az államkincstár bevétele 5000ről 7000 ezer forintra nőt. Mátyás Király uralkodása alatt volt a leggazdagabb az ország. Mátyás Király létre hozott egy ütőképes zsoldoshadsereget, ami a fekete sereg nevet viselte. Ennek a létrehozását és bővítését 1460-as években kezdte el. A sereg összetétele négy fegyver nemből tevődőt össze nehéz és könnyűlovasság (huszárok), gyalogosok, tüzérség. A zsoldos hadsereg fenntartása nagy anyagi gondot okozott Mátyás királynak. A lovas katonák havi zsoldja 3 egy gyalogos katonáé, pedig 2 forint volt. Mátyás török politikája az aktív védekezés volt és ezért is alakította ki a második magyar végvárrendszert. Mátyás nemcsak a törökökkel ált harcba, hanem az Osztrákokkal is. Mátyás Ausztria elleni háborújával azonban rákényszeríttette III. Frigyest, arra hogy neki ítélje a választó fejedelmi címet. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset. Ettől a pillanattól kezdve Bécset tekintete székhelyévé. Mátyás Király híve volt a kultúrának különösen a reneszánsz. Uralkodása ideje alatt reneszánsz épületekkel, szobrokkal, festményekkel vette körül magát. A kultúrához való kötödését még jobban kifejezze 1467-ben, Pozsonyban Egyetemet alapított Budai várban könyvtárat hozott létre és ezt folyamatosan bővítette. Ezekből a kódexekből alig marat meg egy pár darab ebből a korszakból.