Szerkesztő:Athenenoctua123/próbalap
Nyelvevő rák (Cymothoa exigua)[szerkesztés]
A Cymothoa exigua, vagy másik nevén nyelvevő rák egy parazita ászkarák faj a Cymothoidae családból. A kopoltyúnyíláson jut be gazdafajai, a halak testébe. Míg a nőstények a nyelvhez rögzülnek, addig a hímek a kopoltyúívekre. A nőstények 8-29 mm hosszúak, és 4-14 mm szélesek, ezzel szemben a hímek 7,5-15 mm hosszúak és 3-7 mmm szélességűek[1]. Befészkelődését követően, táplálkozása megkezdésekor a faj nőstényei megsértik a vérereket áldozatuk nyelvében, ezzel annak elsorvadását okozva. Ezután pedig a nyelvcsonkhoz rögzülve, elfoglalják a nyelv szerepét[2].
Viselkedés[szerkesztés]
Első pár lábukon található karmaikat használva, megsértik a gazdafajuk nyelvében található ereket, ezzel pedig azt okozzák, hogy vér hiányában a nyelv elhal. A parazita ezt követően átveszi a nyelv funkcióját, azáltal, hogy hozzárögzül a nyelvcsonk izmaihoz[3]. Más kárt nem okoz a gazdatestben, bár Lanzing és O'Connor arról számolt be, hogy egyes esetekben a C. exiguaval parazitált halak gyakran lesoványodnak[4]. Átvéve a nyelv funkcióját, áldozatuk vérével és termelt nyálkájával táplálkoznak. Ez az egyetlen ismert eset, hogy egy parazita átveszi gazdateste egy szervének funkcióját. Mikor a gazadahal elpusztul, a C. exigua kis idő elteltével leválik a nyelvcsonkról, és elhagyja áldozata szájüregét, majd rátelepül a hal testének külső felszínére. Az viszont, hogy mi történik ezután a parazitával a vadonban, nem ismert.
Számos Cymothoa fajt azonosítottak eddig[5], és csak a Cymothoidae családba tartozó ászkarákfajok ismertek, mint olyanok, akik képesek átvenni áldozatuk egy szervének funkcióját. Más ászkarákfajok is ismeretesek, melyek képesek eképpen parazitálni áldozatukat, például a C. borbonica[6] és a Ceratothoa imbricata[7]. A különböző Cymothoidae családba tartozó nemek a gazdatest eltérő testrészeihez történő kapcsolódáshoz adaptálódtak, így vannak pikkelyekhez, szájhoz, kopolytyúkhoz kötődő taxonok.
Elterjedés[szerkesztés]
A C. exigua széles elterjedési területtel büszkélkedhet. Megtalálható a Kaliforniai-öböltől egészen a Guayaquil-öbölig az Atlanti-óceában. Eddig példányait 2-60 méter mélységben találták meg. Jelenlegi ismereteink szerint nyolc halfajt parazitál, két rendből, négy családból. Ezek közül hét faj a Perciformes rend tagja (3 Lutjanidae, 1 Haemulidae és 3 Sciaenidae faj), míg egy az Atheriniformes renbe (Atherinidae faj) tartozik.
2005-ben az Egyesült Királyságban találtak egy Lutjanus campechanus egyedet, mely szintén fertőzött volt a parazitával. Ennek következtében felmerült a kérdés, hogy, ha a C. exigua eredetileg a Kaliforniai-öbölben fordul elő, akkor a faj élőhelyének a kibővülése[8] eredményezte ezt, az eredeti előfordulási helytől történő távoleső megfigyelést, vagy más okok állnak ennek hátterében. Viszont, ez az eset egyedülinek[9] számít az Egyesült Királyság területén, ezért azt valószínűsítik, hogy nem a faj további terjedésével állunk szemben.
Szaporodás[szerkesztés]
Nem sok tudással rendelkezünk jelenleg a C. exigua életciklusát tekintve. A faj ivari dimorfizmust mutat. Fejlődése kezdetén, rövid ideig, a vízben szabadon mozgó életmódot folytat[10], majd ez a kezdetleges fejlettségű alak valószínűleg hozzákötődik halak kopoltyújához, és hímmé alakul. Ezt követően, fejlődésük előrehaladtával nőstényekké válnak, és ha két ellentétes nemű egyed tartózkodik egy időben, egy kopoltyún, akkor végbemehet a párzás. Ezután a megtermékenyített peték a nőstény marsupiumában fejlődnek[11]. Ha két hím tartózkodik egy helyen, viszont nincs jelen nőstény, a párzás megtörténte érdekében, az egyik hím nősténnyé tud alakulni, miután elérte a 10 mm-es testhosszt[12]. A párzás után, a nőstények áldozatuk szájüregébe veszik útjukat, ahol első pár lábukkal megkapaszkodnak a gazdaállat nyelvén.
Emberekre kifejetett hatás[szerkesztés]
A C. exigua nem veszélyes az emberre, leszámítva persze azokat az eseteket, mikor eltávolítják gazdafajának testéről, és kézbe fogják[13].
Puerto Ricoban volt egy bírósági ügy, ahol egy személy megvádolt egy bevásárlóközpontot azzal, hogy az álataluk árult sügérben talált egy C. exigua egyedet, és miután elfogyasztotta a hallal egyetemben, megmérgeződött, állítása szerint a C. exigua miatt. Ezt követően, viszont a vádat ejtették, ugyanis a C. exigua nem mérgező az emberek számára, sőt egyes helyeken az étrend részét képezi[14].
Források[szerkesztés]
- ↑ Brusca, Richard C. (1981). "A monograph on the Isopoda Cymothoidae (Crustacea) of the Eastern Pacific" (PDF). Zoological Journal of the Linnean Society. 73 (2): 117–199. doi:10.1111/j.1096-3642.1981.tb01592.x.
- ↑ Brusca, R. C.; Gilligan, M. R. (1983). "Tongue replacement in a marine fish (Lutjanus guttatus) by a parasitic isopod (Crustacea: Isopoda)" (PDF). Copeia. 3 (3): 813–816. doi:10.2307/1444352. JSTOR 1444352. Archived from the original (PDF) on 2019-07-19.
- ↑ Finley Sr, Reginald (8 March 2016). "The Tongue-eating Louse (cymothoa exigua)". Amazinglife. Archived from the original on 4 December 2018. Retrieved 3 December 2018.
- ↑ Ruiz-Luna, Arturo (March 1992). "Studies on the biology of the parasitic isopod Cymothoa exigua Schioedte and Meinert, 1844 and its relationship with the Snapper Lutjanus peru (Pisces: Lutjanidae) Nichols and Murphy, 1922, from commercial catch in Michoacan". Ciencias Marinas. 18 (1): 19–34. doi:10.7773/cm.v18i1.885
- ↑ Thatcher, Vernon E.; de Araujo, Gustavo S.; de Lima, José T. A. X. & Chellappa, Sathyabama (2007). "Cymothoa spinipalpa sp. nov. (Isopoda, Cymothoidae) a buccal cavity parasite of the marine fish, Oligoplites saurus (Bloch & Schneider) (Osteichthyes, Carangidae) of Rio Grande do Norte State, Brazil" (PDF). Revista Brasileira de Zoologia. 24 (1): 238–245. doi:10.1590/S0101-81752007000100032
- ↑ Parker, D.; Booth, A.J. (2013). "The tongue-replacing isopod Cymothoa borbonica reduces the growth of largespot pompano Trachinotus botla". Marine Biology. 160 (11): 2943–2950. doi:10.1007/s00227-013-2284-7. S2CID 85025367
- ↑ Bates, Mary (18 September 2012). "Tongue-eating parasites inspire new horror movie". Qualia. American Association for the Advancement of Science. Retrieved 14 December 2016.
- ↑ "Tongue-eating bug found in fish". BBC News. 2 September 2005.
- ↑ "Tongue-eating louse found on supermarket snapper". Practical Fishkeeping. 6 September 2005. Archived from the original on 10 August 2010. Retrieved 30 October 2010.
- ↑ Brusca, R. C.; Gilligan, M. R. (1983). "Tongue replacement in a marine fish (Lutjanus guttatus) by a parasitic isopod (Crustacea: Isopoda)" (PDF). Copeia. 3 (3): 813–816. doi:10.2307/1444352. JSTOR 1444352. Archived from the original (PDF) on 2019-07-19.
- ↑ "Parasitological studies on the isopoda (Cymothoidae) parasites infesting some marine fishes at Suez Canal area at Ismailia Province, Egypt with a key to the cymothoid genera" (PDF).
- ↑ Ruiz-L., A.; Madrid-V., J. (1992). "Studies on the biology of the parasitic isopod Cymothoa exigua Schioedte and Meinert, 1884 and its relationship with the snapper Lutjanus peru (Pisces: Lutjanidae) Nichols and Murphy, 1922, from commercial catch in Michoacan". Ciencias Marinas. 18 (1): 19–34. doi:10.7773/cm.v18i1.885
- ↑ "Rare tongue-eating parasite found". BBC News. 9 September 2009.
- ↑ Williams, Ernest H. Jr.; Bunkley-Williams, Lucy (2003). "New records of fish-parasitic isopods (Cymothoidae) in the Eastern Pacific (Galapagos and Costa Rica)" (PDF). Noticias de Galápagos (62): 21–23.