Szerkesztő:AscBandi Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

MAGYARSÜLYE,SZELLEMI ÓRIÁSAINK FELMENŐINEK BÖLCSŐHELYE

Bandi Árpád Nyugalmazott matematikatanár,Bolyai kutató - Marosvásárhely 

    Szellemi óriásainknak tekintem Bolyai Farkas,Bolyai János matematikusokat,valamintPávai Vajna Elek és Pávai Vajna Ferenc geologusokat,akiknek a dédnagyapjaik testvérek voltak és Magyarsülyén születtek Írok a Bolyai család női felmenőiről.Említést teszek a Bolyai központu matematika szaktantermekről.

Már 75 éve annak, hogy a székelykereszturi gimnázium műsoros előadásra készült és osztályfőnököm kezembe adta Orbán Balázs nagy könyvét,amelyben Páva falucskához kapcsolodó Marti Ilonka hős regéje található,azzal a megbízással,hogy az előadáson adjam elő.Most is jól emlékszem soraira,de mint kis diák,Pávai Vajna Krisztináról nem tudtam semmít.Késöbb egyre többet hallóttam a Bolyaiakról Történt aztán,hogy 2009-ben a kovásznai Fábián Ernő kulturális egylet meghívására Kovásznán vetített-képes előadást tartottam Bolyai Jánosról,ugyanis abban az évben történtek az előkészületek Bolyai János halálának 150. évfordulója emlékére az előkészületek.(Kopjafa állítás Bolyai János eredeti sírhelyére,emlék konferencia…) Előadás után egy volt tanítványom,aki a Zabolához tartozó iskolákban fizika tanár,elégedetlenkedett,amiért nem beszéltem Pávai Vajna Krisztináról. Érthető, igaza volt,mert Páva falucska Zabola községhez tartozik,s már Orbán Balázs is könyvében megjegyzi,hogy Zabolával összenőve találjuk Pávát.Ma már nincs is helységnév táblája.Akkor határoztam el,hogy kutatni fogom a Bolyaiak női felmenőít.Mint sokan mások, én is Páván kezdtem.Segítségemre sietett Juhász Zoltán pávai református lelkész.A falu idősebb embereivel bezéltem.Nyomokat kerestem az Árpádkori templomban, temetőben, anyakönyvekben, kevés sikerrel.Ma a faluban már egyetlen Vajna nevű család sem él.A templomban a szószék feletti koronát Vajna István és neje Barabás Mária csináltatta 1736-ban,de mint az késöbb kiderült ez más Vajna családhoz tartozott. 


              1-2.ábra  ref.templom Páván    3.ábra  A szószék feletti korona.

    Páva után a sepsiszentgyörgyi Állami levéltárat kerestem meg,kevés eredménnyel,mert éppen abban az időben az illetékes nem volt szolgálatban,(Kilépett határozatlan időre.)

Bolyai Gergely kézirataiból Rónay Elemér irása szerint Pávai Vajna Krisztinának az édes anyja szentkápolnai Kakutsi Klára ,apja pedig Pávay Vajna Miklós volt és Domáldon laktak.Sajnos tévesen jelenik meg a Bolyaiak családtörténetében szentkápolnai Kakutsi mert a Kakutsiak Felsőkápolnáról származtak.Jelentős tisztségeket töltöttek be megyei hivatalokban. .Klárának az édesapja felsőkápolnai Kakutsi György volt,édesanyja Földvári Erzsébet. György,Sándor és János gyermekeik Jakó Zsigmond nagyenyedi diáknévsorában is megtalálhatók.Ha figyelmesen nézzük a mellékelt Vajna családfát láthatjuk,hogy a sülyei Vajna és a felsőkápolnai Kakutsi családokban ikerházasság történt.Pávay V.Miklós felesége f-kápolnai Kakutsi Klára és Pávay V. Zsuzsannának a férje f-kápolnai Kakutsi György volt. Ez a György alszolgabíró volt Hunyad és Zaránd megyében a Horea féle felkelés idején, 1784-ben Algyogyról tájékoztatta leveleiben feletteseít.Amikor az interneten olvastam az f-kápolnai Kakutsi János czimeres sírkövéről,bejártam a felsőkápolnai temetöt,kerestem,de nem találtam semmit.2011 augusztusában támadt az a gondolatom,hogy ezek a Kakutsiak nem voltak olyan „semmi emberek”nézzek körül a marosvásárhelyi református temető sírkő múzeumában. Szerencsém volt A Kakutsiak czimere alapján azonosítottam f-kápolnai Kakutsi János királyitáblai biró sírkövét.A múzeum nyílvántartásában„49M felirat nélküli cimeres sírkő” szerepelt. 


  4.ábra              5.ábra Az IZOREP restáuráló csoportja.             6.ábra

     Érdemes Domáldról említeni egy pár szót..Könnyen megértjük,ha a Bolyaiak női felmenőít követjük.Krisztinának az édesanyja f-kápolnai Kakutsi Klára,akinek az édesanyja Földvári Erzsébet és Földvári Erzsébetnek az édesanyja (Erzsébet) egy Apaffy lány volt.Köztudott,hogy az Apaffyak hatalmas birtokokkal remdelkeztek egész Erdély területén.Írásos dokumentumok vannak arról is,hogy Csatófalva Apaffy Mihály doméniumjához tartozott.Domáld pedig Csatófalvához tartozott.Többször jártam Domáldon csoportokkal is.Első alkalommal úgy 60 évvel ezelőtt szerettem volna valamít találni az egykori Bolyaiak telkéről.Segítségemre hívtam az akkor 72 éves Schmidt János bácsit,aki meglepetésemre hibátlanul beszélt magyarul. Megmutatta az egykori bolyai telket. .Lehetséges,hogy ez a Schmidt János bácsi rokona volt annak a temesvári Schmidt Ferenc építésznek aki Budapesten gyüjtött Bolyai János sírjának a sírkövére 1894-ben.


7-8.ábra Bolyai kutatók Domáldon 9.ábra

Felvezetett Árkosi Benkő Zsuzsanna sírjához.Közben Bolyai Jánosról meglepően sokat beszélt,amiket a domáldi szájhagyomány megörzőtt..Szó esett Hundorfról. Elmondta,hogy régebb a földesurak (Apafi) ott tartották a vadászkutyáikat,azért nevezik „Kutyásfalu”-nak.Valahányszor Domáldon jártam,mindig pirult az arcom amikor ennek a zarándokhelynek a leromlott kerítését láttam.Elhatároztam,hogy megszépítem.Sikerült 2009. június 6-án.

10.ábra A Pávay Vajna család történetének kutatására nagyon erős indítékot kaptam Szabó Péter Gábor a Szegedi Tudományegyetem,Alkalmazott Informatika Tanszék, 2004-ben a Műszaki Szemlében megjelen írása.Gábor az MTA Bolyai gyűjteményének kézírataiból közölte: Pávay Vajna Miklós levelét unokájához Bolyai Farkashoz, amelyet 1796 április 2-án keltezett Magyarherepéről.Ezt olvasva,fokozott érdeklődéssel kerestem az okot,hogy miért írta M.Herepéről levelét? Én ugyanis jól ismertem egész Küküllő vármegyét, M.Herepének a szomszéd településeít nem egyszer bejártam Küküllődombót,Ádámost, Magyarkirályfalvát.A BBTE Református Tanárkápző Karának 2009-2010-2011-ben megjelent köteteinek egyik társszerzője dr.Kovács Mária Márta figyelmemet a Pálmay József könyvére irányította.Ebből mellékeltem a Vajna családfát,amelyből megtudhatjuk,hogy 1621-ben Vajna István lovas hadnagy Kassán Bethlen Gábortól czimerlevelet kapott,majd jőtt II.István,Miklós,III.István és IV.István –akinek kúriája volt Magyarsülyén –és gyermekei ott születtek.. 


           11.ábra Magyarsülye környékének térképe
                     
 12.ábra Magyarsülye Ref.templom     13.ábra     14.ábra Sülyéből – Herepe felé

Fontosnak tartottam Magyarsülye falucska környékének térképét mellékelni,mivel eddig nemsokat beszéltek róla,pedig itt ringatták Bolyai János és Pávay Vajna Ferenc dédnagyapjaiknak bölcsőjét.A 12.ábrán látható harangláb eredeti formája a 13.ábrán látható.(dr.Balogh Ilonától.1934.) Mai alakját 1969 –ből Mihály Ferenc Magyarsülye ácsmesterének köszönhetjük. Az elözőekben már említés történt arról,hogy Pávay V.Miklós – Bolyai Farkas nagyapja –Magyarherepén újra nősült.Herepén született gyermekei közül Józsefnek Elek nevű fiából lett híres geologus,aki már Nagyenyeden született 1820-ban. Tanulmányaít a selmecbányai akadémién,majd Bécsben,Berlinben,Párizsban és Londonban végezte.Részt vett Wilke második D-Amerikai expediciójában és Ny-Indián át tért haza.Pávay V.Miklós Ferenc nevü testvérének a dédunokája Pávai Vajna Ferenc – a hévvizek atyja néven ismert egész Magyarországon.2011-ben országszetrte nagyszabásu megemlékezéseket tartottak születésének 125.évfordulója tiszteletére.Pávay V. Miklós 1783-ban a herepei Egyházközség kurátora,majd Kisküküllő vármegye híres assesora volt.

15.ábra Magyarherepe 16.ábra Debreceni L.rajza 17.ábra A Ref.templom mai képe

A 16.ábrán Debreceni László 1932-ben készült túsrajza látható.A 15.és 17.ábrán látható képeket 2012.májús 20-án készítettem,akkor jártam Magyarsülyén és Magyarherepén és csak késöbb jutottam olyan hiteles egyházi kézíratokhoz, amelyek Pávay Miklós 1797.március 21. temetéséről,valamint herepei feleségéről írják, hogy özv.Pávayné asszony 1798.április 14-éncopulált (egybekelt) Kupán János úrral.Herepe akkoriban erős anyaegyházközség volt több filiával.Ma alig 15-ön lakják-mind románok. Ide még visszatérek,mert van keresni valóm. 

     Fontosnak tartottam talpam alatt érezni azokat a településeket,amelyeken valamikor a Bolyaiak női felmenői éltek.Ezek sok esetben nem a főútvonalak mentén találhatók,s ezért elérhetőségükért kocsit béreltem.Így közelítettem meg a Kolozs megyei Melegföldvárt is.



   18.ábra  Melegföldvár     19.ábra Melegvölgy tanya      20.ábra   Kapor felé…

   Kádár József Szolnok-Doboka vármegye monográfiájában Melegföldvár birtukosai között Pávay Miklóst úgy említi mint sülyei Pávay Miklós ki neje utáni birtokos. Kakutsi György Földvári Erzsébetnek a férje már 1702-ben szerepel a birtokosok között.Erzsébetnek az édesanyja Apaffy lány volt és innen indultam nyomokat keresni az Apaffyakról Apanagy-faluba,az Apaffyak ősi fészkébe.Internetes keresés közben nagy meglepetésemre Apanagyfaluban találtam Bolyai János szobrát.Kettős érzés fogott el.Az egyik hogy valaki megelőzött a másik hogy jó uton járok.Telefonos kápcsolat után Apanagyfaluval, megtudtam,hogy



       21.ábra                     22.ábra                          23.ábra

az adományozó Dr.Traian Gheorghe Dascăl volt.Beszéltem vele.Ő fogorvosi szolgálatot teljesített az elöző években a településen és csak úgy szokása szerint,értékelve Bolyai János lángelméjét –mitsem tudva a Bolyaiak felmenőiről – 2006-ban ajándékozta Bolyai János szobrát,amelyet Vlad Pruna szobrász alkotott. Ma már a Wikipédia is nyilván tartja,de addig amig az én előadásaimban nem vált nyílvánossá,nem láttam a Wikipédiában.M-Herepével kapcsolatos adataimat is az útobbi időben egyre több helyen látom feltöltve.Az orvos javaslatára Apanagyfaluban Damó Mária tanárnővel beszéltem,aki a szobor állításnál jelentős szerepet vállalt.Könyvtárában ott találtam Kádár József Szolnok-Doboka vármegye monográfiájának köteteít ,és megmutattam,hogy Földvári Ferencné -Földvári Erzsébetnek az édesanyja – Apaffy lány volt. Összegezve tehát a Bolyaiak Női felmenőít: Bolyai Farkas édesanyja pávai Vajna Krisztina,Krisztinának az édesanyja felsőkápolnai Kakutsi Klára (Farkas nagyanyja).Klárának az édesanyja Földvári Erzsébet (Farkas dédnagyanyja) Erzsébetnek az édesanyja egy Apaffy lány (Farkas üknagyanyja)A Bethlenek és az Apaffyak közös őse SAROLTA,Szent István nővére - a Pallas Nagylexikon szerint - vagyis Bolyai Farkas ősnagyanyja Sarolta volt, Szent István nővére.

Hosszú évek során nagyon sok tanteremben jártam és láttam azok esztétikai képét és sokszor szomorúan tapasztaltam,hogy itt-ott egy-egy rajzszeggel feltűzött papírszeletke idétlenkedik a falakon.Ezért számítógépen színes szemléltető táblákat szerkesztettem.matematikusoktól üvegre idézeteket írtam és a Bolyaiak emlékhelyeiről készült színes képekkel ékesítettem több általános iskola és líceum szaktermét,,Ime egy pár: 

     24.ábra   Gh.Sincai Líceum                25.ábra   Elektromaros Lyceu

      26.ábra   N.Balcescu Ált.Iskola          27.ábra Báthory István Ált.Iskola

Irodalom: Pálmay József Háromszék és Maros vármegyék nemes családjai Kádár József Szolnok Doboka vármegye monográfiája Pallas Nagylexikon BBTE Református Tanárképző Kar kiadványai (50 oldal Kakutsiakról, 66 oldal a Pávayakról) Molnár József Károly MAGYARHEREPEI EMLÉKKÖNYV 2011. Ebben és a BBTE kiadványaiban egyetlen egyszer sem találjuk a Bolyai nevet.

Helyszínelés: : Domáld,Csatófalva,Felsőkápolna,Melegföldvár,Bethlen,Apanagyfalu,Magyarsülye, Magyarherepe,Nagyenyed,Marosújvár,

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:AscBandi_Árpád&oldid=13774834”