Szerkesztő:Adamus Mathaeus Hungaricus/A Háfrig nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bevezetés[szerkesztés]

A Háfrig egy nyelvészkedéssel foglalkozó barátom mesterséges nyelve.

Általam készített kép az Apostoli hitvallás háfrig változatáról
Általam készített kép az Apostoli hitvallás háfrig változatáról

Mi az a Háfrig[szerkesztés]

A Háfrig (Háfrigerrak vagy HGE) egy mesterséges nyelv, amely több, kevésbé fejlett változat után 2008-ban érte el végleges formáját. Készítője Répai Attila és Horváth Ádám Máté. A fokozott érdeklődés hatására 2008-ban nyomtatásban is megjelent a nyelv szótára és nyelvtana "I Háfrig errákis isteriog, erraknif e sídlag" címmel. A HGE kifejlesztésekor alapelv volt, hogy ne világnyelvekből átvett szavakból álljon a szókincse, így a szavak többnyire a képzelet szüleményei vagy pedig ritka, Magyarországon kevésbé ismert nyelvekből (walesi, cornwalli, latin, litván, török) származnak. A könnyebb fordítás érdekében a HGE nyelvtana a magyar nyelvtanon alapszik. Ebből következik, hogy a HGE agglutináló, azaz ragozó nyelv.

Nyelvtan[szerkesztés]

A HGE betű- és hangrendszere[szerkesztés]

A HGE lejegyzésére a Háfrigvotán (jelentése: titkosírás) a legalkalmasabb, de a latin betűs írásmód is elterjedt. A Háfrig latin betűs ábécéje 40+3 betűből áll:

a â á b c ć d e ê é f g h ch i í j k l m n ń o ó ö ő p q r s ś t u ú ü ű v w x z (ä y ý)

A zárójelben szereplő betűk az ê, ü és ű helyettesítésére használatosak, azokkal egyszerre nem fordulnak elő.

A mellékjeles betűk (â á ê é í ń ó ö ő ś ú ü ű) a következőképpen helyettesíthetők:

  • Kétjegyű betűkkel + kettősponttal (aa a: c: ae e: i: n: o: oe oe: s: u: ue ue:)
  • Kétjegyű betűkkel + aláhúzással (aa a c ae e i o oe oe s u ue ue)

A magyartól eltérő kiejtésű betűk:

  • â – rövid á
  • ć – magyar cs
  • ê – rövid é
  • ch – mint a h az „ihlet”, a „doh” vagy a „Bach” szóban
  • ń – magyar ny
  • s – magyar sz
  • ś – magyar s
  • w – félhangzó u, megegyezik az angol w ejtésével

Ha egy szó (mindegy, milyen szófajú) magánhangzó(k)ra végződik, és ezt egy magánhangzóval kezdődő szó követi, a második szó elejéhez egy h- hangot mondunk. Írásban ezt így jelöljük: 1. szó h-2. szó (pl. mínisse h-effár). Ha túl sok mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor az ö- kötőhangot használjuk (pl. ortend ö-gnu).

Emiatt a határozott és a határozatlan névelőnek, valamint az „és” kötőszó megfelelőjének 5 alakja van:

  • Határozott névelő: i, il, hi, hil, l-
  • Határozatlan névelő: a, ad, ha, had, d-
  • És: e, et, he, het, t-

Főnevek és melléknevek[szerkesztés]

A HGE-ben 18 esetet különböztetünk meg. A főneveknek a magyarhoz hasonlóan nincs nemük. A főnevek és melléknevek 5 csoportba sorolhatók:

  • Mássalhangzóra végződő pl. hutt (ház)
  • -a tövű pl. capta (szoba)
  • -e tövű pl. pikte (zsák)
  • -i tövű pl. zülti (dolog)
  • -u tövű pl. histu (hír)

A ragok csoportosítása:

  • Magánhangzóval kezdődő
  • Mássalhangzóval kezdődő (ezekhez kötőhang is tartozik, amelyet mássalhangzóra végződő szavak ragozásakor használunk)

Ha egy magánhangzóra végződő szóhoz egy mgh-val kezdődő ragot kapcsolunk, az eredeti szóvégi mgh. eltűnik és felváltja a rag mgh-ja (pl. capta+iri > captiri). Ha a szóvégi mgh. és az egyetlen mgh-ból álló rag megegyezik, hosszú mgh-t írunk (histu+u > histú). N-re, r-re és l-re végződő szavaknál nem használunk kötőhangot (pl. veffels, kecánti). Az -s végződés ragozás során -z-re (pl. katas > katazum), az -au és -eu pedig -aw-ra és -ew-re változik (pl. bláneu > blánewio).

Eset Magyar rag HGE rag
(egyes sz.)
Példa HGE rag
(többes sz.)
Példa
Nominativus - - hutt, capta -e hutte, capte
Accusativus -t -um huttum, captum -u huttu, captu
Genitivus -nak -(i)s huttis, captas (i)sse huttisse, captasse
Dativus -nak -áj huttáj, captáj -o hutto, capto
Instrumentalis-comitativus -val -(e)n hutten, captan -(é)ne hutténe, captáne
Causalis-finalis -ért -ad huttad, captad -áde huttáde, captáde
Translativus -vá -uá huttuá, captuá -ué huttué, captué
Terminativus -ig -(é)ti huttéti, captáti -(é)te huttéte, captáte
Essivus-formalis/modalis ként / ül -oj huttoj, captoj -ówe huttówe, captówe
Inessivus -ban -io huttio, captio -eo hutteo, capteo
Adessivus -nál -ómo / -om huttómo, captómo -óme huttóme, camtóme
Superessivus -on -óro / -or huttóro, captóro -óre huttóre, captóre
Elativus -ból -i hutti, capti -ei huttei, captei
Ablativus -tól -ími / -im huttími, captími -íme huttíme, captíme
Delativus -ról -íri / -ir(i) huttíri, captíri -íre huttíre, captíre
Illativus -ba -a hutta, captá -ea huttea, captea
Allativus -hoz -áma / -am huttáma, captáma -áme huttáme, captáme
Sublativus -ra -ára / -ar huttára, captára -áre huttáre, captáre

Igék[szerkesztés]

Mivel a HGE-ben kizárólag mássalhanzóra végződő igék léteznek, a ragokat mindenféle változtatás nélkül hozzákapcsolhatjuk az igékhez. A parancsoló módot úgy képezzük, hogy a személyes névmást vagy annak a rövid alakját az igető elejéhez kapcsoljuk kötő- vagy hiányjellel. A múlt időt a személyrag utáni , a jővő időt az jellel képezhetjük.

Kijelentő m. Feltételes m. Felszólító m.
Kötőmód
Parancsoló m.
én -e -ive -ez -
te -i -ivi -iz ti-- / t'-
ő 1 (általános) - -iv -oz ho-- / h'-
ő 2 (férfi) -og -ivog -ox hog--
ő 3 (nő) -a -iva -az hag--
mi 1 (általános) -am -ivam -anz ke-- / k'-
mi 2 (én + te/ti) -em -ivem -enz ken--
mi 3 (én + ő/ők) -um -ivum -unz kun--
ti -in -ivin -inz du-- / d'-
ők -est -ivest -edz ve-- / v'-

A létige ragozása szintén szabályos:

Kijelentő m. Feltételes m. Felszólító m.
Kötőmód
jelen múlt jövő jelen múlt jövő jelen jövő
én re reó reá rive riveó riveá rez rezá
te ri rió riá rivi rivió riviá riz rizá
ő 1 ro riv rivó rivá roz rozá
ő 2 rog rogó rogá rivog rivogó rivogá rox roxá
ő 3 ra ragó ragá riva rivagó rivagá raz razá
mi 1 ram ramó ramá rivam rivamó rivamá ranz ranzá
mi 2 rem remó remá rivem rivemó rivemá renz renzá
mi 3 rum rumó rumá rivum rivumó rivumá runz runzá
ti rin rinó riná rivin rivinó riviná rinz rinzá
ők rest restó restó rivest rivestó rivestá redz redzá

Lásd még[szerkesztés]

[[1]]