Szerkesztő:0113angela/próbalap

A földfelszin domborzata

A Föld belső szerkezete

Földünk belseje több koncentrikus gömbhéjból van kialakulva.Ezek különböznek egymástól hőmérséklet, sűrűség és nyomás tekintetében.A Föld gömbhéjai a következők:földmag, földköpeny és a földkéreg.

A földmag főleg vasból és nikkelből van felépülve.A Föld magját jellemzi a nagy sűrűség, nagy nyomás és magas hőmérséklet.Megkülönböztetünk egy belső szilárd magot és egy külső folyékony magot.

A földköpeny Földünk legvastagabb belső gömbhéja, mely főleg vasat és magnéziumot tartalmaz.A Föld tömegének nyolcvan százalékát, súlyának hetven százalékát teszi ki.A földköpenyt két részre oszthatjuk: egy belső szilárd és egy külső folyékony részre, amit asztenoszférának nevezünk.Az asztenoszféra anyaga nyúlós, képlékeny állapotban van, s az itt található anyagot magmának nevezzük.

A litoszféra Földünk legvékonyabb gömbhéja, és legkönnyebb, amely úszik a asztenoszféra felszinén, akár a jéghegyek az óceán vizében.A földkéreg az óceánok alatt vékonyabb, öt-tiz kilométer vastagságú, mig a kontinensek alatt húsz-ötven kilométer vastagságú lehet.Az óceánok alatt csupán bazaltból van felépülve a földkéreg, mig a kontinensek alatt gránit dominál.A felszinen üledékes kőzet jelenik meg.

Az ásványok

A fölkéreg ásványokból és kőzetekből van felépülve.Az ásványok fizikai és kémiai szempontból homogén anyagok, melyek a földkéregben képződnek és vesznek részt annak felépitésében.Néhány ásvány csupán egyetlen vegyi elemből áll, például arany, platina kén és még sorolhatnám, de a legtöbb ásvány több elem kombinációja, például kősó, viz.A legtöbb ásvány kristályszerkezetű, azaz atomjai szabályos térrácsot(kristályrácsot) alkotnak.De vannak amorf, azaz rendezetlen anyagú ásványok is.Az ásványok különböznek egymástól fizikai tulajdonságuk szerint: áttetszőség, átlátszatlanság, szin, ragyogás, keménység illetve hasadékonyság.A leggyakoribb ásványok a kvarc, pirit, gipsz, földpát, csillámok.Az ásványok külön önmagukban ritkán fordulnak elő a földkéregben, a legtöbb ásvány kőzeteknek nevezett ásványtársulások formájában van jelen.

Kőzetek

A kőzetek kialakulásuk szerint három csoportba sorolhatók: magmás kőzetek, üledékes kőzetek és átalakult vagy metamorf kőzetek.

1) A magmás kőzetek a magma kihülése és megszilárdulása útján keletkeznek. Megkülönböztetünk mélységi magmás kőzeteket, mint például a gránit, szienit, diorit, gabró és még sorolhatnám, illetve felszini magmás kőzeteket, mint a bazalt, andezit, dacit, riolit (horzsakő).A magmás kőzetek nagyon kemények, ezért az épitkezésben használják fel őket.

2) Üledékes kőzetek a földkéreg hetvenöt százalékát boritják be, és más kőzetek lepusztulásából keletkeztek.Az üledékes kőzetek lehetnek:

- törmelékes üledékes kőzetek, például iszap, homok, kavics, kődarabok, vagy ezek összecementeződéséből létrejött kőzetek, mint az agyag, márga, homokkő, lössz, konglomerátum

- vegyi eredetű üledékes kőzetek, amelyek bizonyos túltelitett vegyületekből kicsapódó vegyi anyagok leülepedéséből keletkeznek, például kősó, gipsz stb.

- szerves eredetű üledékes kőzetek, ezek növényi és állati maradványok felhalmozódásából és összepréselődéséből keletkeznek, például mészkő, kőszén, kőolaj, földgáz stb.

3) Az átalakult (metamorf) kőzetek magmás és üledékes kőzetekből alakulnak ki nagy hőmérséklet és nyomás hatására, megváltoztatva kristályszerkezetüket , például szén – grafit – gyémánt , mészkő – kristályos mészkő – márvány , pala – kristályos pala .

Földkéregmozgások

A földkéreg nem összefüggő egységes tömb, hanem több egymás melletti, egymáshoz képest elmozduló táblából áll, melyeket kőzetlemezeknek vagy kéreglemezeknek nevezünk.A kőzetlemezek három tipusúak lehetnek:

1) Nagy kőzetlemezek: Eurázsiai, Afrikai, Észak-Amerikai, Dél-Amerikai, Antarktiszi, Pacifikus (Csendes-óceáni), Indo-Ausztráliai-lemez

2) Közepes kőzetlemezek: Arab, Fülöp-szigeteki, Karib-tengeri, Nazca, Kókusz-szigeteki, Garda

3) Mikrolemezek: Kelet-Európiai, Mőziai, Pannon, Fekete-tengeri

A kőzetlemezek között két jelenség észlelhető: riftjelenség, szubdukciós (alábukási) jelenség. A rift által az óceán alja megnövekedik, kiterjed.

A vulkánok és a vulkánosság

A földkéreg repedésein az asztenoszférából a magma a felszinre tör, elveszti vizgőz és gáztartalmát, láva lesz belőle, s megszilárdulva létrehozza a vulkáni szerkezetet.A vulkán elemei: vulkáni kürtő, vulkáni kúp, kráter, parazita vulkán, magmakamra, magmatömzsök, láva, vulkáni bombák, hamu, lapilli, vizgőz, gáz.A vulkánkitörés két tipusú lehet, robbanásos és csendes lávaöntő.

A legtöbb vulkán a rift és a szubdukciós övezetben jelenik meg. Földünkön megközelitőleg 10000 nem működő és 600 aktiv vulkán található. Az aktiv vulkánok nagy része a Csendes-óceáni ,,tűzgyűrű’’-ben található.

- Európa: Etna, Vezúv, Volcano, Strombeli, Hekla

- Ázsia: Krakatau, Tambora, Fuji

- Afrika: Kilimandzsáró, Kenya, Ruwenzori, Kamarum, Teleki

- Hawaii: Mauna Kea, Mauna Lea, Mauna Ulu

- Amerika: St. Helén, Mount Pele, Popocatepetl, Orizaba, Cimborazo, Lullailaca, Acancagua, Onaro

A földrengések

A földkéreg mélyéből felszinre tartó mozgások, melyeknek megjelenését a hosszú időn belül felgyült energia hirtelen felszabadulása okozza.Földünkön évente körülbelül egymillió földrengést mérnek. A földrengések a rift és a szubdukciós övezetben jelennek meg. Mélységük függvényében három csoportba sorolhatók: a nagy mélységűek 300-700 kilométer mélyről indulnak el, a középmélységűek 70-300 kilométerről, felszini 30-70 kilométer között. A földrengések kiindulási pontját rengésfészeknek vagy hipocentrumnak nevezzük. A hipocentrumnak a föld felszinén megfelelő pontját epicentrumnak vagy rengésközpontnak nevezzük. A földrengések erősségétszeizmográf segitségével mérjük. A szeizmográf kétfajta skálarendszert használ, Richter és Mecalli.

Románia földrengéses ország, ahol évente 500 földrengést mérnek. Az elmúlt 200 évben 50 földrengést mértek, melyek meghaladták az 5-ös fokot Richter skálán. Romániában több helyen is találunk rengésfészket, a legismertebb Vrancea alatt, a Fogarasi-havasok alatt, a Bánsági-havasok alatt, illetve Észak-Nyugat-Romániában található.

Földünk felszine [[1]]