Szennyvíztisztítás
A szennyvíztisztítás a keletkező szennyvíz szennyező anyagainak olyan mértékű eltávolítása, illetve minőségi átalakítása, melynek során a tisztított víz a természetes befogadókba kerülve ott ne okozzon károsítást.[1]
A szennyvíztisztítás célja
[szerkesztés]A befogadó lebontóképességét meghaladó szennyezés szükséges mértékű visszatartása, szilárd formában elkülönítése (szennyvíziszap).
A keletkezett iszaphulladék kezelése, minimális környezeti szennyezést eredményező elhelyezése, újrahasznosítása (kémiai, bakteriális – patogén – minőségi garanciája). Ezen folyamatok állandó biztosítása a szennyezés maximális ártalom – mentesítésével mindemellett minimális anyagi illetve energia ráfordítással.
A szennyvíztisztítás egy fontos célja a szerves hulladék biomassza talajjavító anyagokká és biogázzá való átalakítása, azaz a szennyvíz hasznosítása.
Főbb szennyvíztípusok
[szerkesztés]A szennyvíz legfontosabb jellemzői
[szerkesztés]Turbiditás
[szerkesztés]A turbiditás jelentése zavarosság. A fény vízbeli terjedését befolyásolják a benne található szilárd komponensek oldhatatlan részei, szerves anyagok, mikroorganizmusok és egyéb anyagok a fényszórás és az abszorbancia (fényelnyelés) miatt.
Lebegő anyagok
[szerkesztés]A szennyvízben mind szerves, mind szervetlen anyag jelen van. Ezek általában szűréssel eltávolíthatók, de oldott anyagok formájában is megtalálhatóak, melyek fizikai szűréssel eltávolíthatatlanok a rendszerből.
Ülepedési képesség
[szerkesztés]A szennyvízben található mikro- és makrószennyezők frakcionális kiválása a szennyvízből.
Vezetőképesség
[szerkesztés]A szennyvíz elektromos vezetőképessége.
Redoxi-potenciál
[szerkesztés]A szennyvíz oxidációs állapota.
Szennyvíztisztítás fajtái
[szerkesztés]- Ipari
- Organikus (természetközeli)
Természetközelinek tekinthető eljárásokat alkalmaz pl. a nádágyas tisztító eljárást alkalmazó Élővíz Kft. vagy a Körte Organica Kft.[2]
A szennyvíztisztítás technológiai áttekintése
[szerkesztés]Művelet | Szűrés | Ülepítés | Homokfogás | Derítés, koaguláció | Olaj és zsír lefölözés |
Berendezés | Rácsok, sziták | Ülepítő medencék | Homokfogadó medencék | Keverők, flokkulátorok | Olaj és zsírfogó |
Művelet | Csepegtetőtestes rendszer | Eleveniszapos rendszer | Diszperz rendszer | Anaerob rothasztó |
Berendezés | Csepegtetőtest + Utóülepítő | Levegőztető medence + Utóülepítő recirkuláció | Fakultatív stabilizációs tó | Fűtött rothasztó |
Művelet | Homokszűrés, mikroszűrés, derítés, kicsapás | Denitrifikáció | Ioncsere | Adszorpció, oxidáció |
Berendezés | Homokszűrő, mikroszűrő, keverő + ülepítő | Anaerob csepegtetőtest | Ioncserélő oszlopok | Aktívszén oszlopok, klórgázadagoló, ózonizáló |
A szennyvíztisztítás általános folyamatábrája
[szerkesztés]A települések szennyvízének elvezetésére és tisztítására vonatkozó technológiai határértékek
[szerkesztés]A 2004-es kormányrendelet[3] szerint
Biokémiai oxigén igény (2) (3) (BOI5) | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
mg/l | % | mg/l | % | mg/l | % | mg/l | % | mg/l | % | |
<600 | 300 | 70 | 80 | 75 | 100 | - | - (4) | - (4) | - (4) | - (4) |
601-2000 | 200 | 75 | 50 | 80 | 75 | - | - (4) | - (4) | - (4) | - (4) |
2001-10000 | 125 | 75 | 25 | 70-90 | 35 | 90 | - (4) | - (4) | - (4) | - (4) |
10000-100000 | 125 | 75 | 25 | 70-90 | 35 | 90 | 2 (5) | 80 | 15 (5) | 25 (5) |
>100000 | 75 | 25 | 70-90 | 35 | 90 | 1 (5) | 80 | 10 (5) | 20 (5) |
A koncentrációban megadott határérték (napi átlagérték) és az eltávolítási hatásfok alapján meghatározott határérték közül az engedélyben előírt csak az egyik kritériumnak kell megfelelni. A százalékos csökkenést a tisztítótelepre bevezetett nyers szennyvíz koncentrációjához képest kell értelmezni.
A BOI5 más paraméterrel helyettesíthető: összes szerves szén (TOC) vagy teljes oxigénigény (TOD), ha összefüggés állapítható meg a BOI5 és a helyettesítő paraméter között.
Tavas szennyvíztisztítás után vett vízmintákat – KOI5, BOI5 komponensekre – a vízminőségi vizsgálatokat megelőzően szűrni kell, azonban a szűretlen víz összes lebegőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a 150 mg/l-t.
A hatóság vízvédelmi értékek alapján egyedi határértéket állapíthat meg.
A határértékeket a 240/2000.(XII.25.) kormányrendelet szerinti érzékeny és a 49/2001. (IV.3) kormányrendelet szerinti nitrátérzékeny területeken kell betartani, 10 ezer LE terhelés felett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vermes 1997
- ↑ a Körte Organica oldala. [2011. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 15.)
- ↑ (XII. 25.) KvVM rendelet
Források
[szerkesztés]- Kárpáti Árpád – Általános információk a környezetvédelemről, ismeretek a szennyvíztisztítás fejlesztéséről
- Mohácsi Csilla, Molnár Ferenc, Lévai Tibor. Környezettechnika [archivált változat]. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 191. o. (2008). Hozzáférés ideje: 2013. október 14. [archiválás ideje: 2013. október 14.]
- Szennyvíztisztítás alapjai, BME
- A szennyvíztisztítás kialakulása, fejlődése napjainkig[halott link]
- Szennyvíztisztítással kapcsolatos műszaki dokumentumok
- Innovatív szennyvíztisztítás: Az alapoktól a részletekig
- Szennyvíz és szennyvíztisztítás
- 28/2004.(XII.25.)KvVm rendelet Archiválva 2007. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szennyvíz és szennyvíztisztítás, biogáz előállítása
További információk
[szerkesztés]- Bartha Tibor: Szennyvíztisztítás; Országos Vízügyi Főigazgatóság, Bp., 1958
- Aerob szennyvíztisztítás vizsgálata, modellezése. Anaerob szennyvíztisztító rendszerek. Iszapkomposztálás: tanulmánygyűjtemény; összeáll. Kárpáti Árpád; Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, Veszprém, 2002
- Élelmiszer-ipari vizek minőségének javítása. Élelmiszer-ipari vizek minőségének javítása és a keletkező szennyvíz kezelése, illetve visszaforgatása korszerű megoldásokkal; szerk. Márki Edit; BCE ÉTK–Mezőgazda, Bp., 2006 (Élelmiszer-biztonság és -minőség felnőtt fokon)
- Urbanovszky István: Eljárások, műveletek, berendezések a víz- és szennyvíz-technológiában. Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoport; Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Bp., 2008
- Vízkezelés és szennyvíztisztítás; tan. Tamás Lajos, Bíró Tibor, Kovács Elemér; "Az Észak-alföldi Régióért" Kht., Debrecen, 2008
- Nick Grant–Mark Moodie–Chris Weedon: Szennyvízkezelés. Élőgépek, gyökérmezők, komposztvécék; közrem. Varga Gábor; Cser, Bp., 2009 (Zöldkönyvek)
- Öllős Géza–Oláh József–Palkó György: Rothasztás; Mavíz, Bp., 2010
- Vizek szerves szennyezőinek eltávolítása nagyhatékonyságú oxidációs módszerekkel; szerk. Dombi András et al.; InnoGeo Kft., Szeged, 2010
- Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története; Magyar Víziközmű Szövetség, Bp., 2011
- Gyulavári Imre: Kontaktelemes bioreaktorok alternatívái; Gyulavári Consulting Kft., Bp., 2015
- Patziger Miklós: Közepes és kis szennyvíztisztító telepek hatékony üzemeltetése. Technológiai ismeretek; Mavíz–BME VKKT, Bp., 2018
- Kis kapacitású szennyvíztisztító létesítmények; szerk. Karches Tamás; Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020
- Szennyvíztisztítási alapismeretek; szerk. Horváth Gábor; 2. átdolg. kiad.; Horváth G. Környezetmérnöki Kft.–Zöldkörök, Fertőszentmiklós, 2021
- Fuggerth Endre: Szenny és víz. Így tisztíttok ti... A jelen gyakorlat tükre szembesítve a kézenfekvő megoldással; 2. átdolg., bőv. kiad.; szerzői, Dég, 2022