Ugrás a tartalomhoz

Szendvics képzés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szendvics képzés a duális képzésnek egy olyan formája, ahol az egyetemi képzési időbe egy vagy több vállalati gyakorlati félév ékelődik be.

Elnevezése

[szerkesztés]

A képzés neve a képzés szerkezetére (elméleti - gyakorlati - elméleti) utal.

A BME a saját képzésének angol System of AlterNating EDucational NetWork UnIversity-Enterprise Cooperation in Hungary nevéből a SANDWICH mozaikszót alkotta meg.

Bemutatása

[szerkesztés]

A szendvics képzés egy olyan (jellemzően ipari hátterű) alternáló képzés, amelyben a tanulmányok alatt az egyetemi oktatás és az együttműködő partner cégeknél eltöltött gyakorlati időszak(ok) féléves vagy éves ciklusokban váltják egymást.

A legjellemzőbb megoldás, hogy az egyébként három éves alapképzés négy évig tart, mely során a hallgatók a harmadik évet egy vállalatnál töltik szakmai gyakorlaton, így a negyedik évben a választott területen már a valós környezetben megszerzett tapasztalataik birtokában tudják mélyíteni tudásukat, egyetemi tanulmányaikat követően pedig többnyire visszavárják őket a gyakorlati helyükre.

A képzés előnyei

[szerkesztés]

Hallgató számára

[szerkesztés]
  • az oktatás részeként megérti és alkalmazni tudja, amit korábban tanult
  • már az egyetemi tanulmányai alatt valós gyakorlati ismeretekre tesz szert
  • a gyakorlati időszak után könnyebben és jobban megérti a további elméleti tanulmányokat
  • tapasztalatot szerez a vállalati kultúrában, csapatmunkában
  • gyakorlati helyére többnyire biztosított a visszatérése
  • végzésüket követően azonnal hadra foghatóak

Munkahely számára

[szerkesztés]
  • az egyetemmel együttműködve a hallgatók specifikusabb tudással érkezhetnek
  • már ismert, kipróbált munkavállalókat tudnak felvenni
  • az így végzett új munkaerőknél lerövidül vagy már nem szükséges a betanítás

Egyetem számára

[szerkesztés]
  • a gyakorlati hellyel együttműködve közvetlen képet kaphatnak az adott szakterület valódi igényeiről
  • jobban tudják követni az adott szakterület fejlődését, trendjeit
  • a visszajelzések alapján formálni tudják az oktatást

Gyakorlati példák Magyarországon

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]