Szeli István (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szeli István
Stevan Kragujevic, dr Istvan Seli, prima nagradu Zasluznima od Atile Juhasa, Senta, 1997.JPG
Született 1921. szeptember 11.
Zenta
Elhunyt 2012. február 25. (90 évesen)
Állampolgársága jugoszláv[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
tanár,
kritikus
Kitüntetései Híd Irodalmi Díj (1981)[2]

Szeli István (Zenta, 1921. szeptember 11.2012. február 25.) magyar irodalomtörténész, tanár, kritikus.

Családja[szerkesztés]

Szülei Szeli Tivadar és Lesch Rózsa. Felesége Heinrich Ilona volt, akitől két gyermeke született, Miklós és Valéria.

Tanulmányai[szerkesztés]

Az elemi iskolát 1927 és 1931 között végezte, algimnáziumot 1931 és 1935 között Zentán. Ezután a szabadkai főgimnáziumban tanult 1938-tól 1942-ig. 1942 és 1944 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1958 és 1960 között tanult az ELTE-n. Doktorátusát Újvidéken szerezte meg 1962-ben.

Pályafutása[szerkesztés]

Gimnáziumi és tanítóképző intézeti tanár, majd egyetemi tanár volt Zentán és Újvidéken 1945-től 1983-ig. 1949 és 1956 között Zentán gimnáziumi igazgató, 1956-tól 1958-ig járási tanfelügyelő, ezt követően 1958-tól 1962-ig tartományi tanfelügyelő, majd 1962-től 1983-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig mint egyetemi tanár működött. 1969-től 1976-ig igazgatója volt a Hungarológiai Intézetnek. Szerkesztette a Hungarológiai Közlemények c. folyóiratot. Neki köszönhető, hogy az 1970-es években a jugoszláviai magyar irodalommal, néprajzzal és művelődéstörténettel kapcsolatos kutatások fellendültek. Főként a vajdasági magyar irodalom hagyományaival és történetével, valamint a magyar-délszláv kulturális kapcsolatokkal foglalkozott. 2012. február 25-én hunyt el, 2012. február 27-én helyezték örök nyugalomra Zentán.

Társasági tagságai[szerkesztés]

1960 és 1991 között JKSZ tag, 1960-tól 1971-ig a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület elnöke, 1977 és 1982 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság alelnöke, 2003-tól a Magyar Nemzeti Tanács tiszteletbeli tagja volt.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Bevezetés az irodalomelméletbe (1955),
  • Majtényi Zentán (1962),
  • Hajnóczy és a délszlávok, tan. (1965),
  • Utak egymás felé (1969),
  • Nemzeti irodalom - nemzetiségi irodalom (1974),
  • Történő történelem (1981),
  • A magyar kultúra útjai Jugoszláviában (1983),
  • Nyelvhasználatunk etikája (1985),
  • Székács József és műve (1986),
  • Az erózió ellen (1986),
  • Így hozta a történelem...; interjú Vékás János; Forum, Újvidék, 1988
  • Hosszú útnak pora (1991),
  • A peremkultúra élettana (1993),
  • Egy tudományos világkép gyökerei (1996),
  • Nyelvünk, kultúránk, nyelvi kultúránk (1997),
  • Emlékezések könyve (2001).
  • Tájkép-és portrévázlatok Zenta honlapjára; Vajdasági Magyar Művelődési Intézet–Forum, Zenta, 2009

Díjak[szerkesztés]

  • Híd Irodalmi Díj (1981),
  • Szenteleky Kornél-díj (1981),
  • Szarvas Gábor-díj (1986),
  • Írószövetség: Életmű Díj (1987),
  • A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1989),
  • Bethlen Gábor-díj (1989)[3]
  • Vuk Karadžić-díj (1989),
  • Zenta Pro Urbe Díja (1997),
  • Péterfi Vilma-díj (2004)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. http://vmmi.org/index.php?ShowObject=kronika&id=17058
  3. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda
  • Elhunyt Szeli István
  • Vékás János: Szeli István-bibliográfia; Forum, Újvidék, 1989
  • A 90 éves Szeli István könyvei; Forum, Újvidék, 2011
  • Rafa Katalin: Bibliografiǰa radova akademika Ištvana Seliǰa; SANU Ogranak v Novom Sadu, Novi Sad, 2010 (Bibliografiǰe Srpska akademiǰa nauka i umetnosti, Ogranak u Novom Sadu)