Szekrényessy Gizella
| Szekrényessy Gizella | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1881. július 2. Bécs |
| Elhunyt | 1920? Petrográd |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | ének |
| Hang | szoprán |
| Tevékenység | opera-énekesnő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szekrényessy Gizella (székelyhídi) (Bécs, 1881. július 2. – Petrográd, 1920?) opera-énekesnő, Szekrényessy Anna opera-énekesnő másod-unokatestvére.
Atyja székelyhídi Szekrényessy Géza savanyúkuti birtokos, Ferenc József udvari mérnöke, anyja Hopfensitz Mária Terézia német származású asszony. Iskoláit Bécsben illetve Bécsújhelyen végezte, előbbi helyen a Zeneakadémia énektanszakát hallgatta.
Elsősorban ausztriai és oroszországi operaszínpadokon szerepelt. Törzstagja és ünnepelt művésze volt a bécsi Burg Theaternek. Főként Wagner-énekesnőként tartja számon a szakirodalom. Alkalma nyílt a 19-20- század fordulóján Wagner majd összes operájában színrelépni. Kasszadarabja mégis a Bolygó hollandi Sentája lett, melynek köszönhetően Bécs keresett és megbecsült művésze lett.
Későbbi férje az orosz származású, szentpétervári Sergius Petrov dúsgazdag selyemgyáros lett, kinek köszönhetően éveken át sikerrel lépett fel az ottani opera színpadán több Wagner darab címszerepét alakítva. Az 1917-es oroszországi forradalmak következtében hazatért Magyarországra, hol kezdetben unokatestvére székelyhídi Szekrényessy Károly (1867-1938) földbirtokos, Rt tulajdonos és Kőbánya első kórházának alapítójánál élt. Az 1919-es magyarországi bolsevik hatalomátvétel, a Tanácsköztársaság kikiáltása után férjével konstantinápolyi villájukba húzódnak vissza, majd 1920-ban visszatérve Petrográdra, őket Lenin bolsevikjai, teljes vagyonuk elkobzását követően kivégezték.
A korai magyar operaműfaj e kiemelkedő tehetségének részletes pályafutását behatóbb kutatás feladata részletesen bemutatni.
Források[szerkesztés]
- Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története Edelény, 2006. 117. p. ISBN 963-229-008-9