Szalay Jeromos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalay Jeromos
Született1896. április 16.
Nóráp
Elhunyt1964. december 12. (68 évesen)
Párizs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásabencés szerzetes pedagógus, irodalomtörténész, nyelvész, történetíró, újságíró
SablonWikidataSegítség

Szalay Jeromos István (Nóráp, 1896. április 16.Párizs, 1964. december 12.) római katolikus pap, bencés szerzetes, gimnáziumi tanár, irodalomtörténész, nyelvész, történetíró.

Élete[szerkesztés]

A középiskolát Pápán végezte, 1914-ben lépett a bencés rendbe, 1921-ben ünnepi fogadalmat tett, majd pappá szentelték. Magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett és doktorált. 1921–1925 és 1926–1929 között a Pápai Bencés Gimnáziumban volt tanár. 1925–1926-ban Párizsban járt tanulmányúton. 1928-ban megkapta a Francia Akadémia jutalomdíját. 1929-től a pannonhalmi bencés tanárképző főiskola francia nyelv és irodalomtanára. 1943-ban a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem a francia nyelv magántanárává képesítette. 1943-tól párizsi magyar lelkész, 1950-1960 között franciaországi magyar főlelkész.

1924–1925-ben szerkesztette a Pápa és Vidéke hetilapot. 1932–1939 között a Párisi Katolikus Tudósító szerkesztője. 1952–1955 között a Buenos Aires-i Magyar Könyvbarátok Diáriuma szerkesztő bizottsági tagja.

Emléke[szerkesztés]

  • Nórápon, a templomban tábla őrzi emlékét, amelyet hálából a 2. világháború francia hadifoglyai készíttettek.

Művei[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • 1943 Szalay Jeromos irodalmi működése. Budapest
  • 1998 Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém

További információk[szerkesztés]